Tudatos ébredés
Élheted az életed úgy is, hogy folyton aggódsz, folyton irányítás alatt akarsz tartani mindent, folyton felkészülve akarod várni a következő óráid, napjaid, hogy mindig, minden tökéletesen legyen, nehogy hibáz. És élheted az életed úgy is, hogy elengeded az irányítást, napjában párszor átgondolod a következő eseményeid, megtervezed a közeljövőd, de nem ragaszkodsz ahhoz, hogy csakis úgy történjen minden, ahogy eltervezted. Utat kínálsz Istennek életedben, hogy ha akar valamit mutatni neked, ami segítheti a fejlődésed, akkor megtehesse, elfogadod, hogy az események változhatnak, nem a pontos terveid szerint történtek meg. A nap végén nem bosszankodsz, hanem hálás vagy, megköszönöd Istenek, hogy foglalkozott veled, újra mutatott valamit, tanulhattál valamit.
Az az ember aki folyton kontrollálni szeretne mindent, nem hisz Istenben, nem hisz a gondviselésben, nem fogadja el, hogy létezik egy magasabb intelligencia, az rengeteg figyelmét leköti a gondolatvilágában. Isten létezik, jót akar nekünk, tanítani próbál minket, akkor nyúl bele az életünkbe amikor akar, korlátlan hatalma van világunk felett, megnyilvánulásait ezen a tudatszinten véletleneknek értelmezzük. Csak alacsony tudatszinten hisszük úgy, hogy mi irányítunk, csak ott hisszük véletleneknek Isten megnyilvánulásait. Ezen a tudatszinten szembe úszunk az árral, ami rengeteg energiát igényel, szenvedésből áll az életünk, és rengeteget hibázunk. Azért próbálunk állandóan mindent kontrollálni, hogy ne hibázzunk, és pont ez végett hibázunk a legtöbbet.
Figyelmünk nagy része folyton elhagyja a jelen pillanatot, ahol a valóságban a testünkkel vagyunk, ahol a teremtés megtörténik. Ha az összes figyelmünkkel a jelen pillanatban tudnánk lenni, akkor sokkal hatékonyabbak tudnánk lenni, sokkal nagyobb figyelemmel sokkal kisebb lenne a lehetőség hibák elkövetésére. Sokkal több ötletünk eszünkbe jutna a problémák megoldására. Az a helyzet, hogy azok az emberek akik nem akarnak folyton mindent irányítás alatt tartani, azok sokkal hatékonyabbak, sokkal kevesebbet hibáznak. A folytonos kontroll megszokássá válik, észre se vesszük, hogy reggel úgy nyitjuk ki a szemünket, hogy azonnal betöltjük a tegnapi nap eseményeit, a már eltervezett mai nap eseményeit, figyelmünk nagy része rögtön ébredés után felhasználódik a kontrollálásra, tervezésre, hogy újra képbe legyünk.
Ebből a cikkből felismerheted, hogy ez nem a legbölcsebb dolog. Az elme kicsit olyan, mint egy számítógép, programozható, csak ismétli azokat a folyamatokat, amit már megtanultunk, gyakran megtettünk, ismételtünk. A feladat az, hogy elkezdjük megváltoztatni szokásainkat, tudatossággal új programot írjunk, amelyben ébredés után figyelmünk nagy része megmarad a jelen pillanatnak.
Én sokszor arra ébredek fel, hogy az elmém már felébredt. Gondolkodok. Képeket látok az előző nap eseményeiről, újra lejátszódnak az események, mint egy film. Vagy a mai napon gondolkodok. Szeretnék visszaaludni, még csak hajnali négy óra van, de az elmém nagyon aktív. Ugyanaz van, mint amikor sok a gond, és annak ellenére hogy fáradt a testünk, az elménk nem enged elaludni minket. Bárányokat kell számolni, vagy valamit, amivel elvesszük a figyelmet az elmétől. Amikor a test feltöltődött, akkor bekapcsol az elme, és elkezdi működését. Ilyenkor hajnalban is azt kell tenni, mint a birkaszámlálásnál. Meditálni kell, ami nem jelent mást, mint tudatosan el kell venni a figyelmet az elmétől, ami ha sikerül, akkor az elme leáll, elcsendesül az elménk. Ha egy hétig nyaralsz, ahol nagyon érdekes dolgok vesznek körül, folyamatosan nagyon megakarod figyelni a sok szépséget, olyankor nagyon kevés figyelmet hagysz bent az elmédben. Pár nap után a figyelemhiányos elme leáll. Nagyon könnyen tudatosítható, miután hazajövünk mennyire más a megszokott környezet, halljuk az órát a falon ketyegni, érezzük a bútorok illatát, sokkal több figyelmünk van a jelen pillanatban.
Ha felébredt az elméd, akkor elérkezett a meditáció ideje. Ne erőltesd, ne próbálj visszaaludni, csak forgolódni fogsz. Kezdj el meditálni. Először is figyeld meg a légzésedet. Azt fogod észre venni, fél óra meditáció után, amikor újra megfigyeled majd a lélegzeted, hogy lelassult, sokkal nyugodtabb lett, mélyebb, hosszabb. Minél jobban elcsendesül az elméd, annál jobban lelassul a légzésed. Sok meditáció közül választhatsz, a legtöbb lényege arról szól, hogy olyan élethelyzetekbe képzeled magad, amikben nincs mitől félned, szeretetteljes világ vesz körül, minden rendben van, biztonságban vagy. Választhatsz vezetett meditációt, annyi erőd van félálomban hogy felteszed a fülest és bekapcsolod a felvételt. Vagy kapcsold be a tévét, számítógépet, és válassz egy olyan filmet, mesét, amely olyan időszakodra emlékeztet amikor minden rendben volt, nem volt mitől félni, sok szeretet volt az életedben. Vagy hallgass meg egy olyan előadást, amely előadónak a hangjából szeretet rezonál, mint például Ghunagria. Vagy az is segít ha felidézel magadban szép élethelyzeteket gyermekkorodból, vagy olyan emlékeket, ahol szép helyeken kirándultál. Vagy a fantáziavilágodban jeleníts meg ilyen helyszíneket, életeseményeket. Ezekkel a gondolatokkal kinyitod magadban az energiakaput, beléd áramlik az életenergia, megemeli a rezgésszinted, mely rezgésszinten az elme elcsendesül. A gyakorlat másik lényege, hogy nem hagyod, hogy az elméd önmagától dobálja eléd a gondolatképeket, amelyek megfigyelésére késztet, hanem te veszed a kezedbe az irányítást, azt fogod megfigyelni belső mozivásznadon, amit te akarsz. Így elveszed az elmétől a figyelmet, ami leáll. Azt fogod észre venni, hogy körülbelül fél óra után mély nyugalomban visszaalszol, és akár ha csak fél órát alszol még ilyen tudatállapotban, akkor kipihenve ébredsz fel majd újra, ha nagyon jól csináltad, akkor oktalanul mosolyogsz is, mint a kisbabák. A másik erőteljes jele, hogy jól végezted a gyakorlatot, hogy azon kapod magad ébredés után, hogy pár perce azt figyeled, hogy milyen a plafon, milyen az ablak formája, milyen a reggeli madarak hangja, figyelmed nagy részével már ott leszel ahol a tested. Így sokkal hatékonyabban fogod elkezdeni a napod, sokkal szebb munkát fogsz végezni, sokkal több figyelmet fognak kapni a feladataid. Ébredj tudatosan.
(Sokszor úgy hiszem, hogy vannak olyan erők, amelyek alvás alatt elhelyezhetnek negatív gondolatképeket elménkben, arra várva hogy megfigyeljük őket, és bezáródjon, szűküljön az energiakapunk. Voltak álmaim ahol felismertem, és felébresztettem magam, hogy ne irányítsak több figyelmet a szörnyűségekre, mély félelmekre. De sokszor ébredtem úgy, mint akit egész éjjel vertek, és oktalanul mogorván, energia hiányosan, zúgó, tomboló elmével. Ilyenkor több idő kellett, hogy újra tudatos legyek, észre vegyem az állapotom, észre vegyem, hogy abszolút nem vagyok a jelenben, elkezdjem a tudatállapot változást, rezgésemelést, harmonizáljam az energiatestem. Erről még nem tudok sokat, ha vannak is ilyen sötét erők, hiszem azt, hogy ők is Istent szolgálják, kihívás számunkra talán az is, hogy megtanuljunk álmunkban tudatosak maradni, biztosan szerető célja van ezeknek a megnyilvánulásoknak is, csak még kicsi a tudatszintünk, nem látjuk a nagyobb képet, nem látjuk hova akarnak elvezetni ezek a megpróbáltatások.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése