Az elme megnyugtatása
Ha megakarsz nyugodni, akkor le kell nyugtatnod az elméd. Hogy le tudd nyugtatni az elméd, ahhoz tudnod kell, hogy az elméd hogyan működik.
Változás történt az életemben, költöztem, egyszerre több munkahelyem lett, - azt vettem észre az utolsó héten, hogy nem alszom ki magam. Nem jól alszok. Ha éjjel felébredek, olyankor az elmúlt napok eseményein, vagy az elkövetkező napok eseményein jár az agyam. Az elmém túl aktív éjjel, nem kapcsol ki, és ez elég jól belenyúl a töltődésembe, reggelre nem érzem a frissességet, fáradtságot érzek. Van itt egy komp, ami tegnap nem üzemelt. Nekem komppal kellett volna korán munkába mennem, de miután megtudtam, hogy nem üzemel, felfogtam hogy lett egy szabad napom, egy picit visszafeküdtem aludni, az egy hét kialvatlanság után kívánta a szervezetem a pihenést. Egy óra alatt olyan mélyet aludtam, ami már megadta a frissesség érzetét ébredés után. Mi történt?
Az elme csak akkor kapcsol ki, ha minden rendben van. Nekem most elég sok a bizonytalan kérdés, megfelelő e lesz az új hely, vagy tovább költözök, - a kutyáimnak még nincs meg a pontos helye, még aggódom ha nem látom őket, hogy nehogy olyat csináljanak, amiből gond lesz, - több helyre kell járnom dolgozni, megtudom e oldani? Túl sok olyan kérdés van az elmémben, amikre nem vagyok hatással, nem tudom rájuk a választ, válasz nélkül, válaszra várva köröznek az elmémben.
Akkor nyugszunk meg, ha minden rendben van. Például elmegyünk három napra nyaralni, ahol tudjuk hogy semmi gond, nincs semmi feladatunk, nincs betáblázva időrendi sorrendbe a három nap, most senki nem zavarhatja meg a nyugalmunkat, telefont kikapcsoljuk, tudjuk hogy a három nap a miénk. Ekkor az elme kikapcsol. Akkor is megnyugszunk, ha nem tudjuk a válaszokat mindenre, de végig megyünk a gondokon, elképzeljük a legrosszabb eshetőségeket, amiktől félünk, és elképzeljük, hogy megtörténnek és minket nem érdekel a kialakult helyzet, azt is eltudjuk fogadni. Általában nagyon sok olyan kérdés van, amire nem tudjuk a választ, az elme próbálja megoldani tudat-alatt, akarva akaratlanul, ébren is, alva is. Napközben megtehetünk annyit, hogy időkeretekre osztjuk a napot, és az elmét csak az aktuális időkeretre irányítjuk, csak azzal foglalkozunk amit épp csinálunk, csak arra figyelünk, beállítunk egy időzítőt, ami majd jelez, ha lejárt a kijelölt idő. Nem érdekel minket mi lesz utána, akkor sem ha világ vége lesz. Elfogadjuk, hogy mindig csak a következő pár óra az életünk, elfogadjuk hogy nem látjuk át a jövőt, hogy bizonytalan a jövőkép. Ezt csak ebben a nyugati rohanó világban kell csinálni, ha életmódot változtatunk, akkor erre nincs szükség, nyaralás alatt csendes az elme.
Ha megakarunk nyugodni, akkor meg kell nyugtatni az elmét. Le kell ülnünk, át kell gondolni a napjainkat, meg kell keresni a válaszokat. Ha nem tesszük meg, akkor éjjel is gondolkodni fogunk, kialvatlanság lesz a vége, fokozatos életenergia csökkenés lesz a vége. Kicsit olyan az elme, mint a számítógép, amelynek be kell zárni a feleslegesen megnyitott programjait, időt kell szánni, hogy rendet rakjunk a programok között. Csak azok legyenek aktívak, amelyeket épp használunk. Amikor felfogtam, hogy nem megy a komp, lett egy szabad napom, az elmémben kialakult egy üres nap képzete, amelyben nincsenek feladatok, nem lett betöltve, megtervezve. Olyan állapotba került az elmém, mint a nyaralás alatt. Ezért tudtam olyan mélyet aludni egy óra alatt, mint nyaralás alatt, vagy amilyen mélyen a gyerekek, csecsemők alszanak. Mindenkinek kellene hetente legalább két olyan nap, amikor nincs semmi feladata, egyetlen feladat sincs a határidőnaplóban, nincs időhöz kötve semmi. Ami csak az övé, hogy az elméje teljesen kikapcsolhasson, megnyugodhasson, az ember mélyen aludhasson, feltöltődhessen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése