Figyelem

Figyelem

Tapasztaltad valaha, hogy erős fogfájásnál, gyomorrontásnál, másnaposságnál hirtelen sokkal erősebben kezdted érezni az illatokat, szagokat?

Tapasztaltad valaha, hogy egy sötét erdőben, vagy utcán, hirtelen a saját szuszogásod is hallani kezdted, és az erdő összes hangját?

Tapasztaltad valaha, hogy egy nyaralásból hazatérve, ahol jobban sikerült kikapcsolódnod, már a repülőtérről hazafelé vezető utat másnak láttad, ha beléptél a házba akkor érezted a fenyődeszkák gyantás illatát, akkora csendet érzékeltél, hogy szinte bántotta a füled, és megláttál minden apró részletet, repedéseket a falon, csepegő csapot, amik a nyaralás előtt elkerülték a figyelmed?

Miért tapasztaljuk ezeket a furcsaságokat?

Nem azért nem érzed most az összes illatot, szagot, mert rossz a szaglásod, mert öreg vagy, és már kevés szagló sejted van. Ha képes vagy másnaposan szenvedve sokkal erősebben érezni a szagokat, akkor ebben a pillanatban is érezheted. Azért nem érzed, mert nincs elég figyelme az orrodnak. Figyelem. Amikor megszületünk, ez az első jellegzetességünk, a figyelmünk. Ha sok szabad figyelmed van, akkor több szaglósejtet eltudsz látni figyelemmel, egyetlen légzés alatt sokkal több szaglósejted aktiválódik, sokkal több információt küldnek a tudatodnak, felfogod, hogy milyen szagok, illatok vannak körülötted. A fürdőszobából most is kiáramlanak az illatok, egészen a szobádig, te csak azért nem érzed, mert nincs elég figyelme az orrodnak. Az ember szaglása megközelítheti a kutyáét, ha elég figyelmet szabadít fel az orrának. Ha elég sok szaglósejt aktiválódik. Az indiánok, nyomolvasók nagyon erősen érezték a szagokat, illatokat.

Öt érzékszerved van. Látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás. Így tanítják. De van egy hatodik is, ami a legtöbb figyelmedet köti le. Az agyad, elméd. A figyelmed nem határtalan. A figyelem olyan, mint egy folyadék, egy energiafolyam, áramlat. Megvan, hogy mekkora figyelem mennyiséggel rendelkezel ebben a pillanatban is. Ez a figyelem szétoszlik az érzékszervek között. Oda van több irányítva, amire épp jobban szükséged van. Képzeld el, hogy van 10 liter figyelmed. Ebből ebben a pillanatban 8 litert használ az agyad, 1 litert a látásod, a maradék egy literen a hallásod, szaglásod, tapintásod, ízérzékelésed osztozik. Amikor a szemeddel figyelsz, olyankor nézel. Amikor a füleddel figyelsz, olyankor hallasz. Amikor az orroddal figyelsz, olyankor szagokat, illatokat érzel. Amikor a nyelveddel figyelsz, olyankor ízlelsz. Amikor a bőröddel figyelsz, olyankor tapintasz. AMIKOR AZ AGYADDAL, ELMÉDDEL FIGYELSZ, OLYANKOR GONDOLKODSZ. Amit megfigyelünk, az eljut a tudatunkig. Csak abból lesz emlék, ami elég sok figyelmet kapott. Az elme és a tudat két különböző fogalom. Az elme arra szolgál, hogy az öt érzékszerv megfigyeléseit logikai sorrendbe rakja, osztályozza, megértse. Az ember képes kikapcsolt elmével élni. Egyszerűen megfigyeli a fát, és nem kezd gondolkodni rajta, hogy hol látott ilyen fákat, mi mindent tud már egy ilyen fáról. Az öt érzékszerv megfigyelései eljutnak a tudatunkig, emlékek lesznek belőle, amelyeket bármikor felszínre hozhatunk, és az elme segítségével összehasonlíthatunk, osztályozhatunk, logikai sorrendeket kereshetünk.

Minél régebben élünk, annál több emlékünk van, annál több összegyűjtött megfigyelésünk van, annál többet gondolkodhatunk, annál több figyelmet használhatunk fel az elménkkel. Annál kevesebb figyelmünk marad az öt érzékszervre. Sokféle elmeműködésünk lehet. Én például logikai összefüggéseket keresek a működésünkről. Egy másik kutató az atomot kutatja, összegzi az eddigi feltárt tudást, megfigyeléseket, és keresi hasonlóságokat, összekapcsolódási pontokat. Van aki azon gondolkodik, hogy estére mit fog vacsorázni, hol vásárolja meg az alapanyagokat, útban az üzletben hol fog megállni. Ő is összehasonlít, ő is összegzi az eddigi összes megfigyelését, és eldönti, hogy most a sóból picivel kevesebbet tesz, vagy egy másik üzletben fog bevásárolni, mert ott megfigyelése szerint olcsóbb. Egy másik ember aggódik, beteg valakije aki nagyon közel áll hozzá. Ő is összehasonlít, elemez, keresi a tökéletes megoldást, válaszokat. Az összes emlékét felkutatja, kik küzdöttek az ismerőseik között hasonló betegségekkel, milyen gyógyszerekről hallott, mennyibe fog kerülni, honnan fogja biztosítani az anyagi hátteret. Nagyon sok mindenen gondolkodhatunk, nagyon sok figyelmet felhasználhatunk az elménkkel.

Sokszor tapasztaltam, hogy kirándulások után nem olyan a repülőtértől hazafelé vezető út, mint odafele, olyan mások a házak. Látom az udvarokat, a falnak támasztott talicskát, a rózsákat, a lepotyogott vakolatot. Amikor az ember életében minden rendben van, amikor nincs miért aggódnia, vagy nincs olyan vágya, amit nem tud még, hogyan fog kielégíteni, nincs olyan téma ami foglalkoztatja, kutatni akarja, amikor eldönti, hogy kikapcsolódik, egy hétig nem figyel az agyában semmire, akkor az elme pár nap alatt elcsendesedik, leáll. Felszabadul az elme által lekötött figyelmünk, felszabadul a 8 liter figyelem, ami elérhetővé válik az öt érzékszervnek. Ebben a pillanatban sokkal figyelmesebbek leszünk a környezetünkre, a most pillanatában minket körülölelő eseményekre. Sokkal több részletet fogunk tudatosítani az öt érzékszervünkön keresztül. Az elmét nem könnyű kikapcsolni, nem könnyű leállítani. Olyan, mint egy felpörgetett motor, amely kikapcsolás után is még sokáig forog, amíg végül leáll. Mint egy cirkula fűrészgép, akik tudják mi az. Ha békén hagyod az elméd, akkor leáll. Ha nem érdekel semmi, ha nincs mitől félned, aggódnod, ha nincs vágyad, akkor nem használod, és leáll. Ha egyszer felpörgetted, akkor kényszeresen gondolkodni fogsz, még akkor is, amikor az adott problémát megoldottad. Hülyeségek fognak az eszedbe jutni, áramlani a fejedben, amikkel jó eséllyel foglalkozni kezdesz, gondolkodni kezdesz rajtuk, így fen tartod az elméd működését egy bizonyos alapjáraton, felkészülve arra, hogy bármikor fel kell pörgetned. Mint a sífelvonó, amelybe ha nem tudsz belekapaszkodni, akkor jön a következő. Ilyen az elme is, ha megoldottad a problémát, valamit megpróbál az eszedbe juttatni, amiről gondolkodhatsz, amibe belekapaszkodhatsz, ami fenn tartja a működését, ellátja őt a szükséges figyelem szinttel. Amely figyelmet az öt érzékszervedtől vonod el, amely végett alig vagy jelen a most pillanatban, csak felületesen érzékeled az öt érzékszerveddel a környezeted.

Amikor egy sötét erdőben vagy, és furcsa hangokat hallasz, hallgatózni kezdesz, olyankor azt tapasztalod, hogy hirtelen hatalmas lesz a csend. Olyan erős, hogy szinte furcsa, zavaró, ijesztő lesz. Nem az erdőben, hanem a gondolataidban. Semmi nem fog eszedbe jutni, hosszan gondolat nélkül maradsz. És ebben a csendben, hallod, figyelmes leszel az erdő hangjaira. A füled, a hallásod elvonta a figyelmet az elmédtől, mert szükséged volt rá. És azt tapasztalod, hogy megváltozik a hallásod. Egyszerre mindent hallani kezdesz. Hallod a lépteid alatt a száraz fú hangját, a levelek hangját a fákon, több madár hangjára figyelmes leszel, az erdőn túl egy autó hangjára, egy repülő hangjára az égen, a saját szuszogásodra. Mindent hallasz egy időben, részletgazdagon. A fülednek sok figyelme lett, sok részlet eljuthat a tudatodig egy másodperc alatt. A hangok akkor is ott vannak, ha ketten sétáltok lámpafényben az erdőben, és leköti a figyelmeteket egymás jelenléte. A hangok ott vannak, de nincs rá figyelmetek, nem tudatosulnak, nem lesz belőlük emlék. Amikor az ember meditál, elcsendesíti az elméjét, olyankor van egy pillanat, amikor hallani kezdi a saját szuszogását. És érzeni kezdi az illatokat. A szeme csukva, esetleg még érzi,m tudatosítja a napsugarakat a bőrén. Ebben a pillanatban csendesedett el az elme, szabadult fel a 8 liter figyelem.

Amikor valami nagyon fáj, annyira hogy gondolkodni se tudunk, annyira hogy az összes figyelmünket magára irányítja, olyankor elvonjuk az elmétől a figyelmet. Ehhez nagyon rosszul kell lenni, erős másnaposságnál tapasztalható, vagy fogfájásnál, gyomorrontásnál. Ha valamelyik érzékszerved az öt közül nagyon aktív lesz, akkor képes elvonni az elmétől a figyelmet. A fájdalomnál a tapintás, a fizikai érzet lesz olyan erős, hogy elszívja az elmétől a figyelmet. A nyolc liter figyelem, átáramlik a tapintás érzékszervhez. Minél több figyelem áramlik a tapintáshoz, annál nagyobb fájdalmat érzékelünk. Ezért van az, hogy az orvos eltereli a figyelmet a tapintásról, akkor adja be az injekciót, amikor a nővérke egy cukrot ad a lurkónak. A buddhista kolostorokban képesek a figyelmüket elvonni a tapintástól, vissza az elmére, olyankor az ember képes csökkenteni a fájdalom érzetet. Ha fáj a fogad, de betoppan hozzád az angol királynő, akkor azonnal elmúlik a fájdalom. Azaz csak bizseregni fog, nem lesz figyelme, nem jut el a tudatodig az érzet. Amikor nagyon fáj valami, olyankor nagyon nehéz gondolkodni. Másnaposan fiatalabb koromban sokszor előfordult, hogy nagyon erősen, zavaróan erősen kezdtem érezni a szagokat, amúgy is hányingerem volt, nem tett jót, hogy felerősödött a szaglásom. Pár éve megfigyeltem, hogy egy gyomor rontást követően nagyon erősen éreztem a fürdőszobából kiáramló vegyszer szagát, amit csak nagyon ritkán éreztem a szobában rosszul lét nélkül, ma már értem, hogy valószínű akkor, amikor gondtalanabb pillanataim voltak, sikerült kikapcsolnom az elmém egy hosszabb séta után. Amikor a fájdalom picit csökken, olyankor szabadon marad a figyelem. A tapintástól felszabadul, a szemünk csukva mert szédülünk, marad az orr, és az ízlelés. Ez az oka, hogy felerősödik a szaglásunk. Nem kell rosszul lenni, hogy ez megtörténjen, a kirándulás után is, amikor valóban elcsendesült egy hét alatt az elménk, amikor valóban az öt érzékszervünkkel folyamatosan a jelen pillanatra figyeltünk, elég érdekes volt a környezet, - olyankor amikor belépünk a házba, érezzük a ház illatait, szagát. Az elménk leállt, és nem kapcsol gyorsan vissza, ugyanúgy idő kell neki, hogy felpörögjön, mint ahogy idő kellett neki, hogy leálljon. Én mindig éreztem a fenyő deszkák gyantás illatát, amikor betoppantunk a nyaralás után. És a szemem is sokkal több figyelemmel volt feltöltve, sokkal több figyelem volt elérhető a szememnek. Sokkal több részletet megtudtam figyelni, sokkal több mindenre figyelmes lettem, láttam a repedéseket, ferdén álló képeket. Nem csak az illatok erősödnek fel több figyelemnél, hanem a szem által megfigyelt kép is élénkebb lesz, részletesebb.

A gyerek még elmeműködés nélkül van, nagyon keveset gondolkodik. Nincsenek gondjai, nincsenek vágyai, még nem függő semmitől, és még kevésbé fejlett az elméje, hogy kutassa a világ felépítését, létezése célját. A gyerek még nagyon keveset gondolkodik, azaz nagyon kevés figyelmet von el az elméje. Azaz a 10 literből, talán csak 1 litert. A többi az öt érzékszerv használja. A gyerek sokkal élénkebbnek, szebbnek, részletesebbnek látja a világot. Aki szülő, az megtapasztalhatta, hogy a gyerek szedi a csigákat, kavicsokat, virágokat. Mi telefonálunk, majd a földet lesve gondolkodva sétálunk a gyerek mellett, annyira le van terhelve a figyelmünk az elménk által, hogy a tapintásunk minimális,, azt se éreztük, hogy a zsebünkbe rakja a követ. A csalók, zsebtolvajok jól tudják, hogy így működünk, ha egy pillanatra sikerül az összes figyelmedet a szemedhez terelnem, akkor nem érzel, nem jut el a tudatodig, hogy belenyúltam a zsebedbe. Például műbalhét kreálnak az utcán melletted. Végeztem kísérleteket, kíváncsi voltam mit csinál a félelem az emberi elmével, pár éve volt egy felvétel Dzsihád John név alatt, amelyen lefejeztek egy embert. Én sose néztem végig, volt két perc bevezető az esemény előtt, amig térdel a szerencsétlen a sivatagban, John meg magyaráz. Megfigyeltettem több emberrel ezt a felvételt, de csak az első másfél percet. Az összes figyelmüket beszippantotta, azt csináltam velük másfél percig amit akartam. Filctollal befestettem az arcukat. Több könyvet tettem a fejük tetejére. Nem tudatosították, nem működött a tapintás, nem érezték a filctollat a bőrükön, a könyv súlyát a fejükön. Nem emlékeztek arra, hogy mikor csináltam, nem jutott el a tudatukig, hogy mi történt a felvétel alatt körülöttük.

A gyerek még lát, hall, tapint, ízlel, szagol. Boldog. Az ember akkor érez boldogságot, amikor sikerül kikapcsolódnia, és az öt érzékszervével erősen érzékelni a jelen pillanatban a környezetét. Sikerül az elmétől elvonni a figyelmet. A világ legszebb virága, festménye, legfinomabb illata is mellettünk lehet, nem tudatosítunk belőle semmit, ha nincs rá figyelmünk. Amikor az ember figyelme felszabadul, olyankor szépnek kezdi látni a világot. A sok részlet, a szürkéből színesé változó környezet, gyönyör érzetet vált ki az emberből. Az ember hatalmas figyelemnél, mindent szépnek lát. Én megtapasztaltam azt az állapotot, amikor szinte az összes figyelmemet feltudtam szabadítani az elmémtől. Amikor úgy érezzük, hogy megszűnik körülöttünk a világ, olyankor ez történik velünk. Csak azt érzékeljük amit az öt érzékszervünkkel a környezetünkből felfogunk, azt viszont nagyon erőteljesen. Az elme működésnek köszönhetően tudjuk, hogy épp hol vagyunk a térben, hogy a bokrok mögött folyó van, az mögött a fő út, és így tovább. Amikor az összes figyelmet elvonjuk az elmétől, akkor minden megszűnik, a személyiség szétesik, mert az ego, az ÉN kép is a folyamatos elmetevékenység eredménye. Az összes emlék, amelyből logikai összefüggéseket alkottál, amelyek összegzik, hogy ki vagy te, mind elme tevékenység. Ha sikerül az összes figyelmed felszabadítani az elmédtől, akkor megszűnik körülötted a világ, csak addig fogod érzékelni, tudatosítani a teret, amig látod, hallod, érzed. Megszűnik az ÉN, megszűnik az ego. Csak áramlunk, mint gyerekkorunkban, élvezzük a most pillanatát, élvezzük hogy az öt érzékszervünkkel részletgazdagon felfogjuk a környezetünket. Ha az elmétől felszabadul az összes figyelem, az összes energia elérhetővé válik a testnek, öt érzékszervnek, az egy mámoros állapot. Az ember szeretet érez. Nagyon meglepődtem, amikor elértem az állapotot, hirtelen mindent látni, hallani, érezni kezdtem. Az öt érzékszervem hihetetlenül felerősödött. Hatalmas figyelme lett az orromnak, szememnek, fülemnek, tapintásomnak, ízlelésemnek.

Hogyan tanuljunk meg úgy élni, hogy kikapcsolva tartjuk az elménk? Figyelünk arra, hogy az elménket rendszeresen kikapcsoljuk, lenyugtatjuk, elvonjuk tőle a figyelmet. Eckhart Tolle gyakorlatai nagyon jók. Tudatosan figyelj arra, hogy tudatosítsd az öt érzékszerveddel a most pillanatát. Állj meg, és szagolj bele a levegőbe. Gondolkodj azon, hogy milyen illatokat érzel. Nézd az utcát a séta közben, ne azon gondolkodj, hogy most van pici időd, akkor átgondolod az esti programot, hanem tudatosan azon gondolkodj, hogy most figyelmem a szememhez irányítom, megnézem milyen mintázata van a kerítéseknek, milyen színűek a házak. Milyen hangokat hallasz az utcán. Tartsd a figyelmed minél többet az öt érzékszervednél. Az elme lelassul, leáll, és felszabadul a figyelmed. Sokkal eredményesebb leszel a munkádban, sokkal jobban fogsz tudni arra figyelni, amit épp csinálsz, nagyobb lesz a teljesítményed. Nem segít, ha tele vagy gondokkal, megoldásra várakozó feladatsorokkal, amik feszülté tesznek, nyomás alatt tartanak, türelmetlené tesznek, kapkodsz, és hibázol, kikészülsz, kimerülsz. Sokkal jobb, ha tudatosan lelassítod, megnyugtatod magad, kikapcsolod az elméd, és összpontosított figyelemmel pont arra figyelsz amit csinálsz. Hamarabb megoldódnak a problémáid. Nem csak a szem tudatosít több részletet, nem csak a fül, hanem az agy is. Olvass el egy könyvet, vagy csak pár lapot kikapcsolt állapotban. Sokkal jobban feltudod idézni az elolvasottakat, sokkal több részlet információ megragadt az agyadban. Sokkal több szóból lett emlék. Sokkal összetettebb olvasmányokat is könnyen olvasol, ha van elég figyelmed. Ha nincs figyelmed, akkor kevés logikai gondolkodást igénylő olvasmányokat sem tudsz követni, felfogni, összezavarodsz. Ha bőven van figyelmed, akkor sok részletet tudsz egyszerre kezelni, összehasonlítani, felfogni. Nehéz olvasmányokat is könnyen olvasol. Ha tele van az elméd gondokkal, akkor hiába olvasol, nincs figyelmed, egyfolytában azon kapod magad, hogy már megint nem a sorokra figyelsz, hanem máson gondolkodsz, és félre rakod a könyvet. Mert hiába olvasod ötödször ugyanazt az oldalt, semmit nem fogtál fel belőle, semmi nem jutott el a tudatodig. Kikapcsolt állapotban, meg zseniális a teljesítményed, egy nap 2 könyvet kiolvasol, felfogsz. Tudatosan kikapcsoltam az elmém IQ tesztnél, sokkal több részletet fogtam fel a feladványból, egyszerre láttam az egész képet, az összes apró részlettel, könnyen megtaláltam a megoldást. 158-as eredményt értem el kikapcsolt állapotban. Amíg az ébredésemet megelőző időszakban (talán ha kétszer mértem), 110 körüli értékek voltak.

Meditálj, légy a jelenben, szabadítsd fel a figyelmed az elmédtől. Ha hónapokon keresztül kikapcsolt állapotban maradsz, akkor rengeteg energiát spórolsz meg, rengeteg energiát nem fogyasztasz el feleslegesen a folyamatos gondolkodással. A sok energia, figyelem, elérhető lesz a többi sejtednek, megerősödik az immunrendszered, megfiatalodik a bőröd, nagyon egészséges állapot folyamatosan kikapcsolva maradni. És nem csak egészséges, hanem az evolúció is ebbe az irányba halad. Ha elég sok energiát halmozol fel a sejtjeidben, akkor felébrednek magasabb érzékszerveid, elindulsz a megvilágosodás útján.

Sikeres felemelkedést kívánok! Szeretlek benneteket!

Zsigray András