Lelkesedés
Tovább gondolkodok a lelkesedésen, még maradtak kérdések. Az előző írásban kifejtettem, hogy milyen sokat számít, hogy testünk tiszta legyen, ha lelkesedni akarunk. Böjtöltem egy napot, másnap reggel könnyed testtel ébredtem, de nem töltődött belém annyi energia, amennyit az előző írásban említett tipikus rosszullétet követő reggeleken szoktam érezni. Amely mennyiségtől már lelkesedni szoktam egész nap. Miért? Biztosan megvannak a válaszok, csak meg kell őket találni. Gondolkodni kell.
Először nézzük meg mit jelent a lelkesedés. A lelkesedés azt jelenti, hogy sok bennünk az energia. Életerő, életenergia, prána, csí, sok neve van. Ettől az energiától könnyednek érezzük a testünk, mintha ez az energia lenne az antigravitációs energia, légiesek leszünk, nem érezzük a testünk, végtagjaink. Ez abban nyilvánul meg reggel, hogy szinte kipattanunk az ágyból. Ellenkező esetben, reggel fáradtan ébredünk, össze van törve a testünk, fájnak a végtagjaink, úgy kell kivánszorogni az ágyból, majd kell pár óra, hogy szétmozgassuk magunk. Lelkesedésnél érezzük az erőt ébredéskor. A következő jele, hogy jókedvűek vagyunk. Pozitívan tekintünk az előttünk lévő napra, örömmel, boldogan. Lelkesedve jobban pörög az agyunk, ha gondolkodni kell, megoldásokat kell találni problémáinkra, akkor könnyebben jönnek az ötletek. Jó ötletek. Nap folyamán jó ötleteink vannak, és sok mindennel haladunk. Mind munkában, mind otthon. Sok feladattal érkezünk, nap végére se fáradunk el. Lelkesedve szeretünk rendet rakni, harmóniát teremteni az otthonunkban. Estére van kedvünk sétálni, vagy sportolni, futni. Ezt mind az energia adja, lelkesedés adja.
Hogyan érkezik belénk az energia, hogyan érhetjük el, hogy reggel lelkesedve ébredjünk? Metafizikai háttere van a folyamatnak, az egészet a pszichénk, gondolkodásunk irányítja. A pozitív gondolataink hatására a test feszültsége csökkenni kezd, a légzés elmélyül, a mélyből több energia érkezik légzésenként. Nagyon leegyszerűsítve így történik. Ebben már biztos vagyok, mert több tapasztalatom ezt mutatja. Több írásomban említettem az oxfordi reggeleimet, amikor korán ébredtem, szemetet szedtem egy Temze parti parkban, majd madarat etettem, napba néztem, mindeközben mélyen megnyugodtam. Ezeken a békés reggeleken, többször sikerült nagyon mély légzést elérnem pár pillanatra, amely mélységből már hatalmas mennyiségű energiát szívtam fel a testembe. Amely a beáramlást követően hihetetlen mértékben azonnal fellelkesített. Úgy szoktam hazamenni, mintha repülnék a boldogságtól, abszolút nem éreztem, hogy súlya lenne a testemnek, teljesen légies voltam. Majd jó pár órát határtalanul boldog, lelkes, az összes jellegzetességgel.
Az az igazi, amikor úgy alszunk el, hogy mély nyugalomban vagyunk, mert az alvás metafizikailag arra szolgál, hogy feltöltse a testünk életenergiával. Egész éjjel mélyen aludjunk, egész éjjel mélyről szívjuk testünkbe az energiát. De ez a stresszes, rohanó világunkban nehezen megy. Általában nyaraláskor, vagy hétvégén érjük el a mélyebb alvást. Viszont gyakran megtapasztaljuk azt, hogy fáradtan, összetörve ébredünk, majd a nap folyamán valami fellelkesít minket, pár órára energiát ad. Bármi amit pozitívnak látunk, az azonnal elkezdi csökkenteni a test feszültségét, érkezik a felszabadultabb érzés, és azzal a könnyedebb, mélyebb légzés. És az energia. Az egyik leggyakoribb pozitív gondolat, örömforrás, hogy enni fogunk. Jaj de jó, jön az ebéd. Teleesszük magunk, majd elálmosodunk, majd lehangolódunk. Fél órát lelkesedtünk, majd kevesebb energiát érzünk magunkban, mint az ebéd előtti órákban. Ezzel arányosan rosszabb a kedvünk is. A folyamatok fordítva is igazak, lelkesedve derűsek vagyunk, jó kedvűek, lehangolva rossz kedvűek. Nagyon lelkesen madarat lehet velünk fogatni, nagyon lehangolva kötekedő, kibírhatatlan emberek vagyunk.
Nézzük újra a tényeket. A buddhista kolostorokban reggelente meleg sós vizet isznak, hogy hányjanak a szerencsétlenek, meg hasmenésük legyen. Legalábbis innen nyugatról nézve, ez a szokás érthetetlen, és szerencsétlen. De nézzük meg a keresztény vallást, ott is szó van az étkezésről, böjtölésre ösztökélnek, melynek ugyanaz az eredménye, mint a buddhista szokásnak. Kiürül a tested a tápláléktól. Mi a gond a táplálékkal a testedben? Úgy néz ki az igazság, hogy a táplálék a testedben bezavar az energiaáramlásban. Te is egy élőlény vagy, meg a körte is egy élőlény amelyet megettél, magadba raktál. Vagy a nyúl, meg a disznó is. Nekik is megvan a saját energiarendszerük, és neked is. Amikor eszel, akkor nem csak a fizikai táplálékot eszed meg, hanem az energiájukat is. Amikor te elkezded emelni az áramlásod, energiaszinted, olyankor a benned lévő táplálék energiaszintje akadályt képez az emelkedésedben. Akkor töltődsz legkönnyebben, ha tiszta a tested, nincs az emésztőrendszeredben táplálék, idegen energia. Ezért fontos lefekvés előtt jó pár órával korábban már nem enni.
Nézd meg a kisgyerekeket, akik egész nap lelkesednek, boldogok, hogy alig akarnak enni. Nézd meg a szerelmes embert, hogy minél lelkesebb, annál kevesebb ételt kíván. Úgy néz ki, hogy az energia, amely felszabadult testnél, könnyed mély légzésnél beléd áramlik, - képes helyettesíteni a táplálékból kapott energiát. Logikusan gondolkodva erre lehet következtetni az emberi tapasztalásokat összegezve. Minél több benned az energia, annál lelkesebb vagy, boldogabb vagy, és annál kevesebbszer akarsz enni. Ha eszel is, akkor is könnyed ételeket kívánsz. főleg gyümölcsöket, zöldségeket, és azokat is nyersen. Nézzük meg az energiahiányos állapotot, a stresszes, befeszült embert. Sokat eszik, nehéz ételeket. És állandóan fáradt, lusta, sokat alszik. Lehangolt, depressziós. Itt gyönyörűen látni lehet a logikus összefüggéseket az energia állapot két oldala között. Én sokszor tapasztaltam, hogy egy fáradt nap végén elmentem futni, hazaérkezve gyümölcsöket kívántam. Hogy lehet az, hogy elmegyek futni, elfogyasztok egy csomó testi energiát, majd gyümölcsöket kívánok? Ha pedig otthon maradok, lustán bealszok délután, ébredés után nagy étvággyal kívánom a pizzát, édességet. Sokkal több testi energiát, kalóriát kívánok, mint amikor megmozgattam a testem.
Logikusan ez így néz ki. Minél több benned az életenergia, annál lelkesebb vagy, annál könnyebb a tested, annál jobban kívánod a mozgást, és a magas rezgésű ételeket. De ha a testedre hatsz, ez fordítva is igaz. Ha fáradt vagy, kevés az energiád, nem tudsz örülni, lelkesedni, de akkor is rászánod magad a mozgásra, - sétára, futásra, - akkor megjelenik a testedben az energia, mozgás után lelkesedni kezdesz. És változni kezd az étvágyad. És itt jön a képbe a meditáció, a keleti spirituális gyakorlat. A meditációval lenyugtatod a pszichét, elmét, gondolkodást, minek következtében megszűnik a tested feszültsége, könnyed lesz, és mélyül a légzésed. Megtörténik a metafizikai energiaváltozás, légzésenként több energiát szívsz fel a testedbe. Meditálsz egy órát, majd kirobbanó energiával felállsz, lelkesedésed határtalan lesz. Tested annyira légies, hogy hetven évesen maratont futsz. Vagy súlyokat emelgetsz bemutatókon. Nézd meg Sri Chinmoy életét, az itt leírtak logikusan követik egymást, emberi tapasztalások által bizonyítva vannak.
Szóval ha elcsendesíted az elméd, akkor energiához jutsz, lelkesedni kezdesz, van kedved sportolni, és nem kívánod a nehéz ételeket. A folyamat fordítva is igaz. Elmész sportolni, majd a sport után lelkesedsz, elméd elcsendesül, meditatív állapotba kerülsz. Mindegy melyik irányból kezded a folyamatot.
Nézd meg a kutyust. Megmutatod a pórázt, azonnal majd kiugrik a bőréből, lelkesedni kezd. Kiviszed, sokat futkározik, elfogyasztja a beáramlott energiát. Hazaviszed, azt látod, hogy lefekszik a helyére, és elégedett arccal, szinte mosolyogva tekint rád, békésen, nyugodtan. Csend van az elméjében, pozitívnak látja az életét. Ha nem viszed ki, egyre nyugtalanabb. Nem bír nyugton maradni, járkál, ugat a kapuban, ha le is fekszik, látni lehet, hogy feszült, nincs mosolygós arc. Mi emberek is így vagyunk, a lelkesedést követően megjelenik a nyugalmi állapot, belső béke, elégedettség. Örülsz, hogy enni fogsz, eszel, majd elégedetten hátradőlsz. De sok minden olyat megeszel, ami elkezdi befolyásolni az energiarendszered, ami visszahat a gondolkodásodra. Megjelenik a feszültség, nyugtalanság.
A boldogság titka az, hogy olyan utat találj, amelyen a lelkesedést kiváltó gondolatokat, olyan tevékenység követi, melynek nincs energia visszahúzó hatása. Mint az ételnek, alkoholnak, drognak, és még szexnek is, mert ott energiát veszítesz. A spirituális tanítások megnyugtatják az elmét, így fellelkesítenek. Lelkesedsz, majd átéled a nyugalmat. Növekedik az erőtered, az előző írásban említett energia örvényed, hurrikánod a tested körül. Nincs semmi ami visszahúzza az energiád. Majd újra tanulsz, újra olvasol, újra lelkesedsz, újra elmélyülsz a nyugalomban. Így tudod fokozatosan emelni az energiaszinted. Napról napra egyre jobban lelkesedni fogsz, és egyre mélyebbek lesznek a nyugalmi pontjaid. A folyamat elején segítheted a változást, sporttal, mozgással, és könnyed ételekkel. A folyamat eleje a legnehezebb, mert az alacsony energiaszint vissza akar húzni, mint egy mágnes. Kell egy erős lökés, hogy elszabadulj. Főképp az elméd felől, rengeteg pozitív gondolat, amelyet megadnak a spirituális tanítások, ha napi rendszerességgel, sokat olvasod őket. Ez megfelel a meditációnak. A tested felől pedig sporttal, mozgással, böjttel, könnyű ételek fogyasztásával támogatod a kezdeti energiaemelkedést. Ami kezdetben nehezebb még fáradt testtel, erős gravitációval, de napról napra könnyebb lesz. Végül egyáltalán nem lesz megerőltető elmenni sportolni, rengeteg energiád lesz, légies lesz a tested, jól esik majd szaladgálni, mint a gyermekeknek.
Már értem honnan a sok energia a rosszulléteket követő másnapokon. Ahogy az előző írásban leírtam, a tipikus rosszullét nagyon fájdalmas, de azonnal vége, amint a test kiürül. Általában délután szokott megjelenni ez a rosszullét, és este nyolcig, tízig jelen szokott lenni. Miután vége, nagyon hálás vagyok, nagyon boldog vagyok, hogy nem fáj, nagyon örülök az alvásnak. A rosszullétnek van egy koncentrációs gyakorlat hatása, annyira fáj, hogy nem tudsz másra figyelni, gondolkodni. Miután vége, az összpontosított figyelemmel a hálára koncentrálok, minden gondolati erőm pozitív ponthoz csatlakozik, ami egy nagyon mély nyugalmat ad. Így alszok el, miközben a testem teljesen kiürült, nincs semmi táplálék az emésztőrendszerben ami akadályozná az éjjeli töltődést. Ezért érzem ezeken a reggeleken a hatalmas energiát, majd egész nap folyamán a lelkesedést. Talán megértettem. Talán.
Jóisten így rakott össze minket. Minden rossz jó valamire, a jót a rossznak köszönhetően értjük meg. Az ellentétek világában élünk, a dualitásban, ahol a jónak, rossznak köszönhetően tudatosulunk, tudatra-ébredünk. Köszönöm
Sardnargis
