Útmutató az emberi lényhez - III.
Trauma, és szerelem nélkül is meglehet tapasztalni, egy jobban kinyílt állapotot. Nyaralsz a tengerparton, esti sétára mentek megtekinteni a naplementét. Hirtelen belélegzel egy mélyet, majd jólesően kisóhajtasz, csukott szemmel, mosollyal az arcodon. Szeretsz élni, szeretetet érzel.
Ahogy írtam, az egyes megnyílási fokokon változik a környezetünk megtapasztalása. Erőteljesebb megnyílásnál szépnek, gyönyörűnek kezdünk látni mindent. Erős hálát érzünk. Erős szeretetet érzünk. Elménk kiürül, elcsendesül.
Ha trauma ért, úgy érzed, hogy mindent elveszítettél, nem maradt semmid amit félthetnél, akkor nem maradtak teendőid sem, kiürült a határidőnapló. Ezzel egy időben kiürül az elméd is, megszűnik az állandó gondolkodási kényszered is.
Amikor nyaralsz, olyankor kikapcsolsz egy kicsit. Van előtted egy hét, melynek minden napja vasárnap. Vasárnap nincsenek muszáj teendőink, vannak dolgok amiket szeretnénk esetleg megcsinálni, de ha nem sikerülnek az sem baj. Nem leszünk felelőtlenek, nem veszítjük el a munkahelyünket, pénzünket, kapcsolatainkat. Biztosan van egy hetünk, amíg minden nap pihenhet a tudatalattink, határidőnaplónk, nincsenek teendőink, kikapcsolhatunk. Csendes lehet az elménk. Minél csendesebb az elme, annál jobban kinyílik a virág. Az ember így működik, ha valahol változtatsz a beállításon, a finom műszer többi egysége igazodni fog hozzá. Sétálsz a tengerparton a naplementében kikapcsolt, elcsendesült elmével, könnyű a tested, mélyeket lélegzel, egy ponton megállsz, és megbámulod a naplementét. Mely csodaszép.
Kinyílva az ember szépnek, gyönyörűnek lát mindent. Még a csúnya dolgokat is. Itt is az a helyzet, hogy visszahathatunk a szépségen keresztül az egész rendszerre, élőlényre. Ha aránylag eléggé be is vagy zárkózva, de elmész egy gyönyörű helyre, egy gyönyörű virágos parkba, arborétumba, erdőbe, mezőre, - ahol tekinteted akaratlanul is végigszalad majd a tájképen, - akkor azt tapasztalod, hogy elkezdesz megnyílni. A szépség visszahat. Ha mindezt egy esti sétánál teszed meg, amikor már vége a napnak, teendőid elvégezve, elméd már elcsendesülve, akkor a hatás még erőteljesebb. A csendes elme is hat már a beállításaidra, és a környezet szépsége is. Legyen az egy hétköznapi esti erdei séta, vagy egy vasárnapi séta, vagy egy nyaralás alatti séta, minden esetben működik. Az itt leírtakat megfigyelheted magadon, megtapasztalhatod magadon. Traumát, vagy szerelmet nehezen fogsz átélni. De a csendesebb elme hatását, szépség megfigyelésével ötvözve, könnyen megtapasztalhatod. Ha vége a napnak menj ki sétálni, tekintsd meg a naplementét egy szép helyen, parkban, erdőben. Tapasztalni fogod, hogy milyen érzés hirtelen jobban megnyílni.
A meditációnak is ez a lényege. Ott tudatosan csendesíted el teljesen az elméd. Ezzel egy időben teljesen kinyílik a virág. De visszahathatsz a szeretettel, hálával is. Szeress, adj valakinek pozitív figyelmet, dicsérd meg, értékeld, vegyél észre benne valami pozitívat, és add tudatára. Lásd ahogy örül, ahogy örömöt okoztál, örülj annak, hogy örömöt adtál. Ez szeretet. Vagy csinálj valami olyat, aminek tudod, hogy a másik örül. Adj ételt az éhezőnek, tisztítsd meg a Földanyát a szeméttől. Sok módod van szeretni. Meglásd megnyitódsz, kinyílsz, azonnal változni kezdnek a beállításaid. Hirtelen élő lesz a világ, energiát kapsz, felerősödnek az érzékszerveid, és pozitív lesz a tudatod. Visszahathatsz a hálával is. Kezdj el azon gondolkodni mi mindenért lehetsz hálás, mit köszönhetsz meg. Ezek a gondolatok is nyitni kezdik a virágot. Ötvözd ezeket a gyakorlatokat egybe, és megtapasztalhatsz egy nagyon erőteljes megnyílást. Csináld őket a nap végén, teendőid legyenek elvégezve, elégedetten kezdj bele a gyakorlatokba. Menj el egy szép helyre, ajánlom a naplementét, az mindig gyönyörű. Szedjél szemetet, vagy vigyél ételt egy menhelyhez. Majd gondolkodj el az életeden, adj hálát, amennyit csak tudsz. Meglásd egyre nagyobb nyugalom, belső béke fog elönteni, és egyre jobban megtapasztalod az itt leírtakat. Csináld ezt minél többször, törekedj arra, hogy minél jobban kinyílj, és nyitva maradj.
Sokaknak a templom segít, a hit segít, hogy Isten velünk van, minden lépésben mellettünk van. Ami igaz is, viszont az is igaz, hogy Isten nem félt minket a csalódástól, negatív tapasztalástól, mert tudja, hogy a dualitásnak köszönhetően egy nap tudáshoz jutunk. Egy nap megértjük az útmutatót az emberi lényhez. Vannak ismerőseim akik a templomban tapasztalják meg a nagyobb mértékű kinyílást. A templomban annyira erősen érzik isten jelenlétét, hogy legyőzik az összes félelmüket. Kiürül belőlük az összes félelem, megtelnek szeretettel, kinyílik a virág. De sokan közülük templomfüggők, a templomon kívül visszatér a félelem.
Sokak akkor tudnak megnyílni kicsit jobban, amikor kedvenc ételüket, italukat fogyaszthatják. A sütemény elfogyasztása alatt ők a legboldogabbak. Vagy az ital, drog elfogyasztása alatt ők a legboldogabbak. A saját auránk rezgéséért mi vagyunk a felelősök, tudatunk a felelős, rajtunk múlik hogy mennyi energiát áramoltatunk, milyen magas a rezgés. A csoda vár ránk, elérhetjük azt a rezgésszintet, energiaszintet, ahol az auránkon belül lévő anyag visszaváltozik a magas rezgésben a forrásenergiává, fénnyé. Ez a végső spirituális megtapasztalás anyagi világunkban. Ez a szabadulás, megvilágosodás. Sokáig kell teljesen félelemmentesen élni, nagyon kinyílt virággal élni. Ezen az úton csapda a fizikai anyag. Minden étel, ital rendelkezik rezgéssel, amely sokkal alacsonyabb az ember rezgésétől. A cukor, az alkohol, drogok, nagyon alacsonyan rezegnek. Befogadjuk őket a testünkbe, ahol lehúzzák az energiaszintünk, bezárják a virágunk. Nem értjük miért ébredünk másnap reggel rossz kedvűen. A tudatunkkal felülírhatjuk a hatásukat, ha épp nyaralunk, nincs semmi gondunk, nagyon szép helyen vagyunk. De a hétköznapokban nagy hatással vannak az energiaszintünkre, nyitottságunkra. Magasabb rezgésszinteken már csak gyümölcsöket, zöldségeket fogyasztunk. Keveset, és nyersen. Azoknak van még magasabb rezgése.
A mennyország körülöttünk van, a változó te vagy. Ahogy a mennyei próféciában van, úgy van valóban. Ha kinyílsz, tartósan nyitva maradsz, akkor érzékelni kezded, tested eléri a szükséges energiát, felébrednek magasabb érzékelő szerveid, amelyekkel megpillanthatod a mennyországot. Itt, élve a földön. Egy olyan környezetben élünk, ahol normális a félelem, a csapból is agresszió, félelem folyik. Tudatalattid bombázva van terrorizmussal, balesetekkel, háborúkkal, félelemmel. Nem egy olyan világban élsz, ahol az emberek jók egymással, a réten szelíd bambik játszanak a nyuszikkal. Ha kiakarsz nyílni, akkor neked ezt kell elérned. Ilyenek kell látnod a világot, változtatni kell a paradigmádat, felfogásodat. Neked kell elkezdened a változást. Elengedni a birtoklást, legyen az élő, vagy élettelen. Testvérként tekinteni az élőlényekre. Olyan munkát keresni ami nem a pénzről szól, ahol a munkaidő egyensúlyban van a szabadidővel. Ne legyen olyan amitől félsz az életedben, olyan amit rossznak látsz. Ha a mennyországba akarsz jutni, akkor itt kell megkezdened az utazást, élve kell kinyílnod, élve kell elkezdened mennyországnak látni a földi világot. Elengedni a félelmet, mely maga a pokol, ami a pokolban tart. Kinyílni, és felemelkedni a földi mennyországba. Majd azon túl.
Sardnargis
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése