Kiút a gondokból

Kiút a gondokból

Sokunkkal előfordul, hogy egyszerre több gondunk lesz az életünkben, többet kell gondolkodni, hogy megoldást találjunk. Hirtelen elveszíted a munkahelyed, el kell kezdened intézkedni, tervet csinálni, megoldást találni. A terv készítéshez figyelem kell, koncentrálnod kell, lépésről-lépésre át kell gondolnod a feladatokat. Ide megyek, majd oda, ha itt ezt mondják akkor próbálkozok ott, ha ott se jó, akkor jöhet a C terv, előbb utóbb meglesz a megoldás. Amíg nem sikerült mindent átgondolnod, addig nem leszel nyugodt, addig idegeskedni fogsz, aggódni fogsz. Csak akkor nyugszol meg, amikor már végig gondoltad az élethelyzeted, megalkottad a lehetséges kiutakat tervet, minden zsákutcára találtál következő lépést, megoldást. Sokszor sokat kell gondolkodni, hogy mindent végig gondoljunk, megtaláljuk a megoldást.

Csak akkor tudsz gondolkodni, amikor nyugodt vagy. Amint feszültség van a testedben, azonnal összezavarodsz, nem tudod fókuszálni a figyelmed. Izgatottan, feszülten percenként sokkal többet lélegzünk, és rövidebb ideig tartjuk bent a levegőt. Ugyanígy az agyunk is felgyorsul, percenként több gondolatunk van, és rövidebb ideig marad a figyelmünk fókuszpontjában a választott gondolat. Nagyon izgatottan, nagy feszültség alatt, percenként több tíz gondolat fut végig az agyunkon, melyek összezavarnak minket a figyelésben.

Mindegy mire akarsz figyelni, ahhoz hogy figyelni tudj, nem zavarhat semmi. Képzeld el, hogy olyan az agyad, mint egy sportcsarnok, amely feszültségmentesen, megnyugodva üres. Te ott ülsz a közepén egy széken, gondolataidra akarsz figyelni, létrehozol pár gondolatképet, melyeket most megtestesítünk pár gyermekkel. Irányítod őket, te állj oda, te ide, összehasonlítod őket, tervezel, megoldásokat keresel. Ha pár gyermek helyét megtaláltad, akkor újra behívsz párat, azokat is elrendezed, logikusan összekötöd az elsőkkel, majd újra behívsz párat. Így oldod meg a problémát a logikus gondolkodással. Viszont ha elveszíted a nyugalmad, akkor elveszíted a figyelmed irányíthatóságát, azt veszed észre, hogy hívatlanul bejött egy csapat gyerek, és elkezdnek futkározni, dőzsölni a beállított gyerekek körül. Akik egy ideig bírják a mozdulatlanságot, majd elkezdnek játszani a többi gyerekekkel. Ekkor zavarodtál össze, kezdheted elölről a gondolkodást. Ezt negatívan értékeled ki, idegesít, hogy nem tudsz gondolkodni, koncentrálni, még jobban felizgatod magad, még jobban befeszülsz, még több gyerek jön be hívatlanul a sportcsarnokba, te ott ülsz a hatalmas káoszban, teljesen összezavarodva. Feszülten, rossz érzésben, csak az elméd segíthetne ki ebből az állapotból, de az épp nem áll rendelkezésre, nincs koncentrált figyelmed, nem vagy képes a gondolkodásra, gond-oldásra.

Egy másik példával is szoktam jellemezni ezt az állapotot, képzeld el hogy az elméd egy körhinta, a székekben ott ülnek a gondolataid. Ahhoz, hogy rendet rakhass, ahhoz le kell lassítanod a körhintát, hogy kiszállíthasd logikai sorrendbe a gondolatokat a megoldáshoz. De te befeszülsz, ezzel elektromos áramot gerjesztesz az elektromágneses testedben, ami munkára kényszeríti a szerveidet, önkéntelen működésre. A körhinta begyorsul, és te nem tudod követni a gyorsan váltakozó gondolatképeket, elveszíted a gondolkodási képességed.

Mindegy, hogy gondolkodni akarsz, a belső képre akarsz figyelni, vagy épp tanulni akarsz egy könyvből. A vizsgázni készülő diák minél feszültebb, annál nehezebben tartja, fókuszálja hosszan a figyelmét, annál nehezebben tanul. Azt veszi észre, hogy hiába olvassa a könyvet, ugyanazon sort olvassa körbe, körbe már pár perce, mert agya máshol jár, kéretlen gondolatképek kötik le a figyelemszálakat.

Hogy gondolkodni tudj, vagy tanulni tudj, ahhoz rendbe kell raknod az agyad, hogy visszanyerd, és megtartsd a figyelmed. Ahhoz, hogy rendbe rakd az agyad, ahhoz rendbe kell raknod a tested, meg kell szüntetned a felesleges feszült érzést. A feszültséget a tudatalatti kelti, az a problémacsokor, amire megoldást próbálnál találni. Az a negatív érzelmi csoport, amely az elmúlt napjaid negatív gondolatainak eredménye. Ez egy ördögi kör. Te megoldást akarsz találni a gondodra, sokat kéne gondolkodnod, de a gondolkodáshoz nyugalom kell, és te nem tudsz nyugodt lenni a gond végett, negatív gondolataid érzelmi eredménye végett, belső feszültség végett.

Ha teleszed magad, megtömöd magad, akkor az emésztőrendszer hirtelen sok energiát, feszültséget feltud dolgozni, az agyadról lemegy egy kicsi nyomás, visszanyered a figyelmed. Ha elszívsz egy cigarettát, akkor pár percre kémiailag csökkented a tested feszültségét, a cigi alatt tudsz kicsit gondolkodni. Ezek testi kényszeres megoldások, melyek pár perc nyugalmat adnak. Tévutak. Ha kiülsz a vízpartra, akkor a víz elektromágneses tere, aurája, csökkenteni fogja a feszültséged. Ha sétálsz egyet az erdőben, akkor az erdő aurája fogja csökkenteni a feszültséged. Azt veszed észre egy kis idő után, hogy tudsz gondolkodni, megnyugodtál picit. Minden reggel úgy ébredsz fel, hogy van pár perced, fél órád még gondolkodni, éjjel picit csökkent a feszültségszinted. Ha nagyon nagy gondjaid vannak, akkor rögtön úgy ébredsz, hogy berohan a sereg gondolatkép a sportcsarnokba, ismétlődnek előtted a negatív események emlékképei, gondolatképei. De így is napról-napra kicsivel előbbre jutsz, kicsivel tovább haladsz a tervezésben. Több hónapig is eltarthat a megoldás megtalálása, mert naponta csak rövid időszakokra nyugodsz meg, rövid időd van a gondolkodásra. De így is egyre előbbre haladsz, a tudatalatti egyre kevésbé lesz negatív, egyre kisebb erővel fejti ki a feszültségkeltő hatását. Egyre többször éred el naponta a nyugalmat, egyre hosszabb időszakokra. Három hónap után már megduplázódik a hasznos gondolkodási idő, fél év után megtalálod a megoldást, feloldottad a tudatalatti negatív érzelemcsoportot, feszültséggerjesztő metafizikai blokkot.

Sokkal gyorsabban is kijuthatsz a gödörből. Ahhoz az kell, hogy amikor kicsit megnyugszol, kicsit lehetőséged van gondolkodni, olyankor ne keresd a megoldást, hanem irányítsd a felszabadult figyelmedet nagyon pozitív dolgokra. Naplementére, virágokra, szép nyaralás emlékképekre, jó emberekre, szeretetre. Ezzel azt éred el, hogy több energiához jutsz. Ez abban nyilvánul meg, hogy az agyad erősebb lesz, amikor majd újra gondolkodni akarsz. Minél jobban kimeríted magad, annál jobban gyengül az agyad, egyre kevesebb a figyelmed, felfogóképességed, akkor is, ha elérted a nyugalmat. Öt nap figyelemelterelés után, azt veszed észre reggel amikor visszatérsz a problémához, újra a megoldásokon akarsz gondolkodni, hogy könnyedén megoldásokat találsz. Nyugodt vagy, van figyelmed, viszont a figyelemelterelés után erősebb figyelmed van. Mintha egy erősebb processzor lenne a fejedben. Ülsz a sportcsarnok közepén, és egyszerre behívsz harminc gyereket, logikailag megtalálod a helyüket ugyanannyi idő alatt, mint öt nappal korábban három gyerek helyét találtad meg. Vagy egy másik példával magyarázva, feszülten olyan, mintha egy labirintusban futkosnál idegeskedve. Megnyugodva olyan, mintha felhúznád magad a fal tetejéig, és leselkednél a környező területekre. Öt nap pozitív figyelemelterelés után olyan, mintha hőlégballonba szállnál, és felülről látnád az egész labirintust. Könnyedén látod a kiutat. Sokkal gyorsabban megtalálod így a megoldást, nem kell fél évig naponta pár percet agyalnod, maradék időt összezavarodva, idegesen, feszülten, elme hiányában kiszolgáltatva kibírnod. Az a legrosszabb, a szenvedés. Nyugodj meg, sétálj ki a vízpartra, erdőbe, és amikor megnyugodtál, akkor ne akarj gondolkodni, figyeld a szép tájat, naplementét, embereket, jóságot, hálát, szeretetet. És ne étellel, ne cigarettával, alkohollal, droggal csökkentsd a feszültséget testi szinten, hanem menj el futni. Ha teheted vízparton, vagy erdőben.

Amikor sikerül megnyugodnod, sikerül gondolkodnod, és nem a problémát akarod megoldani, hanem sokkal pozitívabb dolgokon gondolkodsz, pozitívabb dolgoknak adsz figyelmet, olyankor magasabb energiájú érzelmeknek nyitsz utat a lelkedbe. A gondolatok érzelmekké alakulnak, polaritásuknak megfelelő érzelmekké. Te az elmúlt órák, napok gondolatait érzed a testedben feszültségnek, vagy feszültségmentességnek, nyugalomnak. Hogyha te picit meg is nyugodsz, de rögtön oldani akarod a gondot, akkor újra negatív gondolatoknak adsz figyelmet, amelyek újra negatív érzelmi mezővé alakulnak, amelyek újra feszültséget okoznak. Ez a tudatalatti rendszer, a gondolatok energiává alakulnak, és szabályozzák a test feszültség szintjét. Ha valami rosszat eszel, megfájdul a hasad. Ha valami negatívat engedsz be az elmédbe, megfájdul az energiarendszered. Ha eltereled a figyelmed, nem a gondokon gondolkodsz megnyugodva, hanem szépre, jóra, szeretetre figyelsz, pozitív gondolatoknak adsz figyelmet, akkor pozitív érzelmeket hozol létre, tudatalattid nem gerjeszt feszültséget a testedben. Ha sikerül pár napig elterelned a figyelmed szépre, jóra, akkor egyre jobban csökkenni kezd a belső feszültség érzeted, helyét átveszi a pozitív gondolatképek energiamezeje, mely felszabadult érzést ad. A problémád nem szűnik meg, viszont a tudatalattidból eltávozik, mivel nem adtál neki figyelmet. Elfelejted. Mások mondhatják, hogy felelőtlen vagy, hogy nem aggódsz, nem próbálod megoldani, nem a gondodon gondolkodsz. Viszont ennek eredményeként, amikor újra gondolkodni kezdesz a gondon, akkor hosszan nyugodt tudsz maradni, sokáig tudod koncentrálni a figyelmed, nagyobb a felfogóképességed, a pozitív energiamező nagyobb energiát nyújt az agyadnak a gondolkodáshoz.

Sokan könnyen elfelejtik a gondokat, nem törődnek vele, isznak alkoholt, elmennek nyaralni, teljesen kicserélik a tudatalattit, pár napon belül újra boldogok. Nem is akarnak gondolkodni a problémákon, mert akkor rosszabb lesz a kedvük, és ők boldogok akarnak maradni. Ez is tévút. Mert ha a gondot nem oldjuk meg, akkor újra eszünkbe fog jutni amikor visszacsökken a rezgésszintünk, egy újabb gond lecsökkenti az energiamezőnk, megint negatívak leszünk. Olyankor előtör a régi gond is az új mellé, még nagyobb pillanatnyi negatív energiamezőt, tudatalatti blokkot okozva. Még nagyobb feszültséget okozva, melynél még nehezebb elterelni a figyelmet. Így bölcsen tesszük, hogy pár nap pozitív nap után elkezdünk gondolkodni a kialakult problémákon, sokkal nagyobb lesz a felfogásunk, sokkal könnyebben megtaláljuk a kiutat. Pár óra gondolkodás után a probléma, már sokkal kevésbé lesz negatív negatív, kevésbé lesz gond. Ha felismerjük hol hibáztunk, akkor bocsánatot kérünk, kijavítjuk hibáinkat, megjegyezzük mire kell figyelnünk legközelebb. Megértjük az élethelyzet tanítását, leckéjét, legközelebb tudjuk mi a helyes reakció hasonló élethelyzetben. A probléma többé nem probléma, hanem hálásak vagyunk az élethelyzetért, hogy tanulhattunk általa. Így már pozitív az emlékkép, nem nyitódik, újabb gondoknál.

Két úton hibázhatunk. Egyik esetben amint megnyugodtunk picit, próbálunk megoldást találni, még nagyon negatív gondolatokat forgatunk az agyunkban, nagyon negatív érzelmeket létrehozva, melyek feszültséget keltenek, megakadályoznak minket a gondolkodásban. Nagyon hosszadalmas a kiút megtalálása, sok szenvedés. Másik esetben, teljesen elfelejtjük mi történt, pozitívra gondolunk, visszanyerjük a jó érzéseket. De bármikor felbukkanhat a betemetett, szőnyeg alá söpört gond. Megoldás, hogy egy kis időre eltereljük a figyelmünket sok pozitívra, majd pozitív energiákkal, tartós nyugalomban, gondolkodni kezdünk, nagy felfogással, könnyen kiutat találva. 

Talán.

Sardnargis