Depressziótól a mennyországig
Nagyon nehéz szavakba önteni, hogy mit éreznek a depressziós emberek, milyennek látják a világot, milyen gondolataik vannak. Reggel felébredsz, és úgy érzed, hogy egy hatalmas sötétség közepében ülsz, mintha az egész világegyetem, sötét űr téged próbálna összepréselni. Vákuumot, űrt érzel a gyomrodban, mely próbál beszippantani, mintha egy fekete lyuk lenne benned, amely egy finom negatív állandó nyomás érzettel társul, és légszomjat okoz. Nem engedi kitágulni a tüdőt, nem tudsz fellélegezni, mintha szívná befelé valami a mellkasodat, alig kapsz levegőt, mintha szikla lenne a mellkasodon.
Nincs jövőkép, nem tudjuk mi vár ránk, de olyan érzésünk van, hogy sok jót nem tartogat, nagyon rossz érzés élni majd, szenvedés, kínlódás, amelyet nagyon nehéz kibírni. Végtelenül szerencsétlennek érezzük magunkat elveszve a sötétségben. Nincs kedvünk semmihez, és senkihez, idegesít minket minden, és mindenki. Utáljuk magunkat és az egész világot. Utáljuk, hogy talpra kell állni, hogy nem adhatjuk fel. Harapósak vagyunk, ingerlékenyek, nem szeretjük magunkat, se senki mást.
Gondolataink gyötörnek minket, mindenről csak a legszörnyűbb emlékeink ugornak be, embertársainkban csak hibákat találunk. A problémáink megoldásaira szörnyű elképzelések születnek, téveszmék labirintusában bolyongunk. Tele vagyunk negatív gondolatokkal, ha valakik az utcán nevetnek, a gondolataink azt sugallják, hogy épp minket nevetnek ki, rajtunk kuncognak. Mindenről, mindenkiről az első gondolatunk a legrosszabbat feltételezi. Megtámadnak minket a saját gondolataink.
Körülbelül ilyen a depressziós állapot. Ilyenkor az auránk össze van zsugorodva, jelentősen lecsökken az életenergia szintünk, ez váltja ki a negatív közérzetet, észleléseket. A depressziós állapot megjelenhet tartós állapotként is, és megjelenhet időszakonként pár napra is. Én 21 évesen belefutottam három év depressziós állapotba. Maga volt a Földi pokol. Az auránk akkor tud tartósan összezsugorodni, összezsugorodva maradni, ha több héten, hónapon keresztül nagyon negatívnak figyelünk meg valamit az életünkben bekövetkezett változásokban, legyen az szerelmi csalódás, családi, baráti csalódások, hátbatámadások, gyász, anyagi csőd. Bármi olyan figyelem fókuszpont, amelyet nagyon nagyon rossznak értékelünk ki, és nem tudjuk kiverni a fejünkből, reggeltől estig csak azon gondolkodunk, csak azon jár az eszünk, hogyan bántak el velünk, milyen károk, veszteségek értek minket, mennyire szerencsétlenek vagyunk. Az önsajnálat szomorú érzése, és a bosszúvágy gyűlölet érzése váltakozik bennünk több hónapon keresztül. Ilyenkor sikerül tartós időszakra összezsugorítani az aurát. Állandósul a cikk elején jellemzett életérzés. Az ember idővel megbocsájt, elfogad, elenged, sikerül felszabadítania egyre több figyelmet a szörnyűségekről, egyre több figyelmet tud a nap folyamán az élet szépségeire, csodáira irányítani, az aurája megkezdi a visszatágulást. Nincs baj ezzel az időszakkal, az ember nem tudja megérteni a jó fogalmát a rossz fogalma nélkül. Az univerzumunk duális, a dualitásnak köszönhetően jutunk tudáshoz, megértéshez, az összehasonlításnak köszönhetően értjük meg a mindenség felépítését, működését, törvényszerűségeit. Ha nincs mihez összehasonlítani a fényt, akkor nem tudjuk felfogni hogy fényben élünk. Ha soha nem lenne sötét, nem tudnánk értelmezni a fény fogalmát. A hal addig nem fogja fel, hogy vízben él, amíg egyszer ki nem ugrott a vízből. Az ember a félelem által jut tudáshoz, felismerésekhez, megértéshez. A félelem által ismeri fel, érti meg Isten, szeretet fogalmát. Megjárjuk a poklot, élünk depresszióban, sokat szenvedünk, hogy aztán tudjunk összehasonlítani, megértsük mit jelent boldogságban élni, megértsük mit jelent a boldogság, értékelni tudjuk, és ismerjük az utat tudatosan is a boldogsághoz, szeretethez, Istenhez.
Felismerjük mit jelent a sötétség, felismerjük mikor vagyunk depressziósak, milyen jelekkel jár, mit érzünk, mit gondolunk depressziós állapotban. Felismerjük, mit tettünk, mivel értük el az állapotot, megértéshez jutunk hogyan kerülhetjük el a szenvedést legközelebb. Én már tartósan nem süllyedek depressziós állapotba, már rengeteg felismerésem, élettapasztalatom van, már kikristályosodott az elmém, tudatos vagyok a figyelmemre, éber vagyok a negatív, nagyon negatív figyelem fókuszpontokra, nem engedem meg magamnak, hogy bármi szörnyűségre akár csak egy picike figyelmet is szenteljek. Észre veszem, ha az mégis megtörténik, tudatos vagyok az érzelmeim erőteljes változásaira, légzésem változására, sok jel van a lényemben, ami azonnal felhívja a figyelmem, hogy nagyon negatív a figyelmem fókuszpontja, ideje elmozdítani. ilyenkor konvertálom, átalakítom, megkeresem a rosszban a jót, megkeresem miért ilyen negatív fókuszponttal bukkant fel valami a tudatalatti emléktárházamból, sok évvel ezelőtt kevesebb élettapasztalattal miért mentettem el valamit ilyen negatív megfigyelési szemszögből. Újra kiértékelem az emléket az azóta összegyűjtött élettapasztalatok segítségével, és egy sokkal pozitívabb fókuszponttal mentem vissza, ha újra valami felhozná a mélyből, akkor már ne okozzon erőteljes érzelmi változást. Már védve vagyok a tudatosságomnak köszönhetően a tartós összezsugorodástól.
Ennek ellenére az elmúlt években órákra, napokra megjelentem a depressziós állapotban. Tegnap végre felismertem az okát, felismertem mit csinálnak a tudatmódosító szerek az auránkkal. Azért lesz jobb kedvünk, azért lesz szebb hely a világ, mert a szerek kitágítják az aurát. Drogok, alkohol nélkül is kilehet tágítani az aurát, csupán annyival, hogy összpontosított figyelemmel valami csodálatosra, gyönyörűre figyelünk fél órát, órát. Ugyanúgy megugrik a hangulatunk, csodás lesz a közérzetünk, gyönyörű hely lesz a világ, szeretünk élni, nem tudjuk mi vár ránk a jövőben, de úgy érezzük, hogy az csakis jó lehet. imádunk élni. Jóságosnak látjuk embertársainkat, tele vagyunk a legszebb emlékeinkkel, kirobbanóan sok életenergia van bennünk. A cikk elején leírt érzetek ellentétét, tükörképét észleljük. Sétálj fel egy csodás hegyre egyedül, hogy a beszélgetés ne kösse le a figyelmed, a sok szépség megfigyelése kitágítja majd az aurád. A hegy tetején megpillantod majd a csodás kilátást, völgyet, nagyon magas rezgésszintre lesz irányítva koncentráltan a figyelmed. Innen ha párat belélegzel, a mennyországban fogod érezni magad, és az észlelésed is ennek megfelelő lesz. Nem kell drog, alkohol, csak egy kis tudatosság arról, hogyan működsz.
Én megértettem a dualitásnak köszönhetően, megjártam a poklot, négy éve a mennyet járom, az összehasonlításnak köszönhetően megértéshez jutottam, amit megpróbálok átadni embertársaimnak. Belekerültem a depressziós állapot tükörképébe, amit megvilágosodott állapotnak hívunk. Ebből az életszakaszból észlelt élettapasztalatoknak, valamint a huszonéves koromban megélt depressziós élettapasztalatoknak köszönhetően tudok összehasonlítani, megértéshez jutni. Így értem meg mit jelent a víz fogalma, mit jelent a fény fogalma, mit jelent a szeretet, és mit jelent a félelem.
A tudatmódosító szerek kitágítják az aurát, de kialvás után az auránk a kitágulás mértékének arányával megegyezően ellenkező irányba össze is zsugorodik. Lesz egy éjszakánk a mennyországban, majd egy napunk a pokolban. Mivel az ember nem érti a saját működését, nem tudja, hogy másnaposan várni fog rá az összezsugorodott aura, megijed a közérzetétől. Nem azért fog megint inni, drogozni, hogy egy kicsit szórakozzon a haverokkal, egy picivel jobb kedve legyen a munkahelyi gondok végett, hanem azért hogy ne érezze magát depressziósan. Az ember összezavarodik. Sok gondja van, sok rosszat lát az életében, sok fájdalmat nem tud elengedni, kicsi aurával él, de még nem depressziós. Iszik egyet, hogy egy kicsit felejtsen, kicsit jobb legyen a közérzete. Majd reggel depressziósan ébred. Nem érti az összefüggéseket, csak azt, hogy nagyon rossz a közérzete, nincs kedve élni. A nagyon rossz kedvről vissza kell térnie a rossz kedvre, a gondok világába, miközben ő a tudatmódosító szerek alatti életérzésre vágyik. Csapdába kerül, egy sötét labirintusba kerül. Hát itt a kiút, lásd hogyan működsz, legyen akaratod befejezni az alkohol, drogok használatát, valóban egy ideig pokoli lesz a hangulatod, de az aurád gyorsan visszafog tágulni a normál szintedre, ami jó esetben még nem a depressziós szint. Utána jöhet a megbocsájtás, elengedés, tudatos figyelem irányítás. meditálás naponta egy órát, amely alatt tudatosan a világ szépségeire irányítasz minél több figyelmet. Nézel olyan videókat, ahol gyerekek szeretetteljesek, felnőttek önzetlenek egymással. Nézel olyan videókat ahol gyönyörű állatok, gyönyörű tájakon boldogan élnek. Nem kell becsuknod a szemed, csak azt kell tudatosítanod, hogy most szépre, jóra, csodára irányítod a figyelmed. Az aurád növekedni kezd majd, szépen felmenetelsz pár hónap alatt a depressziós tudatállapotból a megvilágosodott tudatállapotig. Szállj ki a világból, elmondtam hogyan működsz, többé ne a médiának, reklámoknak élj, vedd kezedbe a saját közérzeted irányítását, ne engedd hogy mások irányítsák a figyelmed, ne engedd hogy borzalmakra, gyűlöletre irányítsák a figyelmed. megvilágosodsz majd, olyan lesz a közérzeted mintha a mennyországban élnél, ha voltál már depressziós, megtapasztaltad hogy lehetséges olyan közérzet a Földön, mintha a pokolban élnél, akkor most elhiszed nekem, hogy lehetséges a mennyország közérzet is. Energialények vagyunk, ha tudatossá válunk az auránk kitágítására, akkor a mennyország kapui kitárulnak előttünk. Tudom miről beszélek, megéltem, ember vagyok ahogy te is, te is képes vagy rá. Négy éve összegzem a tapasztalataim, összehasonlítom az érzeteimet, születnek a felismeréseim, megértem hogyan rakott össze minket a teremtő. Megértem, hol vannak a kulcsok elrejtve bennünk, hogyan emelkedhetünk fel. Gyere te is, a csodák korszaka vár rád, az emberiség előtt kitárul a földi mennyország kapuja, megtaláltuk a Jézus által hirdetett keskeny ösvényt. Szeress, irányíts minél több figyelmet, jóságra, szépségre, csodákra, engedd hogy aurádba áramolni kezdjen az életenergia, engedd, töltsd fel naponta minél többször, hogy egyre több hely kelljen, egyre nagyobbra kitágulhasson. Kell pár hónap az állandósult mennyország közérzetig, de biztos lehetsz abban hogy vár rád.
(Utóirat: a szexuális energia kiadásával is életerőt veszítesz. Több napon keresztül ha szexelsz, annak ugyanolyan hatása van, mint a tudatmódosító szereknek, pár napra összezsugorítja az aurát, energiahiányos állapotba kerülsz. Megnyilvánul reggel a közérzetedben, látszólag oktalanul kerültél depressziós állapotba. Pontos oka volt, figyeld magad, és megérted az összefüggéseket. Nincs szükséged pszichológusra, ha megérted hogyan működik az energiatested, aurád. És nem kell elkeseredni, hogy nem szexelhetsz, ha elérsz egy nagyon magas energiaszintet, egy kitágult aurát, akkor minden egyes kilégzésednél, az egész nap folyamán orgazmusod lesz. Csak picike, de orgazmus lesz. Tudom, tapasztaltam három hónapig, minden kilégzésnél egy picike villámcsapás megy végig a köldöködtől a fejed búbjáig, és le egészen a talpadig. Az orgazmus életenergia jelenség. Ugyanígy ne szomorodj el, hogy nem ihatsz, nem drogozhatsz, értsd meg hogy idővel állandó életérzésed lehet az a közérzet amit a tudatmódosítószer hatása alatt érzel, ha elkezdesz tudatosan emelkedni, tágulni.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése