Megtestesülő érzelem

Megtestesülő érzelem

(Rövid tartalom: ebből a részből megtudhatod, hogy az ember megismerheti magát milyen a viselkedése, amikor elönti a harag, és milyen amikor elönti a szeretet. Sokan mondjuk, hogy ismerem magam, nekem olyankor jobb félre mennem, mert nem lenne jó vége. Kevesen ismerik még azt az ÉN-t, amelyik akkor jelenik meg, amikor az embert tartósabban elönti egy nagyobb szeretet érzelem.)

Nem egyszerű felfogni, hogy pontosan kik vagyunk. Ha az ember felteszi a kérdést, hogy ki vagyok én, akkor idővel válaszokat kap. Azt már tudom, hogy gondolatainkban, beszédünkben, tetteinkben energiák, érzelmek testesülnek meg, egy nap alatt végigzongorázhatunk több oktávot is, reggel egy teljesen más személyiséggel ébredhetünk, mint amilyennel este lefekszünk. De mi az a tudat a testben? Ki az aki figyel? És mikor kezd figyelni? Én akkor kezdtem figyelni amikor az élet rákényszerített. 21 éves koromig nem figyeltem, bármit cselekedtem azt elfogadtam tökéletesnek, nem foglalkoztam a viselkedésemmel. Sose tudott semmi tartósan elszomorítani, órák erejéig tudtam csak bánkódni, aztán újra jó kedvem lett. Döntéseim előtt érzelmeimre figyeltem, ösztönösen pillanatok alatt döntöttem, és cselekedtem. Nem gondolkodtam veszély esetén, éreztem mit kell tennem. Nem gondolkodtam hogyan kell énekelnem, csak elengedtem a testem és énekeltem. Nem tudtam fékezni az indulataimat, nem tudtam 10-ig számolni mielőtt megszólalnák. Döntéseimet, tetteimet érzelmeim irányították.

Majd belekerültem egy olyan életszakaszba, amelyben sok gondom lett hirtelen, sokat kezdtem aggódni, és ösztönös viselkedésem egyre agresszívabb, egyre önzőbb lett. Ezt az időszakot megelőzően aránylag igazságos ember voltam, sok ösztönös szeretet volt bennem, sose gonoszkodtam. Voltak szeretet hiányos viselkedéseim, mint például az egy éjszakás kalandok, amikor hazudoztam a testi élvezetekért. Erős volt a birtoklási vágyam is, vezetői hajlamaim voltak baráti körben, és nehezen fogadtam a szerelmi csalódást, nehezen fogadtam el, hogy valami nem lehet az enyém, nem birtokolhatom. Hisztiztem, összetörtem, sajnáltattam magam, szinte zaklattam. Nem voltam tudatos ezekre a viselkedési mintáimra. Ezen viselkedések végett sok embert még nem veszítettem el, nagyon sokan szerettek, nagyon sok barátom volt, és sok lány volt belém időszakonként szerelmes. A szerelmi csalódásokon kívül boldog voltam. Majd elkezdtem vállalkozni az iskola mellett, egyre több félelemem lett, egyre jobban lesüllyedt az érzelmi szintem, egyre mélyebb érzelmek kezdtek megtestesülni viselkedésemben. Buta lettem, fontoskodó, kapkodó, ítélkeztem, panaszkodtam, támadtam, vitatkoztam. Nem voltam hálás semmiért a barátaimnak, hiába segítettek, én ki voltam készülve idegileg, és beszóltam mindenkinek, csak panaszkodtam a hála helyett.

Ma már értem, hogy mi nem a testek vagyunk, hanem az érzelem amely a testet átjárja, az érzelem amely megnyilvánul a gondolkodásunkban, beszédünkben, tetteinkben. Amikor nagyon jó napunk van, olyankor megtestesült angyalok vagyunk, könyörületesek, elnézőek, sokat mosolygunk. Amikor semmi nem jön össze, olyankor megtestesült kisördögök. Hamar beszólunk, kötekedünk, ítélkezünk, harapósak vagyunk. A szélsőséges érzelmek ha hetente pár órát jelen vannak, az még kibírható. De ha az ember érzelmi szintje tartósan alacsonyabb szintre süllyed, akkor folyamatosan agresszív lesz a viselkedése. Folyamatosan a nagyon negatív érzelmek testesülnek meg. Hosszabb szakasz után, az ember elveszíti a barátait, szeretteit, mert viselkedése kibírhatatlan. Depressziós lesz. A depresszió nem más, mint tartósan lesüllyedt érzelmi állapot. Itt az ember rákényszerült a tudatosulásra, rákényszerül a tudatos gondolkodásra, egy bizonyos pontos felismeri, hogy vele van a hiba, túl sokan mondják azt, hogy megváltozott a viselkedése. Az embernek ezen a szinten fogalma sincs, mit jelentenek az érzelmek, vagy mit jelent a tudatos gondolkodás, tudatosulás. Csak azt tudja, hogy ha vissza akarja kapni a szeretetet, akkor változtatnia kell. Felteszi a kérdést, hogy mi az élet értelme, ki csoda ő, mi az élet célja, és elindul megkeresni az elveszett boldogságot a pokol legmélyéről. Felismeri, hogy fékeznie kell az indulatait, nem ordibálhat, nem szólhat vissza, muszáj fékeznie magát, ha újra barátokat akar.

Ekkor figyelmét tudatosan a saját viselkedésére irányítja. Már nem csak legyint egyet, hogy nem baj, ha egy haragossal több lett, hanem elkezdi megvizsgálni a saját viselkedését a nehéz élethelyzetekben, elkezdi kutatni, hogy volt e a viselkedésében hiba. Az ember felismeri, hogy megjelent egy erős érzelem, indulat, és elvesztette az irányítást teste felett, olyan dolgokat gondolt, mondott, tett, amelyekkel nehezen azonosul, miután lehiggadt. Ekkor az ember gondolkodni kezd, hogy mi történt vele, miért változott meg, mi váltotta ki a viselkedési zavart. Felismeri agresszív viselkedését, felismeri, hogy érzelmei átvették az uralmat, és megbánja tetteit. Sokan vannak, akik ilyenkor egy verekedésben megsebesítenek valakit. Vagy vannak akik megcsalják a feleségüket a szomszédasszonnyal. Ez mind ugyanaz az érzelem család, jön egy érzelem amely elönti a testet, és viselkedésünk ösztönösé válik, csak háttérből figyelünk, nincs elég akaraterőnk, hogy megállítsuk beszédünket, tetteinket. amint elhagyott minket az érzelem, azonnal bánjuk tetteinket. Legyen az egy vita, amely után lehiggadtunk, egy verekedés ami után valaki kórházba került. Nagyon látványos a szex utáni azonnali megbánás, amikor az ember szinte menekül, erős lelkiismeretfurdalás között. Ilyen esetekben nem tehetünk mást, mint mérlegeljük a tetteinket, és megpróbálunk változtatni. Általában az után sikerül, hogy nagyobb baj történt. Elhagytak minket, valaki kórházba került, nagyon elhíztunk, megbetegedtünk a drogoktól, alkoholtól, cigarettától. Ekkor erős döntést hozunk, hogy megváltozunk.

A következő alkalommal, amikor olyan élethelyzetbe kerülünk, hogy megjelenik az érzelem, akkor kénytelenek vagyunk tűrni. Felbosszantanak minket, ökölbe szorul a kezünk, de emlékezünk, hogy utoljára kórházba került valaki, jobban tesszük ha elmegyünk a helyszínről. Csábít minket az alsó szomszéd, megjelenik a vágy, de eszünkbe jut, hogy előző házasságunk így ment tönkre. Megjelenik a vágy a dohányzásra, drogra, alkoholra, de eszünkbe jut a tüdőröntgen eredménye. Amikor az ember képes tűrni, olyankor csoda történik. A tűrést lelki fájdalomnak éli meg, a tűrés alatt a tudat növekedni kezd. Amíg az embernek nincs tudata, addig teljesen ki van szolgáltatva az érzelmeinek. A tudat a testben kiegyenlített érzelem. A negatív érzelmet, amelyet a tűrés alatt lelki fájdalomként érzékelünk, kiegyenlítjük megértő pozitív érzelemmel. A kiegyenlítésből a testen belül viselkedési programokat hozunk létre, amelyek képesek ellenállni a hirtelen betörő érzelmeknek, képesek megtartani a tudatos viselkedést. Minél többször győzzük le a vágyakat, negatív érzelmeket, annál erősebbek leszünk. Az ember megtanulja, hogy milyen érzelem esetén, milyen a viselkedése, mire kell odafigyelnie, hogy viselkedését elfogadja a társadalom. Minél többször megjelenünk az érzelmi szinten, annál több emlékünk, tapasztalatunk van, hogy azon az érzelmi szinten, hogyan viselkedünk. megismerjük magunkat. Sokan mondják is, hogy nem megyek veletek oda, ismerem magam, tudom mi lenne a vége, és azt nem akarom. Ismerem magam. Így fejezzük ki magunkat, amikor megismertünk egy alacsonyabb érzelmi szinten megnyilvánuló ÉN-ünket.

A testben növekedik a tudat, amely figyel, elemez. Megfigyeli, hogy mikor milyen érzelemnél, hogyan viselkedik a test. Egy erősebb tudat már figyeli a gondolatokat is. Megfigyeli, hogy megjelent az érzelem, és a gondolatok ítélkezni kezdnek. Egy erős tudat legyőzi a negatív érzelmeket, akkor is kedves marad embertársaival, amikor sok a gondja, amikor erősen negatív érzelmek járják át a testét. Már könnyen tűr, nem érzi tűrésnek, a megjelenő érzelmet. Az ember megtanulja, megismeri magát, amelyik viselkedési minta nem tetszik neki, azon változtat, a tűrés alatt létrehozott tudatban, tudatalatti programokat ír, amelyek átváltoztatják az ösztönös reakcióit. Következő életében már így fog megszületni, amivel megbirkózott, az többé nem kínozza. Nem az a megoldás, ha elmenekülünk az élethelyzetek elől, hanem összeszedjük az akaratunkat, és megfékezzük indulatainkat, vágyainkat. Nem baj, ha többször visszaszokunk a dohányzásra, minél többször legyőzzük, annál könnyebben sikerül legközelebb. Végül mi irányítjuk a cselekedeteinket, nem hat ránk hogy dohányoznak előttünk.

Az ember minél több negatív érzelmet feldolgoz a tűréssel, annál nagyobb lesz a tudata. Egyre magasabb érzelmi mezőkön lesz kiegyensúlyozódva, egyre kifinomultabb lesz az ösztönös viselkedése. 23 évesen legyőztem a depressziót, és akkor úgy fogalmaztam, hogy ez a folyamat egy lelki katalizátor volt, mert nagyon megváltozott az ösztönös viselkedésem. Többé nem tudtam hazudni az egy éjszakás kalandért, már fontos volt, hogy ne okozzak rossz érzelmeket, lelki fájdalmakat. Többé nem mentem el édesapámmal vadászni, többé nem nyomtam el egy szúnyogot se. Csak nagyon ritkán. Tudtam, hogy valami megváltozott. A tudat fejlődik az emberben, van valamilyen láthatatlan folyamat, amely által egyre finomabb lesz az ösztönös viselkedésünk.

Ez idáig ez kevésbé volt érdekes, mert már több cikkben is feltártam ezeket a folyamatokat, az érdekesebb rész a pozitív érzelmi tartományban van. Mit jelent az, hogy intuitív tudás? Felismerésem szerint, itt egy nagyon hasonló folyamat van, mint a negatív érzelmeknél, magasabb pozitív érzelmeknél olyan viselkedési mintáink jelentkeznek, amelyekkel addig nem találkoztunk. Amikor az embert elönti a mély érzelem, és démonian őrjöng, olyankor nincs tudomása arról, hogy épp nagyon megváltozott, csak amikor már elment az érzelem, akkor elemezi, hogy hogyan viselkedett, mit miért tett, mi váltotta ki az indulatot. ha változtatni akar, akkor keresi a válaszokat. Ugyanez van a megvilágosodásnál. Az embert elönti a hatalmas szeretet, és nem tudatosítja, hogy épp hogyan cselekszik, viselkedik, nem veszi észre hogy megváltozott. Csak amikor elmúlt az érzelmi állapot, akkor gondolkodik, hogy mi történt vele, hogyan viselkedett, mi váltotta ki. itt fordított a folyamat, itt nem azért akarjuk megérteni, hogy többször ne forduljon elő, hanem azért, hogy minél többször előforduljon. A tudat az emberben figyel, emlékek születnek, amelyek megmaradnak az emelkedett érzelmi állapot elmúlása után is. Nekem nagyon sok megfigyelésem lett, nagyon sok emlékem, amelyek olyanok, mint a kirakósok, mozaikdarabkák.

Az ember elgondolkodik, hogy mi váltotta ki benne az agresszív érzelem megjelenését, ugyanígy elgondolkodik, mi váltotta ki benne a szeretet érzelem megjelenését. Az ember megfigyeli, hogy amikor rossz passzban van, azon az érzelmi szinten sokat eszik, dohányzik, alszik. A tudat figyeli, hogy amikor ezek a tünetek megjelennek, azok annak jelei, hogy valami kiváltotta az érzelmi lesüllyedést. Ugyanígy megfigyeltem, hogy az emelkedett érzelmi szinten, milyen volt az ösztönös viselkedésem. Az emlékeim tele vannak viselkedési mintákkal, amelyek azelőtt ismeretlenek voltak számomra. Az ember önmagát tanítja. Felemelkedik egy magasabb érzelmi szintre, megfigyeli a viselkedését, megérti az összefüggéseket, feltárja az érzelmi szint eléréséhez szükséges gondolkodást,, beszédet, cselekedeteket. Minden érzelmi szintnek megvannak az ösztönös tettei. Ha az ember ismeri a tetteket, akkor a tettek által idővel megjelenik az érzelmi szinten. Ezért beszélt Jézus a szeretetről, és a helyes viselkedési mintákról, tettekről. Ha dohányozni kezdesz, akkor idővel megfogysz jeleni egy alsóbb érzelmi szinten, gondolataid, beszéded, tetteid, azt az érzelmi szintet fogják tükrözni. Ha elkezdesz futni járni, akkor emelkedni kezd az érzelmi szinted, és azzal együtt szeretet teljesebb, önzetlenebb lesz az ösztönös viselkedésed is.

A test megtanít, ha a tudatod elég figyelmes. Nincs olyan, hogy intuitív tudás. Érzelmi szintek vannak, azok tudatállapotai, azok gondolatai, beszédei, cselekedetei. Amikor megjelensz a szeretet szintjén, akkor te vagy a tudás, az érzelem megnyilvánul gondolataidban, beszédedben, tetteidben. Te vagy a szeretet. A tudatnak még meg kell tanulnia, tudatosítania kell, az érzelem viselkedési mintáit. Ez ugyanúgy időigényes, mint a negatív viselkedési minták szabályozása, tanulni kell, foglalkozni kell vele. A tudat először feltárja a negatív érzelmeket, hogy megtanuljon úgy viselkedni, hogy ne bántsa embertársait, ne legyen önző. Majd a tudat feltárja, hogy mit jelent a szeretet, hogyan kell viselkednie, ha tapasztalni szeretné az érzelmi állapotot.

Sok emlékem van, amelyekből sokat megértettem. Fél év alatt sokat tapasztalta, nem tudtam hogy elöntött a szeretet, ahogy nem tudtam 21 évesen mikor öntött el az indulat. Mindenkit egyenlőnek éreztem, embert az emberrel, de egy kaviccsal, egy fűszállal is. Sokat beszéltem a szeretetről. De nem csak a beszédem, a gondolataim maradtak meg útmutatónak, hanem az érzeteim is. Van egy furcsa folyamat, amit az ember megtapasztal magán megemelkedett állapotban. Nagyon nehezen megfigyelhető, tudatosítható. De azt gondolom, hogy már közel vagyok hozzá. Az embernek kinyílik a szíve. Szó szerint azt érzi, hogy először bizseregni kezd, majd egyre jobban kitágul, mint valami nagy rózsa. Ekkor nagyon finom érzelmeket érez, az ember végtelenül szelíd, megértő, kedves. Nekem fél évig ez nyitva maradt, majd becsukódott. Később sikerült kisebb időkre megnyitnom, akkor már több emlékem született. ha kinyílik, akkor nagyon érzékeny az összes gondolatra. A legkisebb önző gondolat bezárja. Ghunagria segített ráébreszteni, mi történik ekkor velem. Azt figyeltem meg, hogy mielőtt kinyílna, kicsit bambuló lesz a tekintetem, majd amikor kitisztul, akkor nagyon erősek az érzékszerveim. Azt szoktam mondani ilyen állapotok után, hogy inkább érzem a világot, mint gondolom. Ghunagria azt tanítja, hogy a figyelmünket liftezzük le a fejünkből a szívünkbe. A figyelmedet mozgathatod, azt tudom. Irányítsd a figyelmed a légzésedre. Ekkor a figyelmed a tüdődnél van. Ott tarthatod akaratlagosan, ha elengeded akkor visszamegy az agyadba, a gondolataidat figyelni. A figyelmedet irányítsd a szívedbe, az ÉN érzést hozd le a fejedből a szívedbe. Amikor én ezt teszem, akkor azonnal jelentkeznek, a szív megnyitása előtti érzetek. A szemem picit bambulni kezd, légzésem változik. A szív körül finom érzetek jelentkeznek. Próbáld minél tovább itt tartani, mert ekkor töltődsz a legtöbb életenergiával. Ezek az érzeti emlékeim a felsőbb érzelmi állapotból vannak, ha meg akarunk tanulni tudatosan is megjelenni feljebb, akkor érdemes ezekkel a megfigyelésekkel foglalkozni, gyakorolni.

Megérthetjük mit értettünk intuitív tudás alatt, megérthetjük hogy az érzelem nyilvánul meg testünkön keresztül, önmagunk tanítói vagyunk. Csak figyelni kell a viselkedésünket, tudatosítani gondolatainkat, beszédünket, tetteinket, és megtanulhatunk tudatosan elkerülni, vagy megközelíteni egyes érzelmi szinteket. Kicsit olyan ez, mint az internet. Az ember megjelenik egy magasabb tudatszinten, elment sok emléket, majd beépíti a tudatába a tanultakat. A jobb agyfélteke az érzelmeken keresztül irányítja a cselekedeteinket, a bal agyféllel logikailag feldolgozzuk az emlékeket, megfigyeléseket. Így jutunk egyre több megértéshez, tudáshoz.

Az elmúlt napokban a készülő könyv tartalomjegyzékén dolgoztam, tologattam a mozaikdarabkákat, hogy minél tisztábban lássam nagyobb képet. Az utolsó egy hónapban sok jobb agyféltekés írás született, kell egy kis idő, hogy logikailag is teljesen összerakjam az újabb információkat. Hatalmas dolog, hogy három év után, végre körvonalazódik a tartalomjegyzék, nagyon örülök neki. Akik bíznak bennem, és követik az írásaimat, azoknak a türelmét kérem. Ajánlom addig újraolvasgatni az egyes részeket, én is azt teszem, próbálom minél jobban felfogni az üzenetüket, és behelyezni őket egy nagyobb képbe.

Szép estét kívánok :) Szeretlek benneteket.

Zsigray András