Pozitív gondolatok
Mindig az jár az eszünkben, ami az utolsó pár napban történt velünk. Azon emlékképek közül is azok vannak többet a fejünkben, amelyek nagyobb figyelmet kaptak. Mi állandóan figyelünk, de van amikor érdekesnek találunk valamit, van ami felkelti a figyelmünk, olyankor összpontosítunk, nagyobb figyelmet irányítunk egy-egy eseményre. Ezek a pillanatok, percek erősebb emlékek lesznek, többször ismétlődnek a fejünkben az elkövetkező napokban.
A tudat felosztódik figyelemre, és gondolkodásra. A figyelem kifele irányul, a gondolkodás befele. A figyelem által fogjuk fel a valós képet, a testünket körülölelő valóságot, környezetet. A gondolkodás által feldolgozzuk a külső megfigyeléseket. Rendezzük a megfigyeléseket, tudatalattinkból előhívjuk a régebbi hasonló emlékképeket, összegezzük őket, logikus összefonódásokat keresünk, leszűrjük a felismeréseket, majd visszatemetjük az újabb megfigyeléssel a gondolatcsoportot. Állandóan gondolkodunk, állandóan az elmúlt napok emlékképei köröznek az elménkben, megnyitva a hasonló emlékképeket, agyalunk a furcsaságokon, összefüggéseken.
Minél negatívabb megfigyeléseink vannak, annál aktívabb lesz a gondolkodásunk, annál jobban felgyorsulnak az emlékképek az elménkben. Ha az utolsó párnapban nagyon sok szörnyűségnek voltunk tanúi, akkor tele lesz az elménk negatív emlékképekkel, negatív gondolatokkal. Ilyenkor a figyelem lecsökken, a tudat főként a gondolatokra összpontosul. A tudat megoldást keres a gondokra, addig lesz GONDolatod, amíg GONDjaid vannak. Addig leszel tele kényszeres gondolkodással, addig lesz rövid figyelmed kifele, amíg vissza nem tekered az időt az elmédben, vissza nem mész a negatív megfigyelés pillanatára, és ki nem cseréled a megfigyelést egy pozitívabb megfigyelésre, emlékképre. Akkor leáll a kényszeres gondolkodásod, elcsendesül az elméd, újra tudsz figyelni. Amennyiben az utolsó napokban sok jó dolog történt velünk, akkor pozitív emlékképek ismétlődnek az elménkben, tele vagyunk POZITÍV GONDOLATOKKAL.
A pozitív figyelmet pozitív gondolkodás követi. Amikor tele vagyunk pozitív gondolatokkal, olyankor a tudat könnyen elengedi a gondolatokat, mert nincs mitől félni, nincs mit megoldani, bármikor leállítjuk a gondolkodást és tudatunkat kifele fordítjuk figyelemként. Negatív gondolatoknál a tudat nem engedi el a gondolatképeket. Nagyon kevés figyelmünk van negatív gondolkodásnál, de ha erőlködünk kicsit, és a maradék figyelmet jó dolgokra összpontosítjuk, vagy felülírjuk a negatív emlékképeket elengedéssel, megbocsájtással, újra értékeljük a megfigyeléseinket, akkor tudatunk kiszabadul az elménkből, egyre erősebben leszünk jelen. Újra hosszan tudunk figyelni, mint gyerekkorunkban. Végül elérhetjük a gondolkodás nélküli állapotot, a teljes csendet, teljesen kikapcsolt elmét, a tudat összes erejével figyelni kezdhetünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése