A tudat és az idő kapcsolata

A tudat és az idő kapcsolata

Mindannyian átéltünk már olyan időszakokat, amikor sokat idegeskedtünk. Hirtelen több gondunk lett, felmerült a lehetősége, hogy kidobnak a munkahelyünkről, elhagy a párunk, elvesztünk egy nagyobb összeget. Elég ha csak a lehetősége felmerül, elég ha csak látunk egy ilyen jövőképre utaló jelet, az agyunk elkezdi keresni a megoldásokat. Elővigyázatosak vagyunk, óvatosak vagyunk, jobb félni mint megijedni alapon, megpróbálunk elébe menni a problémáknak, megpróbálunk B tervet készíteni, ha netán bekövetkezne az amitől félünk. Ezt az agyunk úgy teszi, hogy újra és újra elképzeli a legrosszabb, legfélelem-teljesebb jövőképeket. Eddig tud eljutni az átgondolásban, és itt beakad. Nem tud megoldást találni, mert a test befeszül, és a légzés által alacsonyabb rezgésű életenergiákkal töltődünk, amelyek már gyengék az agy energia ellátására, gyengék a gondolatfeldolgozásra.

Az egész energia háztartásunk a figyelmünk fókuszpontjában lévő gondolatok rezgésétől függ, amelyek lehetnek pozitívak, vagy negatívak. Minél jobban félünk, annál negatívabbak a gondolataink, annál jobban befeszül a testünk, annál mélyebb rezgésű életenergiával töltődünk. Ennek meg van a természetes oka. A stressz helyzetet a test veszélynek érzékeli, úgy alakítja az energia háztartásunk, hogy az izomzatnak megfelelő energiák uralkodjanak. Az izmaink befeszülnek mint egy összehúzódott rugó, ugrásra készek, menekülésre készek, támadásra készek vagyunk. Ez a durva életenergia nem képes az agy energiáit után pótolni, ezért akad be a lemez, ha egy bizonyos ideig elkezdtünk nagyon félelem teljes, negatív jövőbeli képeken gondolkodni. A figyelmünk a ludas, az energia háztartásunk azonnal reagál a megfigyelt gondolatokra. Hét csakrakapu van bennünk, hét különböző frekvenciájú, rezgésű életenergia-folyóval, mindig az a kapu nyitódik meg, amelynek a rezgése legjobban illeszkedik a figyelmünk középpontjában lévő gondolat rezgésével. Ha túl negatívak a megfigyelt gondolataink, akkor alsó kapuk, alsó csakrák nyitódnak meg, mély rezgésű életenergia áramlik belénk, légzésünkkel mély rezgésű életenergiát pulzáltatunk, áramoltatunk testünkön keresztül.

Reggel felkelünk, magától eszünkbe jutnak, vagy valami emlékeztet minket a tegnapi gondokra, és próbáljuk tovább gondolni a jövőképeket. Egészen addig csapdába leszünk, amíg el nem fogadjuk a legrosszabb lehetőséget is. Mert amint megjelenik a horrorisztikus jövőkép, amiben jajgatunk, hogy jaj mi lesz akkor velem, azonnal megnyitunk egy olyan csakrakaput, amelynél már megszűnik az agy energiaellátása. Ekkor rögtön beakad a lemez, hiába próbálunk tovább gondolkodni, összpontosítani, csak a horrorisztikus jövőkép fog körözni az agyunkban. És kifele se marad figyelmünk, elveszítjük a tudatosságunk, ösztönös, állatias lesz a viselkedésünk. Mindeközben befeszülünk, görcsösek leszünk, ugrásra készek leszünk, úgy érezzük hogy valamit csinálnunk kell mert megőrülünk. A testünk robbanásra kész, ugrásra kész, tele vagyunk fizikai energiákkal, a stressz helyzetet veszélynek érzékeli, ugyanúgy ahogy a gazella az oroszlán jelenlétét. Az aggódó embernek látványos jelei vannak. Gyorsan lépked, szinte futva megy. Mozdulatai robbanásszerűek, ami a kapkodásban nyilvánul meg. Tűt, cérnát felesleges a kezébe adni. A tekintete elég bamba, látszik hogy a figyelme a fejében jár, legtöbbször a földet lesi, lefelé néz. Ezt az állapotot érzi úgy az ember, hogy idegeskedik. Nem tudja mi baja van, úgy érzi hogy nem tud egy helyben megmaradni, valamit csinálnia kell, fizikailag kell mozognia, vagy ordítania kell, valahogy ki kell adnia a feleslegesen sok alacsony rezgésű testi energiát, amely a negatív gondolatai végett folyamatosan ömlik belé. Az ilyen ember nagyon feszült, robbanásra kész, alig lehet hozzászólni. Szenved, fogalma sincs hogy mi történik vele energetikailag, fogalma sincs miért több az izomzata energiája, és miért kevesebb az agy ellátása. Szenvedésnek éli meg a negatív energiákat a testében, félelmet érez. Össze van zavarodva, egyre negatívabbak a gondolatai, és egyre több alacsony rezgésű energia halmozódik fel benne, amelyet egyre nagyobb feszültségnek érzékel. Nehezen él ezzel az energiával, ha lehetősége van akkor kiadja. Ezért kezd ordítani a legkisebb szóra is ilyenkor a családtagunk, ezért kezd fizikailag is csapkodni, ütni, vágni, ami a keze közelébe kerül. És hiába adja ki a felhalmozódott negatív energiát, amíg a gondolatain nem változtat, addig pár nap alatt újra feltölti magát.

Amikor kitombolja magát, akkor picit megnyugszik, a negatív energia elhagyja a testét, a test kicsit ellazul, megszűnik a feszültsége, légzése mélyül, és eléri a gondolkodáshoz szükséges rezgésszintet. Átgondolja az elmúlt napokat, heteket, felismeri hogy sokszor öntudatlanul cselekedett, bocsánatot kér. A folyamat arra kényszeríti az embert, hogy felismerje, hogy minél többet aggódik, annál többet szenved, annál többször lesz feszült, és tudatlan. Pár kör után, amikor már elég sokszor buta volt a feszültség végett, már elég sok embert magára haragított, akkor megadja magát egy kitombolt állapot után. Akkor meghozza a döntést, hogy többet nem aggódik, akkor se ha esetleg kidobják a munkahelyéről, vagy elhagyja a párja, vagy egyéb veszteségek érik. Elengedi, elfogadja az élethelyzetet, létrehozza azt a jövőbeli gondolat képet, amelyben akkor se lesz világvége, ha a dolgok megváltoznak. Ekkor ki kerül a csapdából figyelme újra magasabb rezgésű gondolatokra összpontosul, befejeződik az alacsony rezgésszintű életenergiák töltődése, befejeződik a test befeszülése. Erre mondjuk, hogy végre megnyugodott valaki, végre sikerült ellazulnia. Kikerült a zombi üzemmódból, újra képes gondolatokat feldolgozni, és visszatér a jelenbe is, visszatér a társadalomba, újra van figyelme kifele is. Nagyon sokat segíthet ilyen nehezebb időszakban a futás, mert a futással kiadjuk a felesleges feszültséget, felesleges fizikai energiát, a test jobban ellazul, mélyebb lesz a légzés, megjelenik a szükséges energia a gondolatfeldolgozáshoz.

Az összes energia áramlás a gondolkodásunktól, a figyelmünktől függ. A figyelmünk által nyitódnak, záródnak az egyes energiakapuk, amelyekből különböző rezgésszintű életenergiák áramolnak belénk. Ugyanúgy ahogy a szivárvány színeinek 7 rezgésszintje van, ugyanúgy az embert átjáró életenergiák is hét energiaszinten vibrálnak. A legalacsonyabb energiatartalmú a vörös színű, a gyökércsakra életenergiája, amely legjobban támogatja az anyag rezgését, ezért nyitódik a gyökércsakra félelem esetén, mert a test izomzatának ez az energia a legtáplálóbb. Minél félelem mentesebb az ember, minél lazább az ember, annál magasabb kapuk vannak nyitva, annál finomabb életenergiák áramolnak belénk, amelyek rezgése, energiatömege már elegendő a szellem táplálására, az agyunk gondolatfeldolgozására.

Az ember érzékel egy külső, és egy belső időt. Az eddigi felismeréseim alapján az idő nem más, mint az életenergia. Az idő ugyanúgy hét energia szinten rezeg, mint a nap fénye, mint szivárvány színei. Csakrapontjainktól függően változik az idő érzékelésünk, érezhetjük úgy hogy rohannunk kell mert nincs időnk, és érezhetjük úgy is, hogy hetekig az órára se kell nézünk, mert annyi időnk van, hogy nem kell végette aggódni. Ha a koronacsakránk van megnyitódva, a lila színű legmagasabb rezgésű, energiatömegű életenergia áramlik belénk, olyankor bőségesen van életenergiánk. Ezt emberként úgy érezzük, hogy bőségesen van időnk. A végtelenségig türelmesek vagyunk, lassúak a lépteink, lassú a légzésünk. Ilyen állapotban nem figyeljük az órát, több hét után elfelejtjük hogy egyáltalán létezik idő, gondolkodnunk kell, hogy milyen nap van, év van. Én ezt tapasztaltam. Bármikor amikor olyan dolgokat csinálunk, amit szeretünk csinálni, amikor a figyelmünk középpontjában pozitív gondolatok vannak, olyankor magasabb csakrák vannak megnyitódva, elveszítjük az időérzékelésünket. Órák telnek el úgy, hogy nem néztünk az órára. Csak akkor tekintünk az órára, amikor újra megjelenik egy negatív gondolat, nehogy elkéssünk valahonnan, vagy sikerül e tartani a tervet, a pénzen kezdünk gondolkodni munka alatt. Ekkor újra az idő foglyai leszünk, újra félelem energia fog átáramolni bennünk, újra türelmetlenek leszünk, kapkodni fogunk. Azok az emberek akik szeretik a munkájukat, azoknak elrepülnek a napok, nem fáradnak el a munkában, boldogan mennek haza. Akik csak a pénzért dolgoznak, azok egész nap a pénzen gondolkodnak, egész nap aggódnak, alacsony rezgésen töltődnek. A testük a nap végére elfárad. Nem mindegy, hogy légzésenként mennyi életenergiához jutsz, nem mindegy hogy melyik csakrakapuból töltődsz, mekkora lesz az energia tömege egy lélegzetnyi életenergiának. Ha magasabból, akkor marad még életerőd estére is a családodra, ha végig alacsonyan voltál, aggódtál, akkor csak arra marad erőd, hogy haza menj és TV elé feküdj.

Minél jobban aggódik az ember, annál jobban befeszül ateste, annál több negatív életenergia halmozódik fel benne, és annál jobban úgy érzi, hogy sietnie kell, rohannia kell, mert nincs idő. Valójában azt érzékeli, hogy nincs életenergiája. Én évekig életem ilyen stresszes állapotba amikor vállalkoztam. Mindig úgy éreztem, hogy nincs időm, hogy rohanom kell, ha megállok, akkor katasztrófa lesz. Ma már értem, hogy egy részt a felhalmozódott feszültséget akarta kiadni a testem, másrészt szabadulni, menekülni próbáltam abból az élethelyzetből, megoldásokat kerestem, hogy megnyugodjak. Végig kapkodta, végig türelmetlen voltam, így egyre többet hibáztam. Úgy teltek el napok, hetek, hónapok, évek, hogy alig voltak emlékeim. Ha visszagondoltam mi történt egy év alatt, úgy éreztem hogy csak pár hét volt az egy év. Ma már ezt is értem, miért éreztem így. Mivel az agyam állandóan túl volt terhelve, állandóan be volt akadva, állandóan alacsony rezgésszinten éltem, ezért nem volt figyelmem kifele, úgy éltem hogy csak néztem de nem láttam. Nem figyeltem meg kívül semmit, nem születtek emlékeim. Emlékei az embernek úgy lesznek, ha az öt érzékszervvel megfigyeli a környezetét, majd az aggyal feldolgozza a megfigyelt információkat. De ha az embernek az agya állandóan leterhelt a gondokkal, akkor nem jut figyelem az öt érzékszerv által küldött információk feldolgozására. Aki állandóan a fejében él, állandóan aggódik az nem ment el emlékeket, az évek elrohannak. Az időt erősen érzékeli, állandóan az óráját figyeli, állandóan úgy érzi hogy hajtva van, mint egy űzött vad, mégis amikor visszatekint a múltba akkor, nincsenek emlékek. Ennek a magas rezgés, az ellazult gondtalan állapot pont az ellenkezője. Az ember nem érzékeli az időt, de ha visszatekint a múltba akkor olyan mintha egy év helyett tíz év telt volna el.

Én azt gondolom, hogy az ember teste a belső idő szerint öregedik. Sokszor látunk olyan embereket, akik pár év alatt 10 évet öregedtek. Megkérdezzük mi történt velük, és elmondják, hogy sokat aggódtak, sok gondjuk volt az utolsó időszakban. Az idő 7 szinten rezeghet, a testünk öregedése teljesen felgyorsulhat, vagy teljesen lelassulhat. Van egy külső idő, amely rezgése a Föld rezgésével van egyensúlyban. Ez az életenergia élteti a Földet, ennek az élet energiának a rezgéséhez igazítjuk az óráinkat. Ez a rezgés most elkezdett növekedni egy magasabb csakrapontra, de erről egy másik cikkben. A legtöbb ember rezgése a Föld rezgésével van harmóniában, ezért a belső időérzékelésük többnyire harmonikus a külső idő folyásával. Megkérdezed mennyi az idő, milyen nap van, akkor elég pontos válasz érkezik óra, naptár nélkül is. A Föld körül is ugyanolyan energiaburok van, mint az emberek körül. Az ember a Föld energiaterében él, a Föld a napéban van benne, és így tovább. Az ember az agya segítségével képes megemelni a rezgését, képes aktiválni magasabb energiagömböket, képes arra, hogy a saját energia gömbjén belül másképp teljen az idő, mint a Föld energiagömbjében. Az anyag az életenergia rezgésére reagál. Ha egy ember aktivál maga körül egy magasabb rezgésű energiagömböt, azaz kiegyensúlyozva benne tud maradni egy magasabb életenergia szintben, akkor a saját gömbjén belül másképp fog telni az idő a teste anyagának, mint az energia gömbjén kívüli anyagnak. Ha a külső időben, a Föld rezgésében eltelik 10 óra, de ő csak egy órának érzékelte, akkor az energiagömbjén belül tízszer lassabban öregedett az anyag, a teste. Minél magasabb az ember rezgése, minél pozitívabban figyeli meg a világot, minél több szeretetet érez, annál jobban lelassítja az időt. Egy bizonyos ponton úgy érzi, hogy az idő megállt, megszűnt érzékelni. A biblia szerint valaha az emberek a Földön 900 évet is megtudtak élni. Szerintem az ember képes nagyon hosszú ideig élni, ha szeretet érez. Az is könnyen elképzelhető, hogy a test képes megfiatalodni, ha folyamatosan nagyon magas rezgésű energiában fürdik. Most lássuk a bizonyítékokat, amelyeket az elmúlt három évben megfigyeltem.

Az orvosok egyetlen esetben állapítottak meg megfiatalodást, amikor valaki erős diétába kezd, csak növényeket, magvakat eszik, és teljes életmódot vált. Ilyenkor az ember pár hónap alatt képes kisimulni, kevesebb ránca lesz, erősödik az immunrendszere, megszépül. Itt pontosan az történik, hogy ezek az emberek szépnek látják az életet, hónapokig nagyon magas rezgésben élnek. A táplálkozás sokat segít benne, mert nem csak a gondolatainkon múlik az életenergia, a bevitt táplálék is rendelkezik egy bizonyos csakrának megfelelő rezgéssel, amely belenyúl az energia háztartásunkba. A cukor, hús, cigaretta az alsó csakrák energiaszintjén rezegnek. A legmagasabb rezgésű ételeink a nyers zöldségek, gyümölcsök, és főként a csírák. Azért fiatalodnak meg, mert a táplálkozással is segítik a rezgésüket. Sok olyan ismerősöm van akiknek sikerült elérniük a magasabb energiagömböket, látom rajtuk hogy szinte megfiatalodnak. Az ember felismeri, hogy a természetben könnyebben eléri a magas rezgést, főleg a vízpartokon. Az ember érzi mikor nyitódik meg a magasabb csakra, olyankor túlcsordul az energiától, hatalmas szeretetet érez. Oktalanul fülig ér a szája, végtelen boldogságot, békét, nyugalmat érzékel. Amikor ez az energia beáramlik olyankor megáll az idő, bőséges az életenergia, a sejtek könnyen megújulnak, a test képes a fiatalodásra.

Utána néztem, hogy igazak lehetnek e azok a történetek, amelyek arról számolnak be, hogy az ember képes megőszülni pár pillanat alatt. Sok tanú van erre a jelenségre a világban. Tűzoltó látta, hogy a családapa feje tízperc alatt teljesen megőszült. Rendőr látta, hogy egy balesetnél egy ember feje pár perc alatt teljesen ősz lett. Egy teherautó sofőrje volt, aki végett ketten meghaltak. Miközben megfigyelte, hogy kiveszik őket az autóból, megőszült a feje. És sokan tapasztaljuk, ahogy már említettem, hogy embertársaink képesek éveket öregedni egy stresszes időszak alatt. Ezek a folyamtok mögött is az életenergia áramlás a ludas. Ha a figyelmed középpontjában létrehozol egy nagyon mély rezgésű gondolatot, akkor megnyitsz magadon egy nagyon mély rezgésű energiakaput. A körülötted lévő energiagömbön belül az anyag sokkal gyorsabban fog öregedni, mint a Föld energiagömbjében. Amíg a külső időben, a Föld idejében eltelik 1 perc, te azt a percet óráknak fogod érzékelni, vagy akár egy örökkévalóságnak, attól függően hogy mennyire csökkented le a rezgésed, mennyire negatív a gondolatod.

Nézzünk meg szélsőséges példákat. Amikor szerelmes vagy, olyankor annyira magas a rezgésed, olyannyira pozitiv a figyelmed fókuszpontjában lévő életkép, gondolatsor, hogy képes vagy megnyitni a magasabb energiagömböket. Amíg a szerelmeddel vagy, addig nem érzékeled az időt. Eltelik az egész napod úgy, hogy rá se nézel az órádra. Este hétkor amikor elbúcsúztok, egy ideig még bambulod a buszt amelyre felszállt, majd elkezdesz gondolkodni, hogy hol vagy, milyen nap van, milyen feladataid vannak. A figyelmed fókuszpontjában hirtelen negatívabb gondolatok jelennek meg, megnyitódnak az alsóbb csakrák, amelyeken már erősen érzed az idő folyását. A legtöbb szerelmes ember elhanyagolja a feladatait, ezért két szélsőséges energiaállapot között ingázik. Hol hatalmas szeretet érez, hol hatalmas félelmet. Fél napig nem érzi az időt, majd félnapig hatja az idő. Ugyanezt az ingadozást tapasztalják azok a vállalkozók is, akik nem csak a pénzért dolgoznak, szeretik a szakmájukat. Órák telnek el úgy, hogy nem érzik az időt, majd hirtelen kapkodni kezdnek, hogy megint elkésnek, megint későn érnek haza. A szerelmes ember szélsőségesen ingázik a két energiapólus között. Főleg akkor, ha felmerül a lehetőség, hogy a kapcsolat nem fog kivirágozni. Én megéltem ilyen időszakot többször is. Hol a mennyben vagy, hol a pokolban. Szintén az emberiség megfigyelése, hogy a szerelmes ember is megfiatalodik, megszépül. És eszembe jutott, hogy a terhes kismamák is kisimulnak, amelynek vagy az az oka, hogy nagyon boldogok, vagy az hogy a gyermek rezgése a hasukban visszahat a saját életenergia rezgésükre. Mert azt tudjuk, hogy a gyermek magas rezgéssel születik, azért annyira finom érzés magunkhoz ölelni őket, feltöltődünk belőlük szeretettel. Ahogy kiskutyákból, kismacskákból is. Energialények vagyunk. Jézusból olyan energia sugárzódott ki, hogy az emberek megszelídültek, megkönnyebbültek, megnyugodtak a közelében. Ha az ember elér egy magasabb kiegyensúlyozott életenergia szintet, akkor nem tudnak buták lenni vele, aki a közelébe ér, az megszelídül.

Nézzük meg hogyan érzékeli az időt a szerelmes ember. Reggel 9 órakor találkozik a nagy Ő-vel, egész nap úgy érzi hogy ő a világ legszerencsésebb embere, a figyelme végig nagyon magas rezgésű gondolatokat kísér. Este 7 órakor elbúcsúznak, az eltelt külső 10 órát a szerelmesünk csak 1 óra belső időnek érzékeli. Az idő tízszer lassabban telt számára. Nem utolsó sorban a teret se érzékelte, megszűnt körülötte a világ, összezsugorodott az univerzum, nem érzékelt semmi mást, nem figyelt semmi másra, csakis a szerelmére. Figyelme teljesen kifele fordult, teljesen kijött a fejéből, nem a múltat vagy a jövőt figyelte meg, hanem mélyen belesüllyedt a jelenbe. Ez is egy érdekes tapasztalás, hogy minél jobban az elméd rabja vagy, annál nagyobb félelmet érzel, annál nagyobb egyedüllétet, magányt érzel, annál jobban érzékeled az embereket, világot, univerzumot. Picinek, sérülékenynek érzed magad. Minél nagyobb szeretetet érzel, annál jobban megszűnsz érezni a többi ember tekintetét, annál jobban nem érzed a magányt, nem érzed elveszettnek, sebezhetőnek, kicsinek magad, megszűnsz érzékelni a teret, az űr nyomását. Ezt még nem értem pontosan, de valahogy így függ össze a tér-idő. Másképp kezdjük érzékelni az időt, és a teret is, a két szélsőséges csakrapont, életenergia áramlás esetében.

Láttuk, hogy szerelmesen 10 óra külső időt, 1 óra belső időnek érzékelünk. Most nézzük meg a másik oldalt, keressünk élethelyzetet, amikor fordítottan érzékelünk. A legszélsőségesebbek azok a pillanatok, amikor lepörög az ember élete egy pillanat alatt. Szerintem ez valóságos. A baleset előtt pár pillanattal szokták tapasztalni ezt az emberek, egyetlen pillanatot egy örökkévalóságnak tapasztaltak. Láthatjuk, hogy a félelmen, vagy a szereteten múlik az idő érzékelése, az életenergia áramlásunk. Minél negatívabban figyelünk meg egy élethelyzetet, annál mélyebb csakrák nyitódnak meg, annál mélyebb rezgésű félelem érzelem áramlik belénk. Ha nagyon pozitívan szemlélünk, figyelünk, akkor nagyon magas kapukat nyitunk meg, és bőségesen töltődünk életenergiával. Ekkor elérjük azt az állapotot, hogy nem érzékeljük az időt, mert rácsatlakozunk a legmagasabb rezgésű időre, amely bőségesen ellása az energiaigényünket. Csak akkor foglalkoztat minket az idő, az életenergia, amikor akadozik, amikor hiány van, csak akkor kezdjük figyelni az időt, az óránkat, csak akkor kezdjük érezni az időt. Ez a két állapot van, vagy érzed az időt, vagy nem. Amíg sok pénzed van, addig nem számolod. Amikor már kevés marad, akkor már figyelni kezded. Így vagyunk az életenergiával is, az óránk nem csak a külső időt jelzi, hanem a belső időt is, az életenergia szintet is. Sok olyan dokumentum film van, amelyben egy órát beszélnek 10 perces eseményről. Egy háborús helyzetben hogyan jutottak át a katonák egy város főterének egyik feléről a másikra. A nehéz pillanatokban, az életveszélyes pillanatokban úgy érzékeljük, hogy megállt a külső idő. Rettegünk, sarokba vagyunk szorítva, de türelmesen várakoznunk kell pár percet, és nem fér a fejünkbe, miért telik olyannyira lassan az idő. A katona 10 másodpercenként az óráját figyeli, a tíz másodperceket 10 perceknek érzékeli. Ugyanígy ha elbújsz a fa mögött, mert megláttál egy tomboló medvét, ugyanígy egy örökkévalóságnak tűnik pár pillanat. Ezek a szélsőséges élethelyzetek. ha a katonát megkérdezed, hogy mennyi időnek érzékelte a valóságban, a külső időben eltelt 1 órát, akkor azt fogja mondani, hogy szerinte legalább 10 óra eltelt. Pont fordítva, mint amit a szerelmes tapasztalt. A szerelmes 10 óra külső időt egy óra belső időnek érzékelt, a katona 1 óra külső időt, 10 óra belső időnek érzékelt.

A testünk követni fogja az érzeteinket, a testünk a belső óránk szerint öregedik. Egy alkalommal bezártak egy éjszakára a börtönbe, olyan váddal, amely végett 10 évre is lecsukhattak volna. Tévedés volt, de annyira szerencsétlenül alakultak az események, hogy megfordult a fejemben, hogy valamiféle összeesküvéselmélet folyik ellenem. Bezárták az ajtót, a cellában nem volt óra, és a szabad eget se lehetett látni, hogy a nap mozgásából megállapíthattad volna mennyi az idő. Napok teltek el a délután alatt, hetek az éjszaka alatt. De nem kell messzire menni, elég ha megnézzük amikor a gyerek unatkozik. Ott is ugyanez történik, nem mozog az órán a mutató. Nagyon nem szereti, hogy otthon kellett maradnia, nagyon negatívan látja a kialakult helyzetet, figyelme fókuszpontjában nagyon negatív rezgésű gondolatokat kísér. Szenved, kínlódik, egyre feszültebb. Azt mondták neki, hogy négy órakor elmehet a nagymamához, állandóan lesi a faliórát, de a percek csigalassúsággal telnek. Minél negatívabban látjuk az életet, annál jobban érzékeljük az időt. Az iskolában amikor a tanár feleltet, és félünk, hogy az óra vége előtt még ránk is sor kerülhet, olyankor szintén nagyon lassan telik az idő. Amikor végül kicsengetnek, és megszületik a gondolat, hogy megúsztuk a feleltetést, akkor hirtelen fellazul a befeszült testünk, hatalmas lélegzethez jutunk, és mosolyogni kezdünk. Hirtelen megnyitottunk egy magasabb csakrát, figyelmünk fókuszpontjába egy hétköznapitól öröm teljesebb életkép, gondolatkép került, amely pár pillanatra megnyitotta a magasabb rezgésű életenergia kaput, a magasabb energia végett mosolyogni kezdtünk. Ha az ember felismeri a működését, ha megtanulja tudatosan használni az irányítóközpontot, akkor elérheti azt az energiaállapotot, amelyben mindig oktalanul mosolyog, mindig boldog, békés, szelíd. Sok olyan bolygó van a mindenségben ahol csak ilyen emberek élnek, ezek a mennyországok. Minden ember a mennyország felé halad, életről életre egyre jobban megtanulja legyőzni a félelmeit, megtanul egyre magasabb életenergia szinteken kiegyensúlyozódva maradni.

Dolgoztam olyan munkahelyen Angliában, ahol elektromos hulladékot válogattak az emberek, hatalmas zaj volt, minden fémből volt körülöttem. Azért kellett ott lennem, mert a barátom akivel kimentem Angliába, nem tudott angolul, és csak ezen a munkahelyen vették fel. A legtöbb munkás lengyel volt, tagbaszakadt agresszív emberek, akiknek tökéletes volt ez a munkahely, mert levezethették a feszültséget. Törni és zúzni kellett. Egész nap néha csak úgy a semmiből felordított valamelyik, és ízeset káromkodott lengyelül. Az emberek nem zavartak, de a zajos, fémes környezet igen. ez volt az a munkahely ahol sokat nézegettem az óramutatót, és sokszor nem hittem el, hogy az utolsó percek olyan lassan telnek el.

Úgy gondolom, hogy elég sok példát felsoroltam az időérzékelésre, megérthettük hogy mit jelent valójában az idő fogalma. Láthattuk, hogy az életenergia maga az idő. Minél jobban csökken a rezgésünk annál erősebben érezzük az időt, minél jobban növekedik, annál kevésbé. Láthattuk, hogy van egy viszonyítási pont, a Föld rezgése, és ahhoz képest felgyorsulhatunk, vagy lelassulhatunk. Láthattuk, hogy ezeket a rezgéscsökkenéseket, vagy növekedéseket követi a testünk, ezek szerint öregedik, fiatalodik. Láthattuk, hogy a szerelmes embernek 10 óra külső idő, 1 óra belső időnek tűnik. Az életveszélyben lévő katonának 1 óra külső idő, 10 óra belső időnek tűnik. Azt is láthattuk, hogy ha visszatekintünk a múltba akkor pontosan fordítva érzékeljük az eltelt időt. Magas rezgésen hatalmas az elérhető életenergia, ezért hatalmas a figyelmünk, nagyon sok információ éri el a tudatunk, nagyon sok gondolatot dolgozunk fel, nagyon sok emlékünk lesz. A szerelmes úgy érzi, hogy csak egy óra telt el a tíz óra helyett, de amikor másnap átgondolja a történteket, akkor 100 óráról is vannak emlékei. A katona 10 órának éli meg a Földi egy órát, de amikor más nap visszagondol, akkor nehezen idézi fel az emlékeket. Amikor az ember fél, olyankor a teste kap több energiát, az elméje lelassul, beakad, összezavarodik, nem dolgoz fel gondolatokat, nem ment el emlékeket. A beakadt agy egyet jelent a beakadt életenergia áramlással is, lelassul az idő, ahogyan lelassul az energiaáramlás is. Tehetetlenül az idő csapdájába esünk, tudattalanul ki vagyunk szolgáltatva a pániknak, az agyunkkal nem tudunk gondolkodni, nem tudunk segíteni magunkon. Mint egy beakadt lemez, csak az órát figyeljük, hogy minél hamarabb elteljen az idő, minél hamarabb kimeneküljünk a csapdából, félelemből.

A felsorolt élethelyzetek rövidtávúak, azért ezekkel a példákkal magyaráztam, mert ezekkel volt a legkönnyebben megérthető az idő - életenergia fogalma. De ezek a hatások elhúzódhatnak, belekerülhetünk olyan időszakokba amikor, folyamatosan nagyon alacsony a rezgésünk, vagy folyamatosan nagyon magas. Nem csak a szerelemmel érhetünk el nagyon magas energiaközpontokat. A megvilágosodott ember, aki megadta magát, és soha többé nem hajlandó félni, az állandóan a magas energiaközpontok szintjén fog élni. Ugyanígy nem kell, hogy a tanár táblához hívjon felelni, ha vállalkozó vagy, ha elveszítheted a munkahelyed, ha elhagyhat a párod, akkor folyamatosan erősen érzékelni kezded az időt, folyamatosan türelmetlen leszel, kapkodni fogsz. Van egy nagyon jó barátom, aki két éve felébredett, két éve ő volt a végtelen nyugalom. Azelőtt nagyon stresszes életet élt, nagyon sok félelem volt benne. Mindig rohant, mindig sietett, nagyon ritkán tudott leállni, kikapcsolódni. Két évig teljesen kicserélődött, majd beférkőzött egy félelem, egy aggódás a figyelme elé, és újra felgyorsult a mozgása, újra befeszült, újra kapkodni kezdett. Van egy fia, akivel az elmúlt két év alatt végtelenül szeretetteljes, türelmes volt. Most türelmetlen lett. Amint beférkőzik a félelem, azonnal érezni kezdjük az időt, azonnal hajtani fog minket. Elveszítjük a tudatosságunk, felgyülemlik testünkben a feszültség, figyelmünk egyre jobban befele fordul. Az embereknek meg kell tanulni elengedni a félelmeiket, ha be akarják fejezni a szenvedést, a szamszárát.

Felismerheted, hogy a te kezedben van a kulcs. Minden azon múlik, hogy éppen mit figyelsz meg. legyen az a gondolat az agyadban, vagy legyen az a gondolat idekint, a lényeg hogy akkor teszel jót magaddal, ha egyre pozitívabbnak látod. A sok szenvedés megtanít elfogadni, megtanít hálásnak lenni, megtanít mindenben meglátni a jót. A tudtraébredés után már könnyebb dolgunk van, mert megtudjuk figyelni, hogy éppen milyen gondolatokat figyelünk meg. Figyeljük a figyelmünket. Képesek vagyunk tudatosítani, hogy alacsony rezgésen látunk valamit, és ekkor képesek vagyunk transzformálásra, tudatos átalakításra. Levágják a lábadat, abban az a jó, hogy a másik megmarad. fejedre esik egy tégla, abban az a jó, hogy nem kettő. A tudatos ember befejezi a birtoklást, elengedi az anyagi világot, mert ezer egy csapdát rejt, mely során akaratlanul negatív rezgésű eseményeket figyelhetünk meg. Még a tudatos ember se képes egész nap figyelni magát, bármikor felhívhatják a figyelmünk negatív dolgokra, és csak percek után vesszük észre, hogy épp megnyitottunk egy alacsonyabb kaput.

A legsikeresebb út az életmódváltás, egy olyan életet választani, amilyen Teréz anyáé is volt, életünket felajánlani szolgálatra, elkezdeni mások öröméért élni. Egy ilyen életben nagyon lecsökken a csapdák száma, nagyon kevés esély marad arra, hogy órákra, napokra negatív eseményeket figyeljünk meg. Aki gyorsan akar emelkedni annak ezt az utat ajánlom. Adja fel az eddigi életét, válasszon egy önzetlenebbet. A tetteinknek van a legnagyobb súlya, mert a legtöbbször azon gondolkodunk, amit megcsináltunk. Ha úgy élünk, hogy eltaposunk másokat, megbántunk másokat, akkor azokon a tetteinken fogunk gondolkodni, és azon tetteke rezgésének megfelelő csakrakapuk lesznek rajtunk megnyitódva. Ha ismerjük a legmagasabb kapuk tetteit, és úgy élünk, akkor azok a gondolatok lesznek a figyelmünk előtt, a magas rezgésű életenergia kapuk lesznek megnyitódva. Hatalmas különbség van, hogy éljük a nyugati világban az életünket, majd este elmegyünk egy spirituális közösségbe, lefekvés előtt pedig meditálunk. A nap 24 órájából sikerülhet megnyitni egy egy magasabb kaput fél órákra. Az nem sok rezgésemelés. Kivéve ha a munkánkat nagyon szeretjük. .

De az is nagyon sokat segít ha végezzük a gyakorlatokat, ha minél többször tudatosan emeljük a rezgésünk. Elég ha sikerül akarattal szépnek látni mindent, akarattal hálát adni, lényeg a figyelmünk fókuszában lévő gondolatok rezgésén van. Könnyű szépet megfigyelni egy parkban, gyönyörű természetben. De az is elég, ha kimegyünk a kertbe, és addig fogjuk figyelni a fát, amíg nem látjuk gyönyörűnek. Mondogatjuk, hogy milyen szép vagy fa, milyen szépek a leveleid. Varázslat történik, mert minél többször emeljük tudatosan a rezgésünk, annál többször nyitunk magasa energiakapukat, és a végén valóban gyönyörűnek kezdjük látni a világot. A mennyország itt van most is körülöttünk, ugyanúgy ahogy a pokol is. Ha sikerül elérned a magasabb csakrapontokat, akkor lesz annyi életenergiád, hogy a szemeddel sokkal több színt fogsz érzékelni. A magas rezgésű életenergia, idő, nem más mint tiszta szeretet érzelem, amelyből csordultig megtelsz. Embertársaidat jóságos gyermekeknek fogod látni, a világ szürkéből színes lesz, végtelen hála, boldogság, béke, szeretet önti el a szíved. És megáll az idő, a test fiatalodik, és sokkal lassabban öregedik.

Te rajtad múlik, hogy energiamilliomos, időmilliomos, vagy pénz milliomos akarsz lenni. Hosszú csodákkal teli, szeretetteljes életet akarsz élni, vagy rövid stresszes, beteges félelemteljes életeket akarsz érni. A kapuk néha megnyitódnak, a világok között átjárók vannak. A Jóisten megengedi ha folytatni szeretnéd a pénz rezgését, és megengedi ha emelkedni akarsz magasabb valóságokba. rajtad múlik a felemelkedés. Sok sikert kívánok.

Szeretlek benneteket!

Zsigray András