A felismerések útján
Négy évvel ezelőtt a változások kezdetén az egyik legérdekesebb tapasztalásom az volt, amikor képes voltam megállítani egy dührohamomat, kirobbanásomat. Nem szoktak dührohamaim lenni, az előtt is elég nyugodt ember voltam, de volt pár dolog a tudatalattimban, ami pillanatok alatt vaddisznóvá tudott változtatni.
Mi éljük az életünk, és közben tapasztalunk. Tapasztalásainkat kategorizáljuk, címkékkel látjuk el, és elmentjük őket a tudatalattinkba, hogy segítsék a döntéseinket a jövőbeli életünkben. Minden egyes emlékkép rendelkezik rezgésszinttel, ami lehet legjobb, jobb, jó, semleges, rossz, rosszabb, legrosszabb. Ezek a címkék. Amikor valaki, vagy valami előhívja belőlünk az emléket, figyelmünk ráirányul a felcímkézett emlékképre, olyankor azonnal megjelennek bennünk az érzelmi reakciók is. Energialények vagyunk, a figyelmünk fókuszpontjától függ, hogy milyen energiát engedünk az auránkba, és összpontosításunktól, azaz koncentrált figyelmünktől függ, hogy a felcímkézett emlékkép energiáját milyen mennyiségben engedjük magunkba. Ha hirtelen eszünkbe jut egy nagyon negatív emlékkép, és épp felszabadult a figyelmünk nagy része, akkor negatív érzelmi robbanás történik velünk.
Az ember képes átalakulni, új képességek ébrednek fel bennünk, amelyek új észlelést, tudatosítást kínálnak. Egy ilyen dolog történt meg velem, mivel valami módon, a régi életemtől eltérő módon, én észleltem a negatív robbanás közeledtét, és tudatosan megállítottam a folyamatot. Dj voltam egy életszakaszomban, és nem szerettem ha a részeg emberek borospohárral hadonásznak a technikai berendezések felett, lötyögtetik a keverőbe a kisfröccsöt. Nekem ez a cselekvés egy nagyon negatív címkévé nőtte ki magát, mert hiába próbáltam meg többször türelmesen elmondani, hogy ne csinálják, nem segített, csak az segített, ha pillanatok alatt vaddisznóvá alakultam, és elküldtem őket a pics@ba. Nem lehet a részeg emberrel értelmesen beszélni, annál tovább maradt, annál tovább lötyögtetett. Csak ez működött.
Négy éve a változásokat követően volt egy bulim, ahol azt vettem észre hogy egy részeg ott áll dj pultnál, és lötyögtet. Az összes figyelmem beszippantotta az eset, pillanatok alatt felidéződtek a régi emlékképek, hatalmas figyelmet kaptak, nagyon negatív címkével, és egy pillanat alatt robbanni készültem. És ekkor megtörtént a csoda, a furcsa változás, már félig szívtam a tüdőm levegővel, amikor a folyamat leállt, megállt a mély erőteljes levegő beszívása, amiből ordítottam volna, pillanatok alatt visszaállt a nyugalmam, odasétáltam, és kértem hogy ne tegye. Felfogtam, hogy ezer éves a berendezés, az sem érdekel ha leönti, tudom hogy Isten létezik, ha akarja úgy is le lesz öntve, ha nem akarja úgy se lesz. Nekem így is, úgy is jó, nem éri meg hogy most felb@sszam magam, aztán órákig tartson amíg vissza nyerem a nyugalmam. Mindezen gondolatok a pillanat töredéke alatt végig futottak az agyamon, figyelmet kaptak a pozitív gyógyító gondolatok, amelyek nagyon erős pozitív rezgésszinttel rendelkeztek, kiegyensúlyozták a már gombnyomásszerűen jelenlévő tudatalatt elmentett mintát. És itt felül is írtam az automatikus reakciót, tudatosítottam hogy ez nem jó emlék, nagyon negatív, káros érzelmi hatással jár.
Nagyon sokan élünk ilyen gombokkal, főleg hosszútávú kapcsolatokban, családon belül, ahol megtapasztaltuk, hogy hiába mondjuk el százszor, hogy ne tegye a forró poharat az asztalra, mert kiszívja a fát, vagy ne hagyja a zoknit az ágy mellett, nem működik. Csak az működik, ha vadállatokká válunk, vidámból pipák leszünk, szomorú kimarad. És ez gomb, ami pillanatok alatt órákra elrontja a kedvünk, órákig tart majd hogy visszanyerjük a nyugalmunkat. Ez az ideges állapot nagyon egészségtelen.
Az ember képes kigyomlálni a tudatalattiját, ha megjelenik egy észlelés, tudatosság a légzésre, érzelmekre. Én így vettem észre, hogy valami nagyon furcsa dolog történik velem. Mindezt a pillanat töredéke alatt. Észrevettem, hogy hirtelen elkezdtem az összes levegőt kifújni, kipréselni a tüdőmből, és a köldökömtől egy nagyon erőteljes negatív érzelem kezd feltörni a szám felé. Volt időm tudatosítani ezeket az érzeteket, volt időm feltenni a kérdést, hogy mi ez, és volt időm tudatosítani a pozitív gyógyító gondolatokat, amit már feljebb leírtam. Mindezt a pillanat töredéke alatt. Ghunagria erre mondja, hogy gyorsabb a szív tudatosság, mint az elme. Talán elérjük azt a figyelem nagyságot, melynél nem kell a tudatalatti irányításra teljes mértékben támaszkodni, összekapcsolódik a tudatos felfogás a tudatalatti tárházzal, tapasztalásokkal, és képesek vagyunk döntést hozni a pillanat töredéke alatt.
Tegnap felismertem, hogy az erőteljes negatív érzelmi reakció, robbanás, melynek következményeként órákig tart visszanyerni a jelenlétünk, nyugalmunk, működik pozitív irányban is, van olyan pozitív energiahullám, amely ha kitör belőlünk, akkor órákig mélyen lenyugszunk, mosolygunk. Ezért az egy mondatért írtam ezt a cikket. Azt gondolom, hogy ez a felismerés egy nagyon erőteljes mozaikdarabka, melynek segítségével újabb utak világosodnak meg az önismeret labirintusában. Ha részletesen érdekel a pozitív robbanás, akkor olvasd el az előző cikket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése