Keresés ebben a blogban

Printfriendly

2018. október 27., szombat

Az alvásról mélyebben

Az alvásról mélyebben


Biztos vagyok abban, hogy alvás és alvás között hatalmas különbség van. Nem csak az van, hogy alszunk vagy ébren vagyunk, hanem az alvásnak minősége van, fokozatai vannak, amit érdemes tudatosítani. Nagyon sok mindentől függ az egészségünk, de valószínűleg legfőképpen az alvásunk minőségétől.

Nem sokat filozofáltunk, hogy miért kell aludnunk, alszunk és kész, - ez van, ha elfáradunk akkor alszunk. Kicsit olyan, mintha mi is elektromos lények lennénk, akik lemerülnek, majd feltöltődnek. Az alvással feltöltődünk, de nem mindegy hogy milyen áramerősséggel töltődünk, mennyire gyengén folyik az elektromos áram, mennyire ingadozik a hálózat, a teljesítmény. Valami nagyon hasonló folyamat történik bennünk is éjszaka alatt, az életerő töltődésünk ingadozhat, gyengülhet vagy erősödhet az áramlás.

És erre az áramlásra féltudatosan hatással vagyunk. Képesek vagyunk teljesen tudatosítani is, képesek vagyunk megérteni mi váltja ki a gyengébb áramlást, képesek vagyunk hatni a saját elménkre lefekvés előtt, törekedve arra, hogy éjszaka nagyobb életerő-mennyiséggel töltődjünk majd fel. Igen, az elménken múlik a töltődés mennyisége, áramlás erőssége. A gyerekek akiknek még alig aktív az elméjük, nagyon mélyen alszanak, és reggel sokszor oktalanul mosolyogva ébrednek fel.

Egy bizonyos életerő töltődöttségi szintnél oktalanul mosolygunk, boldogságot, szeretetet érzünk, szeretünk élni, nagyon jó a közérzetünk, testünk légies, könnyű. Felnőtt korban gyakran előfordulnak olyan időszakok, hogy hiába aludtunk akár 10 órát, ébredéskor fáradtságot tapasztalunk, oktalanul rossz a kedvünk, mogorvák vagyunk, alig van életkedvünk, végtagjaink nehezek.

Középiskolában az osztályfőnököm azt mondta, hogy rosszul aludt az éjjel, mert a férje beteg, sokat aggódik, éjjel forgolódik, nem tud mélyen elaludni. 26 évesen rákos lettem, a rák diagnózisát megelőző fél évben nagyon sok olyan éjszakám volt, amikor nagyon aktív volt az elmém, nagyon keveset aludtam mélyen. Nem értettem az életemben bekövetkezett eseményeket, szerettem volna mindenképpen megérteni, egyfolytában gondolkodni akartam ébredéstől lefekvésig, hogy válaszokhoz jussak. Akkor még nem tudtam, hogy az elme nem teljesen alszik el, éjjel is aktív, tudatlan furcsa álmokat szülve. Arra felfigyeltem, ha éjjel felkeltem pisilni, akkor azon járt az eszem, amin napközben is.

Nekünk van egy energiatestünk, amit a spirituális tudományban asztráltestnek neveznek. Ez az energiatest a lelkünk, ez a lélek elérhet magasabb és alacsonyabb energiaszinteket, életerő szinteket. A fizikai testünknek olyan, mint egy akkumulátor amely hosszabb-rövidebb idő alatt lemerülhet, vagy feltöltődhet magasabb energiaszintekre. Ha azt tapasztaljuk, hogy hetek óta fáradtan ébredünk fel, akkor az energiatestünk egyre alacsonyabb szintekre süllyed. Ez nem egy gyors folyamat, vegyük azt hogy egy átlag ember energiatestének töltöttsége 35%. Jézusé pl. 85% volt. A mai képességű ember pl. 35% körül mozog. Ha te belefutsz egy olyan időszakba ahol hónapokon keresztül nem alszod ki magad, akkor az energiatested lesüllyed 25%-ra, ami már meglátszik a fizikai testeden. Fél év alatt öregedsz 10 évet, ráncosodsz, gyengül az immunrendszered, vagy épp rákos leszel.

Ugyanígy ha belefutsz egy olyan időszakba, ahol nincs semmi gondod, nincs mitől félned, nem kell sok mindenre figyelned, elcsendesül az elméd, - több héten keresztül nagyon mélyen alszol, - akkor furcsaságokat kezdesz tapasztalni. Az életerőd elhagyja a megszokott 35%-os szintet, felmész 45%-ra. Ahol sokkal erősebb az immunrendszered, kisimul a bőröd, sokkal kevésbé vagy fáradékony, sokkal több kedved van bármihez is.

Sokat figyeltem önmagam, és embertársaimat mire ezek a mozaikkockák logikusan összeálltak. 8 évvel ezelőtt egy környezetvédelmi polgári társulásnak dolgoztam, akik elküldtek egy konferenciára Bulgáriába a Duna mellé egy nemzeti parkba. Egy szép Duna parti hotelban volt a szállásom, ahol mosolyogva ébredtem fel, nagyokat nyújtózkodva. Mint gyerekoromban a mamánál szünidőben. Jellegzetes a mély alvás után, hogy üres az elméd, csendes, - ébredés után még nincsenek rögtön gondolataid, figyelmed szabad, könnyen jelen vagy, könnyen nézegeted a plafont, a bútorokat a szobában, hallgatod a kintről beszűrődő hangokat. Aktív elménél a gondolataid ébresztenek fel, már félálomban a napodat tervezed, vagy a problémáidat oldod. Miért aludtam végre egy jó mélyet Bulgáriában? Mi történt?

Duna mellett lakok, a környékünkön van a Bősi vízierőmű, amelynek van egy felvízcsatornája, amelybe el lett terelve a Duna vízhozamának kb. 80%-ka. Az öregmeder a maradék vízzel el lett szigetelve a külvilágtól, van itt egy 40 kilométeres szakasz, ahol alig vannak emberek. Mert két oldalról Szigetköz, és Csallóköz öleli körül, az öregmedertől mindkét oldalra több kilométer hosszan szigetekkel, Duna ágakkal, melyek nehezen áthatolhatóak, az utak le vannak zárva az öreg Duna partig az autók elől. Amikor ezen a szakaszon kajakozunk, kis szigeteken töltjük az éjszakákat az öregmederben, olyankor is megtapasztalom a mély alvást. És nem csak én, hanem a barátaim is. Idézem egyik barátomat: - én nem tudom miért, de otthon már hajnal 5-kor kinyitódik a szemem, itt meg kilencig mélyen alszok. Miért?

Még sok történetem van, amelyeket megfigyeltem, mind ugyanezt mutatja, hogyha elhagyjuk a megszokott környezetünket, elég messze megyünk, vagy olyan helyen vagyunk ami megközelíthetetlen a külvilágtól, ahol biztosak vagyunk, hogy nem zavarhatnak meg minket, ahol eltűnünk a világ elől, ahol nem kell ébernek lennünk, valamint az elkövetkező napjaink nincsenek betáblázva, üresen vannak hagyva, - olyankor az elme kikapcsol. Mi nem vesszük észre ebben a rohanó világban, hogy tudatalatt folyamatosan köröznek, áramolnak a gondolataink, kérdéseink, problémáink, hogy folyamatosan ébernek kell lennünk, figyelnünk kell a környezetünkre, feladatokra. Gyerekkorban nem kell, olyankor a szülő figyel, csendes az elménk, mélyen alszunk, sok életerővel töltődünk alvás alatt. Lehetséges felnőtt korban is megtanulni ilyen energiaszinten töltekezni éjszaka.

Egy kis elmegyakorlatot kell végezni elalvás előtt. Végig kell vennünk tudatosan a gondjainkat, és válaszokat kell adni, ha még a legrosszabb eshetőség is a válasz. El kell csendesíteni az elmét, hogy éjjel feltöltődhessünk. Nem szabad félni semmitől. Érdemes hetente legalább egyszer kimozdulni otthonról, az elme számára biztonságos helyre elvonulni a világtól, legyen az egy vízpart sátorral, vagy egy motel a hegyek alatt. Másnap túrázni egy nagyot, legalább egy napot betáblázás nélkül hagyni, majd az lesz ami lesz, ami sikerül, nincs terv. Gyerekkoromban sokszor féltem elalvás előtt a sötétségtől, szellemektől. Körbe raktam az ágyam a játékmacikkal, és elképzeltem hogy egy bűvös kört alkotnak, amit nem léphet át a gonosz. Érdemes elképzelni lefekvés előtt, hogy épp a világ másik felén fekszünk le aludni, távol a megszokott életünktől, távol a gondoktól, zajos világtól, ahol nem történhet velünk semmi. Ezek a gondolatok segítik lenyugtatni az elmét, segítik a tudatos mély alvást elérni.

Hiszem, hogy ezek a sorok csak bevezetők, hogy napjainkban egyre többen tudatosítják az életenergia fogalmát, működését, egyre többen megértjük fizikai lényünk és energialényünk közötti kapcsolódást. Amiben nagy szerepe van az alvásnak. Gyakorolnunk kell, próbálgatni különböző élethelyzeteket, gondolati mintákat, elmegyakorlatokat, hogy felfedezhessük a tökéletes receptet a tökéletes alváshoz, feltöltődéshez. Akinek van saját megfigyelése, tapasztalata, az kérem osztja meg velem, minden egyes mozaik kocka egy újabb lépés a tudáshoz, teljes önismerethez, tudatos emberhez.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése