Jézus
Aki keresztények közé születik, az már kiskorában hall Jézusról. Így voltam ezzel én is. Főleg karácsonykor, amikor a tévében megmutatták az életét, és a karácsonyi szentmisén róla beszéltek. Pár évvel ezelőttig azt gondoltam, hogy Jézus Isten fia, vagy maga Isten volt, ekkor még Istent személynek képzeltem el. Nem sokat gondolkodtam Istenen, de azt tudtam hogy Istenkáromlás Jézust emberhez hasonlítani, egy ember se lehet Jézus, aki ilyet mond az elmebetegségben szenved. Az is mindegy volt, hogy vannak e ilyen emberek, vagy se, én csak a vállalkozásaimmal, jövőm tervezgetésével, pénzzel voltam elfoglalva. A többiek meg csinálnak amit akarnak, aki akar az lehet Jézus is, ezen nem botránkozok meg.
Sose gondolkodtam el mélyebben azon, hogy vajon valóban létezett e Jézus. Valóban egy ember volt, aki olyan képességekre tett szert, amivel csodákra lett képes. Hogyan? Pár éve lett egy tapasztalatom, ami után eszembe jutott Jézus, és életemben először elkezdtem gondolkodni azon, hogy lehetséges, hogy minden igaz volt. Lehet, hogy tényleg létezett, és olyan dolgokat vitt végbe, amelyek annyira megrendítőek voltak, hogy azóta is arról beszélnek az emberek. Nem csak három napig volt csoda. Azóta se feledtük el azt az embert, aki csodákra lett képes.
Ma már tudom, hogy minden igaz volt, azt is tudom hogyan csinálta. Megdöbbentő ez a kijelentés, bizonyítani csak akkor fogom tudni, hogy igazam van, ha képes leszek én is a csodákra. Biztos vagyok abban, hogy minden ember egy potenciális Jézus, minden embernek megadatik a lehetőség, hogy kifejlődjenek azok a képességei, melyekkel Jézus a csodákat művelte. El tudom magyarázni mit kell csinálni, az elméleti rész kész van 
Az ember körül van egy aura, egy energiaburok, amely képes kitágulni, összezsugorodni. A tágulás, vagy zsugorodás a figyelmünktől függ. Az ember képes megtanulni irányítani a figyelmét, ezzel együtt képes meghatározni a gondolkodását. Mindig azon gondolkodunk, amit megfigyeltünk. Ami elég figyelmet kapott, az jár a fejünkben a következő órákban, napokban, azon akaratlanul is gondolkodunk. Mi figyelhetünk jóra és rosszra is. Így születhetnek pozitív és negatív gondolataink is. Felelősséget vállalhatunk a fejünkben áramló gondolatok polaritásáért, ha képesek vagyunk tudatosan irányítani a figyelmünket.
Ehhez először is meg kell tanulni, mi a jó és rossz. Mit jelent a sötétség, és fény az emberi viselkedésben, gondolkodásban. A fény a szeretet, amiről Jézus nagyon sokat tanított. Mielőtt az ember elérné azt a kitágult aura szintet, ahol már annyi életenergiát tud felhalmozni, hogy testében felébrednek magasabb képességek, emberként végig járja a szeretet iskolájának útját, amely rengeteg szenvedéssel jár. Az ember a szenvedésnek köszönhetően érti meg, mit jelent a szeretet. Mi egy duális világban élünk, ahol az ellentétes pólusoknak köszönhetően tudáshoz jutunk. Képesek vagyunk összehasonlítani, a különbségeket értelmezni tudjuk. Az a hal amely még sose ugrott ki a vízből, az nem tudja értelmezni a víz fogalmát. De ha egyszer megtapasztalta a levegő közeget, akkor megérti mit jelent a víz közeg, megérti, hogy ő vízben él. Ha a Földön csak jóság lenne, akkor nem tudnánk jók lenni. Nem értenénk a jóság fogalmát, nem lenne mihez összehasonlítani. Ahol sok a rossz, ott értjük mikor vagyunk jók. Ugyanígy ha mindenki rossz, akkor az emberiség nem érti a rossz fogalmát. De ha meglátják a jót, akkor felismerik, hogy ők rosszaságban élnek. Jézus megmutatta mi a jó fogalma, Jézus megmutatta a levegőközeget a halnak, emberiségnek.
Emberként sok rosszat követsz el öntudatlanul, mire végül felismered a jó és rossz közötti különbséget. A rossz sok szenvedéssel jár, a jó lelki békével, harmóniával. Az ember lépésről, lépésre megtanulja értékelni a jót, a békét, nyugalmat, megtanulja mit jelent a szeretet. felismeri, hogy eddig félelemben élt, és élhet szeretetben is. Felismeri hogyan kell viselkednie, hogy szeretetben élhessen, befejezze a szenvedést. Miután megértjük a dualitásnak köszönhetően mit jelent a szeretet, már tudjuk hogy mire kell figyelnünk, mire kell irányítani a figyelmünket, hogy elménk szeretetteljes gondolatokkal legyen tele, amelyek a legmagasabb energiaszintűek, a legerőteljesebben tágítják, töltik fel az aurát, energiagömböt a test körül.
Miután az ember kijárta a szenvedés iskoláját, megtapasztalt minden rosszat, és sikerült a megbocsájtással elengedni őket, Isten felébreszt az emberben egy érzéket, amellyel képesek vagyunk tudatosak lenni a testünk finom energia változásaira. Tudatosak leszünk az érzelmeinkre, légzésünkre, gondolkodásunkra, figyelmünkre. Ez pár év alatt kifejlődik, képesek leszünk figyelni a figyelmünket, tudatosítani, hogy mikor figyelünk jóra, vagy rosszra. Érzékeljük figyelmünk polaritását, ha durván negatív figyelem fókuszpontunk van, akkor tudatosítjuk a rossz érzést a testünkben, érezzük, hogy nagyon alacsony energiát kezdtünk áramoltatni az auránkba. Érzelmeink gondolataink tükörképei, jól mutatják, hogy épp mire irányítjuk a figyelmünket. Ha tudatosak vagyunk az érzelmekre, akkor tükörképet kapunk a gondolatainkról, felismerjük, hogy el kell mozdítani a figyelmünk fókuszpontját. Tudatosak, éberek vagyunk, átgondoljuk miért értékeljük ki negatívnak a megfigyelt fókuszpontot, és megváltoztatjuk, konvertáljuk. Megkeressük a rosszban a jót. Pár év alatt rendbe rakjuk a tudatalattit, amiből nagyon sok olyan negatívan címkézett emlékkép törhet fel, ami negatív érzelmi reakciókat vált ki, negatív gondolatokkal tölti meg az elménk. Zsugorítja az aurát.
A folyamat végére megértjük, hogy folyamatosan szeretetet kell megfigyelnünk, ha el akarjuk érni a szükséges kitágulást, életenergia szintet. Több hónapon keresztül szeretetre kell irányítani a figyelmünk. A legjobb talán elvonulni egy kolostorba, vagy ahogy Buddha tette, kimenni a természetbe messze a világtól, vagy ahogy Jézus tette, kimenni a sivatagba. Úgy kell gondolkodnunk, olyan képeket kell megjeleníteni meditációban lelki szemeink előtt, mintha már a mennyországban élnénk, ahol már csak tisztaság van, fény van, jóság, szeretet. Úgy kell élnünk ezen a Földön, mintha nem lenne félelem. Nem lehet egy pillanatra se félelemre irányítani a figyelmünk, mert akkor azonnal zsugorodni kezd az aura. Az embernek meg kell érteni, hogy létezik a teremtő, ő tervezi el életünk minden egyes pillanatát, ha haza akar hívni minket, akkor megbotlunk egy kavicsban, és abba belehalunk. Félelem nélkül kell élni minden egyes pillanatban. Ha meghalunk, akkor meghalunk, az úgy tökéletes. Ha valaki meghal akit szeretünk, azt Isten hívta magához, az úgy tökéletes. Nem birtokolunk semmit, úgy tekintünk magunkra, mint amikor idejöttünk erre a Földre, se embert, se tárgyat. Nem kötődünk semmihez, senkihez, nem hisszük el, hogy valami a miénk, így nincs mitől félnünk, nem érhet minket veszteség. Amit használunk, azt mindig úgy használjuk, hogy felkészüljünk arra, hogy isten elveheti tőlünk bármikor. Semmit ne féltsünk. Egó, büszkeség nélkül éljünk, könnyen legyünk alázatosak, a bölcsesség segítségével győzzük le negatív gondolatainkat még kevésbé tudatos embertársaink szeretethiányos viselkedésük esetén, lássuk magunkat meg bennük, adjunk hálát hogy már nem kell a szenvedésben lennünk. Ha csúnyán viselkednek velünk, ne harcoljunk, legyünk alázatosak. Ilyen élettel tudunk félelem nélkül élni, ilyen élettel tudjuk figyelmünket folyamatosan szeretetre irányítani. Jóra, jóságra, szépségre, csodálatosra, szeretetre. Ez a felemelkedés kulcsa, ez a Jézusi képességek megjelenésének a kulcsa. Nem csak úgy van, hogy Jézus csodákat kezdett csinálni, annak pontos metafizikai oka van, magyarázat van arra, hogyan érte el, hogyan alakult át emberből, valami többé. Mindenki egy potenciális Jézus, mindenki hernyó, amelyből pillangó lehet, ha képes a szükséges ideig tudatosan irányítani a figyelmét.
Először fel kell fognod, mit jelen a jó és a rossz, a szeretet és félelem. Utána meg kell értened, hogy a félelem azért van, hogy megérthesd mit jelent a szeretet, többé nem akarod megállítani a szenvedést a Földön, mert akkor elveszed a többi embertől a fejlődés lehetőségét, elveszed a lehetőséget, hogy a rossznak köszönhetően megértsék mit jelent a jó. Majd kifejleszted az éberséged, megtanulsz tudatos lenni a figyelmedre, megtanítod irányítani a figyelmed, felelősséget vállalsz a gondolataidért. Majd elkezdesz több hónapon keresztül folyamatosan szeretetre irányítani a figyelmed. És ekkor megtapasztalod a csodát, átalakulsz. Én tudatlanul elértem az út egy részig, elkezdett átalakulni a lényem. Elvesztettem mindenem, és azzal együtt az összes félelmem is. Több hónapon keresztül a jelenben éltem, kikapcsolt elmével, félelem nélkül. Tudom, hogy lehetséges amit itt leírtam, mert éreztem a változásokat, rengeteg furcsaság kezdett történni bennem. Azóta kutatom, hogy mi történt velem, napról napra egyre több tudást halmozok fel az önismeretemről, egyre tisztább a nagyobb kép. Hiszem, hogy az emberiség egy tudatváltás előtt áll, hiszem hogy tömegesen fognak megjelenni olyan emberek a Földön, akik képesek lesznek Jézus csodáira.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése