-Virágzik!
-Látom.
-Nem tetszik, hogy szomorúan nézel rá?
-Tetszik, csak a másikakat nem látom.
-Másikakat?
-Igen, messze vannak, s biztosan már nyílnak. Vágyom, hogy láthassam őket!
-Akkor lásd! Érezd, és nevesd, hogy feletted magasodva virágot bontva hívják magukhoz a nektárral a méheket. Menj, és nézd ahogy a hegyhez érnek a gyökerek, ahogy átszelik az árnyak, vagy a napsütések. Érezd ahogy az újra éledő szirmok közül majdan roppanós gyümölcsök érnek be, élvezd ahogyan a lehulló virágok táncolnak a széllel, egymást kergetve. Hagyd, hogy a szél szárnyán messzire szálló cseresznyevirágok elsimítsák, és gyógyítsák szemeden keresztül a lényedet, hagyd, hogy szépre csókolja orcádat az apró virágok édes gyönyörűsége.
Tiszta léttel hallgasd a távolról hallatszó harangot, hogy lassú lépteid nyomát kísérjék Boldogok.
Borska
Kép: Gapchinska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése