-Neked elhiszem.
-Mit?
-Hogy az érintés lehet feltételek nélküli.
-Miért nekem hiszel, hisz nem is ismersz?
-Mert érzem, abból ahogy átölelsz, az ölelésed nem kér, és nem vár el többet, csak azt adja aki vagy.
-S ez akkor számodra hihető?
-Érzem, és megélem, így igen, elhiszem.
-Szeretem az érintéseket, és ezekben az érintésekben hiszem, hogy benne van mindenem, amit csak adhatok.
-Érzem. Értem, élem ahogyan gyógyul ebben mindenem. Érinteni a testet, megfogni általa, és oldani a lelket. Ez adja a bátor lépéseket amik elvezetnek a rejtett értékekhez. Velem van minden amiben hihetek, általad bennem az értékek felszínre kerülhetnek. Érintsd a lelkem, s ezzel a simogatással a szivem közepében születő virágok neked dalolnak olyankor. Helyet kapnak ebben a dalban az illatok is, és a zenében a ritmus egyben velünk táncol. Add a kezed, hogy kivezessem a titkok börtönébe zárt életed! Vágyj a boldog életre, s hidd, hogy az életed boldogsága nincs semmihez, és senkihez sem odakötözve.
Kép: Gapchinska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése