Keresés ebben a blogban

Printfriendly

2018. november 24., szombat

Borska meséi: Csillagos ég.

-Ha a határtalan csillagos eget nézed, mit látsz?
-Apró fényeket, amelyek az éjszaka mélységeit megszelidítik.
-S nappal mi van a csillagokkal? 
-Nappal is vannak, csak a világossággal eggyé olvadnak. A nappal fénye elrejti a ragyogásukat, ők a sötétségben mutatják meg magukat. 
-Neked is van a sötétben fényed?
-Van.
-Csak nem látszik olyankor?
-De látszik, csak olyankor belül van sötét, s más lehet, hogy látja a ragyogást, csak bennem a hite veszett el.
-Hogyan éleszted, fényesíted újjá?
-Átmelegítem a lényem minden zeg-zugát puha öleléssel, átkarolom a szeretetlen részeimet, gyengéd érintéssel. Letörlöm a könnyeimet, kiterjesztem a végtelenbe a hitemet. Átalakítom ami súlyként feszül bennem, s szabadon engedem ami valójában nincsen. Engedem, hogy minden szikrázó csillagként újra felragyogjon bennem, hogy az összes csillag ami a végtelenben csillog, velem egy legyen.
Borska

Kép: Gapchinska



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése