Keresés ebben a blogban

Printfriendly

2018. november 24., szombat

Borska meséi: Csak várj.


-Csak várj!
-Mire?
-Majd idővel megtudod!
-Nem tudok várni.
-Mi is az oka?
-Nem építek várakozó álláspontokat, várakat, mert azok visszatartanak. 
-S akkor?
-Akkor.
-Akkor mi legyen?
-Szabad vagy, ahogy én is.
-S mi lesz velem?
-Mi lenne? Éled az életed, s én is az enyémet.
-S akkor nem találkozunk?
-Ha találkozunk, ha nem, akkor is vagyunk. Ez így van jól. Van benne minden aminek benne kell lennie. Nekem a szép szavak elvesznek a szélben, a kék égre festett jelek eltűnnek az éjben. A számolatlan csillogások sötétbe burkolnak, ha a veszítettség érzése van jelen. Csapkodó viharok jelenléte elgyöngíti lelkem, s a nagy messzeségben úszva minden idegen. Hideg a vágy, ha nem simogatják édesen, s elhamvad az utolsó parázs is, ha visszafojtják szüntelen. Hideg a valóság, mert a képek nem tiszták, van benne értetlenül álmodó mennyország, amiben talán valamikor lehet igazság, de a talán veszélyes hely, a talánban várakozva elveszhet minden. Van benne minden aminek benne kell lennie, és mégsem.
Várni a várak rejtekében...nem érdem, nem érték, s abban a rejtekben élet az nincsen. 
Borska 

Kép: Gapchinska


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése