-Talán, ha megfoghatom a kezed, a világ ami szétesett, összeforrhat benned.
-Talán?
-Talán.
-Hogyan lehet biztos?
-Nem a biztos a lényeg, hanem hogy fogd meg a kezem, amivel nyúlok feléd.
-S ha elfogadom, attól még lehetek aki vagyok?
-Szeretném. Szeretem aki vagy. Szeretném, ha a kezem amit fogsz, megnyitná a valódi elzárt világodat. Szeretném, ha a kezemtől, a kezed újra gyógyítana, nevető öleléseket adna át kacagva, hangtalan simítaná a végtelen mélységeit, és magasságait egyben, eggyé olvasztva. Szeretem aki vagy, akkor is, ha fogod a kezem, s akkor is, ha nem. Ez a kézfogás legyen neked varázslatos, ha mindenem neked adnám, akkor sem lennék hiányos, mert a minden adásából egyre több, és több lesz bennem, s ha még többet kérnél, azt is adnám, szívesen.
Borska
Kép: Gapchinska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése