-Vágtatnál velem oda is ahol még a madár sem járt?
-Akár oda is!
-S oda is vágtatnál velem ahol még a kurta farkú malac sem vájt?
-Akár oda is!
-S mit adnál érte, ha tudnád, hogy minden lehet, akár üveghegyen innen is, és túl is?
-Mit adnék?
-Igen, mit?
-Mindent adnék magamból amire már régóta vágynék, minden ajándékot adnék, amit már régóta nem adtam, s kérnéd. Minden olyat adnék, amivel már nem boldogultam, s adnám, hogy más boldog lehessen vele, hogy a szívük egyként doboghasson, mert én már nem lehetek vele. Adnám a szavakat amivel a hálámat kifejezhetem, hogy velem eddig tartott, de már az úton más az életem. Adnám a kincseimet, amivel teleszórhatom az életemet, s adnám az öleléseket, amiben a lelked mindig megpihenhet. Mindent adnék magamból ami már visszatart a mámoros boldogságtól, s minden alkalommal mikor a lelkem nyugtalanul vándorol, adnék magamnak bizalmat, hogy a madarak sem maradnak otthontalanak. Mindent adnék amivel érezhetem, hogy valóban érdemes élnem az életem. Minden adok, ami vagyok, s eljuthat üveghegyen innen és túlra, ha látom, hogy a hegy nem is valóság, és hiszem, hogy a mesék után is lehet megannyi boldogság.
Borska
Kép: Gapchinksa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése