Keresés ebben a blogban

Printfriendly

2018. november 24., szombat

Borska meséi: Egy kisvirág.


-Nézd mi van ott!
-Mi van ott?
-Egy kisvirág.
-Kisvirág?
-Igen, a tavasz első jele.
-A tavaszé?
-Igen, és a közelgő ünnepé.
-Ünnep?
-Igen. Ünnep. Húsvét.
-Amikor a nyuszi jön?
-Igen, akár azt is jelentheti.
-S még mit jelenthet? 
-Azt, hogy a lelked a tavaszban újjászülethet. A tavaszi szélben megeredhetnek a gyökerek, s azok a rügyek feléledhetnek, melyekben az élet új értelmet nyerhet. Jelentheti, hogy a termékennyé válás útján a napok hosszában kiszélesednek. Húsvét, amikor az idő emlékezetében vannak rések, és ezeken a réseken átférkőzik az emlékezet. Csalogatóan hívják a szívek a majdan érkező szerelemünnepet. Ünnep ami láthatatlanul is jelen van a lelkekben, hagyományok amelyek valamikor éltek a szívekben. Ünnepet jelent, egy régi elmúlását, s a régi múlásával egy csodás új indulását. Ünnep, mely jelentheti a mindentudás, és megtisztulás feltámadását, a teljes hit, és bizalom áttranszformálódását. Ünnep, melyben látszódik a csendes víztükör, s ebben a víztükörben merítkezve születik meg majd a gyönyör. Gyönyörű virágok, melyek illatai átjárják az életed, csak hagyd, csak hagyd, hogy legyenek, és veled ünnepeljenek. 
Borska

Kép: Gapchinska


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése