-Érzed ezt az édes illatot?
-Milyen édes illatot?
-Azt amit a te fuvallatod küld felém.
-Az én fuvallatom?
-Igen.
-Milyen illatot?
-A te illatodat.
-S az édes?
-Igen, édes, mint a lágy puha pillecukor, vagy mint a virág amelynek szirmaiban a tündérek fürdenek reggelente. Édes, mint az aranyló folyó, ami a napsugarakat megfürdette.
Édes, mint a legédesebb sütemény, aminek a tetején ott ragyog a szemed csillogása, s az ajkaid meleg borzongása. Édes, mint az a csók amit a sokszor elmondott mesékben hisznek, s ha az ajkadról mesélek, ezer ének dallama édesíti meg a szépet. Édes, mint az a virágos mennyország, ahol a szívem megdobbant érted, édes, mert az összes vidámság ott van benned. Édes, mert könnyen száll felém, és velem repül az éjben. Édes...mert az édessége a legtisztább mézédes méhecske illat, amit valaha éreztem.
Borska
Kép: Gapchinska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése