-Varázsolhatok?
-Varázsolj!
-Mit lehet?
-Amit csak szeretnél?
-Amit csak szeretnék...
-Igen. Tisztán, szívből, megengedésben, elvárásmentesen.
-Elvárásmentesen?
-Igen.
-Azt hogyan?
-Úgy, hogy ne akard azt tudni, felügyelni, hogy hogyan, miként, mikor, és milyen formában következik be a varázslat.
-S ezt így lehet?
-Igen, lehet.
-Elém varázsolódik minden amit varázsolok?
-Igen, ha ügyesen varázsolsz.
-Megtanítassz?
-Meg. Csak hunyd be a szemed, s képzeld azt, hogy selyembe öltözöl, s minden szín megtelepszik ebben a selyemben. S te ebben a selyemben cirógatod át magad, s fényesíted fel az országutat. Selyemkavicsokkal kirakott lehetőségek táncolnak veled, s te döntöd el melyikkel táncolsz. Tánc közben kibontják magukat a varázslatok, s a dobogás simaságán belül, magukban rejtik az örömteli boldogságot. Apró, vagy nagy selyemkavicsok, te döntöd el mit varázsolsz belőlük, ha madárdal énekel, lehet hogy csillag lesz belőlük. Csillagos csillámpor terjed, száll a szélben, megszereti a napsütés, tavaszt hoz az új vízben. Varázslat, vagy csodás pillanat, egy lehet, és ugyanaz. Te melyiket látod?
Borska
Kép: Gapchinska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése