-Tündérkém mi a baj?
-Baj az nincs.
-Akkor mi az ami miatt így vagy?
-Így vagyok.
-Hogy vagy?
-Káoszosan.
-Káoszosan?
-Igen, pont így.
-S mit érzel pontosan?
-Hogy vagyok, de közben máshol is vagyok.
-Máshol?
-Igen, máshol.
-S az jó neked?
-Igen, lehet.
-Mi benne a jó?
-Hogy nevethetek, kacagva ölelhetek, gyengéden szerethetek, elmerülve a vizében magamra lelhetek, hallgathatom a bentről simogató hangját, és énekelhetem a madarak dalát. Emelhetem az égig, s szárnyalhatok vele a messzeségig. Ölelhetem, s ha megtépázva, fáradtan felkeresne, ölemben a napfény ragyogásától, s az élet vizétől új erőre ébredne. Szeretem a színét, és mozdulatait, melyektől a szívem rózsássá változik.
Vagyok. Így.
Borska
Kép: Gapchinska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése