-Nektek sütöttem!
-Nekünk?
-Igen nektek.
-Miért sütötted nekünk?
-Mert ti vagytok a csillagaim.
-A csillagaid?
-Igen. Szívem minden csillaga a tiétek, és ezekben a csillagokban ti tovább zenéltek.
-És belesütötted a csillagokat a sütikbe?
-Igen. Bele.
-Ehetünk belőle?
-Ehettek.
-Nem veszik el a csillag akkor belőle?
-Nem. A csillag mindig benne lesz, bennetek lesz, mert a csillagoknak, a csillagomnak nálatok mindig helye lesz. Amikor úgy éreznétek, hogy elvesznek a csillagok, csak nézzetek fel a csillagos égre, s én mindenkor rátok ragyogok. Ragyogtatom a fényem, így is, hogy már nem vagyok, öleljétek egymást helyettem is, és mindig szeressetek, legyetek boldogok. Szeressetek, úgy ahogy még sohasem, engedjétek meg, hogy az életetek megédesedjen. Töltsétek meg csodás együttekkel, és a szomorúságot hagyjátok, hadd vigyem el. Legyetek mindig boldog ölelésben, hogy a szívetek hazataláljon majd békességben, szeretetben. Veletek vagyok akkor, mikor a gyertyák az asztalon égnek, veletek vagyok akkor, amikor a csillagos sütemények a ti kezeiteken keresztül a szeretet által a csillagokig érnek. Lelkem minden angyali csillagával átölellek mindenkor benneteket.
Borskán keresztül a Mama 
Emlékül
Kép:Gapchinska
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése