A lelkileg éretlen ember
Az ember úgy lesz egyre nagyobb lelkűbb, úgy fejlődik, érik egyre nagyobbá a lelke, hogy szeretetet veszít, és a veszteséget feldolgozza. A feldolgozás hatalmas lelki fájdalommal jár, nagy szenvedéssel jár.
Amikor még kevés fejlődésen mentünk keresztül, akkor még érzéketlenek vagyunk mások lelkére, nem tudunk együtt-érezni, együtt-gondolni, mert nincsenek élettapasztalataink, nem tudjuk milyen fájdalmat okozunk tetteinkkel. Embertársainknak cselekedeteink szeretethiányosnak, hidegnek, gonosznak tűnik.
Nem igaz, hogy a gonosz emberekben nincs szeretet. Hatalmas szeretet van bennük, a különbség abban nyilvánul meg, hogy ez a szeretet csak pár emberre összegződik. Nagyon szeretik a családjukat, gyermekeiket, vagyontárgyaikat, szeretetük beteges ragaszkodásban, birtoklásban nyilvánul meg. Könnyen veszik el mások családjából a szeretetet, gonosz, tudatlan, szeretethiányos tetteikkel, de ha az ő családjukban próbál valaki kárt okozni a szeretetben, akkor ők a leghangosabbak, az ő fájdalmuk a legnagyobb a világon. És az ő bosszújuk a legerőteljesebb. Amíg éretlen a lélek, addig nem képes feldolgozni a szeretet elvesztését, gyász esetén, természetes halál estén Istent támadja meg, emberi beavatkozás esetén, bosszúja kíméletlen. A fájdalmat, az elvesztett szeretetet nem dolgozza fel, nem fogadja magába, hanem pusztító erőként kiadja magából. Szerelmi csalódásnál bosszút áll a párján, ha házasságban hagyják el, bosszút áll a családon, ha elveszik tőle a szeretett tárgyait, bosszút áll a veszteséget okozókon. Nem fejlődik, nem dolgozza fel az energiát, nincs mitől növekedjen a lelke, továbbra se tud együtt érezni, együtt gondolni, továbbra is vad marad embertársaival.
Hidegen hagyja, ha másoknak lelki fájdalmaik vannak, gyengének látja őket, nem elég tökösek, hogy megbosszulják, megszabaduljanak a fájdalmaktól. Nem tud együtt érezni senki lelki fájdalmával, cinikus, hideg, érzéketlen, halálesetek, szerelmi csalódások esetén is. Könnyen okoz lelki fájdalmat tetteivel, nem képes az együttérzésre. Hidegen hagyja, hogy meghalt valakinek a valakije, mert nem az ő valakije halt meg. Hidegen hagyja, hogy szerelmi csalódást okozott, mert nem az ő lelke fáj.
Lelkileg éretlenül érkeztem erre a világra. Nem érdekelt mások családja, nem érdekeltek az idegen emberek, csak a saját családom, saját barátaim. De ők nagyon. Nem érdekelt, hogy kontrollálatlan szexuális állati vágyaim végett hazudozok a lányoknak, hogy engedem elmélyülni az érzelmeiket, majd hidegen elhagyom őket. Nem érdekelt a fájdalmuk. Majd engem is elhagytak. Én is szeretetet veszítettem, ott maradtam a hatalmas energiával, nem volt kinek többé odaadnom. Feszített, és sokszor voltak olyan gondolataim, hogy nem hagyom ennyiben, hogy elhagytak, de végül sikerült beletörődnöm, kibírtam a fájdalmakat, szenvedést. Sok szenvedést bírtam ki az életemben, és mindegyik feldolgozása után, másképp kezdtem tekinteni a világra. Egyre nagyobb lelkem lett, a sok elvesztett szeretet belém épült, éretté tett.
Ma már nem okozok olyat, amivel lelki fájdalmat válhatnék ki, uralom az ösztöneimet, legyőzöm magam, ugyanolyan fontos idegen embertársaim lelki békéje, mint a családomé, barátaimé. Minden egyes szeretet, amit elveszítettem, beépült a lelkembe, így váltam egyre nagyobb szeretetté, egyre nagyobb lélekké. Kis szikrából csillag lettem, hatalmas a fényem, hatalmas mágneses térrel, amelybe már az egész világ belefér. Mindenkit érzek, mindenki én vagyok, mindenki lelke én vagyok, nem okozhatok fájdalmat senki lelkében, mert az az én lelkem is, nekem is fájna. Érzem őket. Ez történik minden emberrel. Kezdetben a kis lélekkel, csak pár embert érzünk, pár embertől nem félünk, pár embert tudunk szeretni. Majd ahogy egyre több szeretetet tudunk feldolgozni, egyre nagyobbra növekedünk, egyre több embert tudunk szeretni, egyre kevesebbtől félünk. Ezért fontos a megbocsájtás, elengedés, bármekkora szeretetet is veszítettünk el, fontos uralkodni az állaton bennünk, mely bosszúért kiált. Csak úgy fejlődhetünk állatból angyallá, ha legyőzzük a sötét erőt önmagunkban, kibírjuk a lelki tágulást, kibírjuk hogy az energia belénk ivódik, részünké válik. Isten azokat szereti leginkább, akiktől a legtöbb szeretetet veszi el, nekik adja a legnagyobb lehetőséget a lelki fejlődésre. Őket látja úgy, hogy képesek lesznek uralkodni lelkük sötét, állatias részén, melyet kinyom majd belőlük a szeretet, mely a szenvedés alatt a lélekbe préselődik. Ha fejlődni akarsz, akkor ne félj szeretni, és ha Isten fejlődőképesnek talál, akkor ne félj elengedni, hidd el idővel a fájdalom majd megszűnik, és csodálatos ajándékot kapsz cserébe. Egy nagyobb lelket, egy felsőbb ént, amelyben már kevesebb a gonoszság, tudatlanság, több a szeretet, tudatosság.
A lelkileg éretlen ember nem képes együtt érezni veled, nincs tapasztalata, nem tudja milyen fájdalmat okoz tetteivel. A gonosz ember nem érez együtt veled, örül a fájdalmadnak, nem tart elég tökösnek, hogy bosszút állj, gyengének talál. A lelkileg érett érett ember, együtt érez veled, de nem sajnál, nem fél együtt veled. Tudja, hogy lehetőséget kaptál a fejlődésre, támogatni fog abban, hogy erős maradj, megbocsáss, ne fordulj le a helyes ösvényről.
Hiszem, hogy vannak embertársaink, akik kijárták már a Föld nevű iskolát, beérett a lelkük, megteltek szeretettel, és egy magasabb dimenzióból figyelik a lelki fejlődésünket. Gondolatainkon keresztül segítik az utunkat, sokszor kapunk üzeneteket tőlük ihletett állapotban, intuitív üzenetként. Írók, költők gondolatai, sokszor magasabb rezgésű megnyilvánulások. Nagyon jellegzetes az itt leírtakra, a Csillagok háborúja c. film azon jelenete, ahol Anakin nem tud megbirkózni a fájdalommal, szerelme elveszítésének gondolata, akkora fékezhetetlen erőt vált ki belőle, hogy tomboló pusztításba kezd. Lelkét elnyeri a sötét erő. Majd az egész filmsorozat alatt próbálják Dart Vader-t visszahozni a fénybe, ami csakis úgy megy, ha megbocsájt magának szörnyű tetteiért, és megbocsájt az ellene vétkezőknek is. Nagyon sokan élnek ilyen lelkekkel életek óta, megakadva a fejlődésben. Úgy segíthetjük egymást visszatérni a fénybe, ha nem haragszunk, ha megbocsájtunk szörnyű tetteikért, szeretettel fordulunk feléjük minden sérelem ellenére. Így segítjük fejlődni embertársaink lelkét, így lesz egyre több érett lélek a világunkban, egyre több szeretet a világunkban.
A szeretet és gyűlölet között nagyon kicsi a különbség, amikor a lelki fejlődés beindul, Isten által vezérelt események beindították őket, akkor csak egy hajszálon múlik, hogy megtudjuk őrizni a bennünk felhalmozódott erőt, vagy kiadjuk gyűlölettel, elnyel minket a sötétség. Nagyon erősnek kell lenni, harcolni kell a sötét bosszúra éhes gondolatokkal, mindent meg kell tenni, hogy a megbocsájtás gondolatai kapjanak több figyelmet. Ha sikerül fejlődni fogunk, érettebb lesz a lelkünk, ha elbukunk, akkor legközelebb már könnyebben nyernek a bosszúra éhes gondolatok. De mindig van visszaút a sötétségből, Isten mindig ad egy újabb lehetőséget. És ha az egész világ lelke is elveszne a sötétségben, elég egyetlen lélek aki ellenáll, akkor is megbocsájt, ha mindenét elveszítette, nem marad egyetlen félelme sem, amibe belekapaszkodhatna a sötét erő, - akkor képes visszahozni a fényt a világba. Képes visszahozni a szeretet a világba. Hiszem, hogy napjainkban nagyon sok ilyen fényes lélek van a Földön, új időszak kezdődik a Földön, visszatér a fény, a sötétség korszakának vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése