A két favágó

A két favágó tanmese.

Az erdőben egymás mellett dolgozott két favágó. A fák törzseinek hatalmas volt az átmérője. Sokat kellett dolgozni a fakitermeléssel. 

Mindketten egyformán jól kezelték a fejszét, de a munkamódszerük nem egyezett: az első kitartó munkával vágta a fába fejszéjét, egyiket a másik után. Ritkán és akkor is csak rövid szünetet tartott. 

A másik favágó óránként hosszabb pihenöre megpihent. 

Naplementekor az első favágó csak a munka felét végezte el. Izzadtan és fáradtan tette le a szerszámot, szinte teljesen kimerült. 

A második, szinte hihetetlen, de befejezte a munkát. Egyszerre kezdték a favágást és a fák is nagyjából egyformák voltak. 

Az elsõ favágó nem hitt a szemeinek. 

- Nem értem a dolgot - mondta. - Minden órában kiadós pihenőt tartottál és mégis előbbre vagy. 

- Igen, láttad, hogy minden órában megálltam pihenni. Amit viszont nem láttál az az volt, hogy a szünetet arra is felhasználtam, hogy megélezzem a fejszémet - mondta a másik favágó.

Tanulság:

TE is elköveted azt a hibát hogy dolgozol megállás nélkül, látástól vakulásig? Netán még a szerszámokra sem figyelsz? Nem állsz meg még ebédelni sem? A fejlödésedre, vagy a szerszámaid fejlesztésére sem szánsz időt?

Gondolkozz! Általában sokkal gyorsabban haladsz a munkával ha tartasz kis szüneteket. 

A sikerhez vezető úton, saját magunk fejlesztése, képzése ugyanolyan fontos, mint a kitartó, kemény munka.