A hamis barát meséje.

Barátság vagy sem.

Rengeteg ember él abban a tévedésben hogy a barátainak mindig igaza van. És mindemellett még segítőkészek is, bármikor, még ha éjjel kettőkor is hívod őket, segíteni fognak, hiszen a barátod. Persze rengeteg ilyen barát létezik, akik tényleg komolyan gondolják, nekik: Tisztelet, Ők kivételek. De nézzük csak meg, van egy olyan mondás, amely szerint, az ember természete, szokásai, viselkedése, tudása és gazdagsága állandóan változnak. Ez a változás nagyban függ, attól az öt embertől, akikkel a legtöbb időt töltöttél az elmúlt évben. Egy átlagot kell kiszámolni és azokká lettünk/váltunk mi.

Vagyis kissé egyszerűbben leírva:

A TE jelenlegi szinted, (állapotod, gazdagságod, tudásod, érzésed, intelligenciád, vagyis mindened) annak az 5 személynek az átlaga, akikkel az elmúlt évben a legtöbb idődet töltötted. Punktum.

Épp ezért figyelj jól oda, kikkel töltöd az idődet. A legjobb ha van annyi tisztelet saját magad iránt, hogy kiválasztod azokat akik a legtöbbet hozzák ki belőled. Persze ez nem jelenti azt hogy kirúgsz mindenkit, és állandóan cserélgeted a barátokat. Hiszen sokszor könnyebb megjavítani valamit amit már ismersz, mint megismerni egy ismeretlent. Ehelyett, inkább próbálj segíteni ezen az 5 emberen, ne csak várjál tőlük segítséget, hanem adjál is, mert ha ők fejlődnek, azzal TE magad is fejlődsz. Ez a karma egyik törvénye: Ha másoknak segítesz, azzal magadon is segítesz.

Itt egy tanulságos történet, remélem te is tanulsz valamit belőle.

Egy igaz történet a hamis barátokról.

Egyszer egy férfi John, elhatározta hogy önfejlesztő kurzusra megy egy hétvégén. Ennek a férfinek volt három gyereke és egy szerető felesége Linda, már 18 éve házasok voltak, a gyerekek is már iskolába jártak. És még volt egy jó pár barátja, vagy legalábbis olyanok akik annak akartak tűnni. Ebben a táborban John megismerkedett egy lánnyal, Helennel, akivel már az első szemvillanások után, beindult valami a férfiban. Valami furcsa izgága energia, ami csak tekergőzött a testében fel-le, oda-vissza. Mivel ez kölcsönösnek tűnt, a férfi elbizonytalanodott. Tudta jól hogy otthon várja a családja, és hirtelenjében nem tudta mit is kezdjen ezzel az új érzéssel? Hiszen ilyent csak a feleségével érzett jó 18-20 évvel ezelőtt.

Mivel nem tudott hirtelen dönteni, mit csinál ilyenkor az ember? Segítséget kér a barátaitól.

Irt is a legjobb 5 barátjának, mindenkinek ugyanazt a szöveget küldte el:

- A hétvégi táborban megismerkedtem egy lánnyal, Helennel, és olyan furcsa érzés tört felszínre bennem, ami kölcsönösnek tűnik. De ha hazagondolok, akkor elfog a bizonytalanság, mert szeretem a gyerekeimet, és ha kiderül a dolog, a feleségem talán elhagy engem. Te mit tennél a helyemben?

Jöttek is a válaszok, hiszen tanácsot mindenki tud adni.

1, az első válasz:

- Én a helyedbe belemennék ebbe az új kapcsolatba Helennel, az otthoniak úgysem fogják megtudni, és olyan izgalmasnak hangzik, aztán mesélj a részletekről. Jaj, már alig várom hogy mesélj egy pohár bór mellett.

2, a második válasz:

- Az otthoniakat most felejtsd el, hiszen ez a te életed, azt csináld ami neked jó. Ha jól érzed magad Helennel, akkor minek töröd a fejed Lindán? Ő nem tud élni helyetted. Aztán mesélj hogy s mint volt, alig várom.

3, harmadik válasz.

- Persze hogy tedd meg, csak nyugodtan, ha otthon nem tudja meg Linda, akkor vagy lesz valami új és káprázatos kapcsolatod Helennel, vagy hazamész a családodhoz és elfelejted őt.

4, negyedik baráttól:

- John, ez annyira izgalmas történetnek hangzik. Alig várom hogy hazajöjj és elmeséld egy korsó sör mellett a részleteket.

5. ötödiktől:

- John, ha Helennel kölcsönös a dolog, akkor a sors akarta így, biztosan már nem először találkoztok, talán egy előző életben ti együtt voltatok. Van egy kártyajósnő ismerősöm, megkérdem tőle és visszaírok.

10 perc múlva jött az újabb válasz:

- Azt jósolták a kártyák hogy új szerelem lép be az életedbe, egy olyan személy akivel már nagyon rég ismeritek egymást.

John nem hitt a kártyavetésben, de mivel az összes tanács arra ösztökélte hogy bújjon ágyba Helennel, és a leghőbb vágya is ez volt, hiszen ő is csak egy férfi, akit a nők kis erotikával könnyen levehettek a lábáról.

Aztán jött a csattanó, milyen barátok szavára hallgatott John. Miután hazaért, John nyugtalan volt, zaklatott, állandóan ott motoszkált a fejében a gondolat, hogy vajon helyesen cselekedett hogy megcsalta Lindát? De ha a barátaira gondolt, egy kissé megnyugodott, hiszen ha ők ezt tanácsolták neki, akkor biztos a barátai is hasonlóképpen cselekedtek volna. Aztán támadt egy ötlete, mi lenne ha megkérdezné a barátait miközben elmeséli nekik a hétvégi részleteket, ők mit cselekedtek volna a helyében.

Lássuk csak, mit is válaszoltak a barátai.

Az első azt mondta:

- Én már 20 éve házas, de még soha nem fordult meg a fejemben hogy megcsaljam a feleségemet.

- De akkor miért javasoltad nekem azt hogyha a helyemben lennél megtennéd? - kérdezte John dühösen.

A második barát:

- Jajj de izgulok, mesélj már, hogy volt milyen volt? Lindához viszonyítva jobb az ágyban? Nagyobbak a mellei?

- Igen kicsit talán jobb, vagy csak annak tűnt, hiszen az izgalom mindent felülmúl. És mivel 18 évig csak Lindával voltam, ez talán csak az izgalom miatt volt olyan jó. És te mikor csalod meg a barátnődet? - kíváncsiskodott John

- Jajj John, én nem tudok ilyent tenni a barátnőmnek, én csak az övé vagyok, kizárólag az övé.

- De te azt mondtad nekem hogy megtennéd a helyemben. És a barátnőddel is csak fél éve ismerkedtetek meg, akkor miért löktél engem előre, hogy megtegyem.

- John, nem én löktelek előre, én csak kíváncsi voltam, hiszen ez olyan izgalmas történet. - visszakozott a második barát.

A harmadik válasza:

- John, én nem mondtam neked hogy megtedd, csak mondtam ha már amúgy is ott vagy akkor megtehetnéd, de szó sem volt hogy én eldobnám a családomat egy hétvégi kalandért. Én szeretem a családomat, és főleg a két gyerekemet, jobban mint bármit a világon, hiszen ők az én egyetlen vagyonom.

A negyedik:

- John, te döntöttél hogy megteszed, én nem élhetek helyetted.

Az ötödik:

- John, nem én küldtelek, hanem a kártyák. Tudod jól hogy én sem hiszek a kártyavetésben, és azt hittem te sem. Most már késő bánat. De honnan tudta meg Linda? Ki mondhatta el neki?

Johnt már nem az érdekelte hogy honnét tudta meg Linda, már semmi sem érdekelte, csak dühöt érzett maga miatt, mert ilyen emberekre hallgatott, akik egyet tanácsolnak, de ők mást cselekednek. Hát most tudta meg milyen is egy álszent barát. De már késő volt. Elvesztette a feleségét Lindát, és az élete legnagyobb kincseit, a három gyermekét, akiket ezután, csak kéthetente láthatott, egy pár órára.