Keresés ebben a blogban

Printfriendly

2018. július 3., kedd

Panaszkodni, vagy hálát adni

Panaszkodni, vagy hálát adni.


Egész nap gondolkodunk, embertársaink csak töredékét hallják a gondolatainknak. Isten hallja a gondolatainkat. Hallja, hogy vannak emberek akik egész nap panaszkodnak. Te szívesen hallgatnád, hogy valaki egész nap panaszkodik neked? Ha van olyan ismerősöd, aki az utolsó két kávézás alkalmával végig panaszkodott neked, harmadszor már nem szívesen gondolsz arra, hogy leülj vele egy órára. Mert lehúzza a kedved, akaratlanul is ráirányítja a figyelmedet sok rossz, negatív gondolatra, amelynek hatására változni kezdnek az érzelmeid, ami a rosszabb kedvedben nyilvánul meg. Energiavámpírnak tudatosítjuk a mindig panaszkodó ismerőseinket, idővel elkerüljük őket, kifogásokat találunk, hogy miért ne találkozzunk.

Azokkal az emberekkel szeretünk kávézni, sok időt együtt eltölteni, akik panaszkodás helyett hálát adnak. Akik arról beszélnek, hogy miért szép az élet, miért jók az emberek, mennyi csoda történik a világban. Ha velük töltünk el egy órát, utána úgy érezzük, hogy feltöltődtünk, jobb lett a kedvünk. Itt is ugyanaz történik, a pozitív gondolatokat pozitív érzelmek követik az auránkban, ami a jobb kedvünkben nyilvánul meg.

Segíts magadon, és isten is megsegít. Saját magad húzod le azzal, hogy egész nap panaszkodsz, akár gondolatban, akár hangosan szavakkal. Ha észreveszed, hogy mindenben, mindenkiben a rosszat, a hibákat, a kivetni valót, a javítani valót veszed észre, akkor tudatosítsd, hogy változtatnod kell, mert a panasz tudatállapotában vagy. Jóisten egész nap azt hallgatja, hogy panaszkodsz. Bármi is van jelen az életedben, bármi rossz, bárki aki rosszat tett neked, azonnal kezdj el változtatni, azonnal kezd el a figyelmed akarattal a szépre, jóra irányítani, amiért hálát adhatsz, amiért úgy érezheted, hogy van mit megköszönöd. Csak magadnak csinálsz rosszat ha továbbra is ítélkezni fogsz, nem mások hibáit kell észre vennünk, hanem azt kell felismernünk, hogy panaszkodni kezdtünk. A világot, embertársainkat el kell fogadnunk olyannak amilyenek, önmagunkon kell dolgozni, tudatosan a hála állapotába kell kerülnünk, hogy lelkünk, auránk minél több pozitív érzelemmel, szertettel töltődjön fel.

Segíts magadon, Isten is megsegít. Akkor érzel boldogságot, ha megtelt a lelked pozitív érzelmekkel. Akkor szenvedsz ha megtelt a lelked negatív érzelmekkel. A kulcs a kezedben van, a gondolkodásodat kell megváltoztatni panaszkodóról, hála adóra. Mindegy minek adsz hálát. Mindegy, hogy ebédszünetben sétálsz egyet a belvárosban, megkeresed a parkokat, virágokat, szép épületeket, és egy pillanatra megállsz megcsodálni őket, azt mondod, de szép vagy, és hálát érzel Istenek, megköszönöd, hogy ilyen szépségeket teremtett. Csakis rajtad áll, hogy milyen érzelmekkel töltöd fel a lelked, hogy milyen gondolatokra irányítod a figyelmed. Sok szörnyűség van körülöttünk, de a legrosszabb élethelyzetben is meglehet találni a hálát, ha más nem azzal, hogy kijelentjük, hogy lehetett volna kétszer ilyen rossz is. A gondolaton van a lényeg, a hálán van a lényeg, csakis rajtunk múlik, hogy a nehéz élethelyzetből milyen gyorsan varázsolunk pozitív élethelyzetet. Ha ügyesek vagyunk, akkor az összes panaszkodást át tudjuk alakítani hálát adó élethelyzetekre.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése