Szerelmes vagyok
Mi az a szerelem? Miért van az, hogy az egyik ember életében legalább egyszer szerelmes lesz, a másik meg sosem. Mi köze van a szeretetnek a szerelemhez? Ezek nagy kérdések, amelyek mindig is foglalkoztatták az emberiséget, azt hiszem eljött az ideje, hogy tisztán lássunk. Gondolkodjunk kicsit logikusan, összegezzük az összes élettapasztalatot, lássunk egy nagyobb képet, mely talán felfedi a misztériumot.
Mi jellemzi a szerelmes embert?
1. Nagyon boldog.
2. Szeretetet érez.
3. Rózsaszín szemüvegben látja a világot.
4. Figyelmetlen, feledékeny.
1.Nagyon boldog
Mikor vagyunk nagyon boldogok, azon kívül amikor szerelmesek vagyunk? Gyerekkorban. Ha valami sikert érünk el. Ha valami meglepetésszerű nagy öröm ér minket. Nyaralások alatt. A kedvenc ételünk elfogyasztása alatt. Tudatmódosító szerek hatása alatt, mint alkohol, drogok.
2.Szeretetet érez
Hogy lehet szeretetet érezni? Azt az ember érzi ha szeretet van benne, ha túl csordul benne. Olyankor késztetést érez, hogy kimondja, hogy szeretlek. Olyankor van kedve szeretni. Hogyan szeretünk azon kívül, hogy kimondjuk, hogy szeretlek? Úgy, hogy megsimogatjuk, megöleljük a párunkat. Késztetést érzünk a gyengéd érintésre.
3.Rózsaszín szemüvegben látja a világot
Ez mit jelent? A munkatársainak az agyára megy, mert mindenben csak a szépet látja, emberekben csak a jót. És hangot ad a gondolatainak, áradnak belőle a szép szavak. Nézzétek milyen szép az a virág, milyen szép az a felhő, Pisti te milyen jó ember vagy, Ildikó hálás vagyok, hogy veled dolgozhatok, kívánok nektek gyönyörű napot. A munkatársai csak nézik, hogy miért látja olyan szépnek a szürke világot, mintha más bolygón lenne, csodálkoznak a szerelmesen, hogyan tud egész nap mosolyogva ömledezve csak a szépről, jóról beszélni. Elneveztük rózsaszín szemüvegeseknek a szerelmes embereket.
4.Figyelmetlen, feledékeny
Elsóztad az ételt? Mi van szerelmes vagy? A szerelmes ember gondolatainak nagy része egész nap a szerelmén járnak. figyelmének a nagy része a szerelme körül ábrándozik. Amennyi figyelme marad, az nem elég arra, hogy helyt álljon a mindennapi életben, hibákat kezd elkövetni. Néha összeomlik a szerelmes élete, elveszti a munkahelyét, családját, mert annyira figyelmetlen, és ezzel együtt felelőtlen lesz.
Na most akkor gondolkodjunk el logikusan az itt leírtakon. Azt kérdeztem, hogy mikor vagyunk még nagyon boldogok szerelmes tudatállapotunkon kívül. Gyerekkorban. Nézzük meg a másik három szerelmes ember ismérvet, ráillik e a gyerekkorra? Érzünk szeretetet gyerekkorban? Én sok négy éves mosolygós boldog kisgyereken látom, hogy tele vannak szeretettel. Mondják szavakban, és mutatják tettekben. Megölelnek, hozzád bújnak. Simogatják az állatokat. Szóval igen, szeretetet éreznek, van bennük szeretet. Aztán vajon rózsaszín szemüvegben látják a világot? Az utolsó három évben figyelem a világot, keresem a válaszokat. Ha gyerekek vannak körülöttem akkor kinyitom a fülem, szemem, mert ahogy Jézus mondta, figyeljétek a gyerekeket, és tanuljatok tőlük. Nagyon sokszor hallom gyerekektől, hogy felhívják a figyelmünk: jééé, nézd milyen szép. Igen, rajtuk a rózsaszín szemüveg. Figyelmetlenek, feledékenyek? Ezt nem lehet megmondani, mert még nem kell mire figyeljenek, még az összes figyelmük mindig összpontosított, nincs megosztva.
Mikor vagyunk még boldogok? Ha sikert értünk el, vagy meglepetésszerűen jó hírt kaptunk. Érzünk olyankor szeretetet? Több filmben a főszereplő megnyeri az ötös lottót, és mint aki megőrült végig ölelgeti, magasba emeli a körülötte lévő embereket, kiabálva, hogy szeretlek benneteket. Ha jó napunk van, akkor van bennünk szeretet. Akkor van kedvünk szeretni. Reggel még a szomszéd büdös dögje odapiszkított a füvünkre, majd miután a főnök meglepetésszerűen előléptetett minket, dupla fizetés tudatával érkezünk haza, van kedvünk leguggolni, és megsimogatni a szomszéd kutyáját. És rózsaszín szemüveg van rajtunk, hirtelen olyan szép lesz a világ, hirtelen mindenben észrevesszük a szépet, jóságot, áradozunk róla. Hazaérve a párunk ránk se ismer. Figyelmetlen, feledékeny? A nagy örömhír közepette úgy mentünk el a munkából, hogy ott hagytuk kabátunkat. Csak az új, friss, nagyon-nagy örömhír körül járnak a gondolataink, összpontosul a figyelmünk.
Mikor vagyunk még boldogok? A kedvenc ételünk elfogyasztása alatt. Szeretetet érzünk? Igen, azt mondjuk, hogy nagyon szeretlek te étel. nagyon szeretem ezt az ételt. Annyi szeretet van bennünk, hogy késztetést érzünk hogy szavakkal kifejezzük. Annyira szeressük, hogy ha ember lenne, biztos megölelgetnénk. Rózsaszín szemüveg? Egy jó kajálás alatt az asztaltársakról csak a szép emlékek jutnak eszünkbe, és az éttermet is különösen szépnek látjuk. Ahol nagyon szerettük az ételt, ott megjegyezzük, hogy milyen szép ez a hely. Vagy jó ez a hely. Áradozunk. Figyelmetlen? Rövid ideig tart az extázis, de az biztos, hogy az összes figyelmünk az ételre összpontosul, ha egész nap tudnánk enni, akkor valószínűleg, elhanyagolnánk a dolgaink, nem lenne másra figyelmünk.
Mikor vagyunk még boldogok? Nyaraláskor. Érzünk szeretetet? Nyaralás alatt azok a párok is kimondják a naplementekor egymásnak a bűvös szót, akik már 30 éve házasok, és egész évben nem hangzik el a szeretlek szó. És bizony a naplementekor észrevétlenül átölelik egymást, egymáshoz bújnak, és a kéz gyengéden megsimogatja párunk hátát. A szeretet jelen van. Rózsaszín szemüveg? Sose felejtem el anyukámat gyerekkoromban, egész kirándulás alatt azt hallgattam, hogy nézzétek ez milyen szép, az milyen szép. Áradozott. És valóban szép volt minden. A megdöbbentő az, hogy miután hazaértünk, párnapig még itthon is szépnek láttunk mindent. Valahogy ránk került a szerelmesek rózsaszín szemüvege. Nemrég egy barátnőm mondta (Viki Miklós), hogy gyerekkorában mindig nagyon szépnek látta a lakásukat nyaralásból hazatérve. Figyelmetlenek vagyunk? Jellegzetes nyaraláskor, hogy pár nap után azt se tudjuk, hogy milyen nap van. Abszolút felszabadítjuk a figyelmünk az elménktől, kikapcsolunk, összes figyelmünkkel megjelenünk a jelenben, ott ahol a testünkkel is vagyunk. Nem gondolkodunk, nem figyelünk semmi másra, csak ami körülvesz minket.
Mikor vagyunk még boldogok? Tudatmódosító szerek hatása alatt. Szeretetet érzünk? van egy barátom, aki nagyon jellegzetesen elkezdi sorolni, hogy mennyire szeret bennünket, amint megitta az első sört az első felessel. Kb. 10 perc és már szereti az egész világot. Ölelget, emelget, puszilgat. A szeretet jelen van. Rózsaszín szemüveg? Szépnek látunk mindent, sokszor meglepődünk fiatalkorban reggelente, hogy nem is olyan gyönyörű a mellettünk fekvő ember, mint amilyen gyönyörűnek láttuk az éjszaka. A nagy misztérium itt megoldódik, vedd észre hogy itt metafizikai változások vannak az emberben, valóban szebbnek kezdi látni a világot, a mennyország itt van körülöttünk, ha eltudod érni a szükséges tudatállapotot. Ehhez nem kell pénz, ez csak a szellemeden múlik, gondolkodásodon. Tovább. Figyelmetlen a részeg? Erre sajnos nem lehet választ adni, mert a tudatmódosító hatás mellett, sok egyéb agyrészt is felül írnak a kémiai szerek.
Mikor boldog még az ember? Megvilágosodva. Azért írom le ezeket a sorokat, mert megvilágosodva folyamatosan szerelmesnek érezzük magunkat, partner nélkül. Tudatosítjuk, hogy szerelmesek vagyunk. rendelkezünk az összes ismérvvel. Én tapasztaltam ezt, és azóta több megvilágosodott emberrel beszéltem, mind ugyanúgy szerelmet érez. Vedd észre ebből a cikkből, hogy a szerelemhez nem kell egy másik ember. Lásd a példákat, ugyanazok a tünetek, amikor boldogok vagyunk. A szerelem azért különleges, mert az hosszabb ideig tart. A gyerekkor még hosszabb ideig, de akkor még nem vagyunk képesek a tudatosításra, gondolkodásra, felismerésre, nem tudjuk, hogy mi boldogok vagyunk, nincs viszonyítási alapunk, nincs mihez összehasonlítani.
Meglátásom szerint mi energialények vagyunk. Az energia elapadhat bennünk, vagy feltörhet, túlcsordulhat, mint egy szökőkút. A kulcs a figyelmünkön van. Figyelmünket megoszthatjuk, és összpontosíthatjuk. Valamint a figyelmünk fókuszpontjait ki tudjuk értékelni, legrosszabbnak, rosszabbnak, rossznak, jónak, jobbnak, legjobbnak. Minél összpontosítottabb figyelmet, minél magasabb kiértékeléssel társítunk, annál jobban feltör bennünk az életenergia szökőkút. Elönt minket, és mi ezt szeretetnek tudatosítjuk. Mint egy robot, aki akkor érzi a szeretetet, amikor az akkumulátora elérte a 100% töltöttségi szintet. Szeretetnek érezzük a túlcsorduló energiát. Boldogok vagyunk, és szépnek, jónak látunk mindent, és mindenkit. Az energia átformálja a tudatunkat, gondolkodásunkat. A világ nem változik meg, de mi megváltozunk. Valóban gyönyörűnek kezdünk látni mindent, ez egészen addig elmehet, hogy megpillantjuk az aurát, vibráló pasztellszíneket az élőlények körül, fák körül. A mennyország bennünk él. Szerelmesen a mennyországba jutunk. Ezért tanítja a buddhizmus, hogyan szabadítsd fel a figyelmed, hogyan összpontosítsd a meditációval. Ezért beszél Jézus arról, hogy nézzétek a virágokat, a virág minden ember tudatában egy nagyon szép fókuszpont. Energialény vagy, ha energiát akarsz, ha szeretetet akarsz, akkor tanuld meg irányítani a figyelmed. Vannak emberek akik sose lesznek szerelmesek, mert annyira kontrollálni akarnak mindent, annyira félnek elengedni az irányítást, annyira nehezen összpontosítják a figyelmüket. Vannak akik havonta kétszer szerelmesek lesznek, és sose ismerik fel, hogy mi történik bennük metafizikailag. Ők olyanok felnőtt korban is, mint a gyermekek, akiknek nincsenek gondjaik, nincs hova lekötni a figyelmüket, egyik pillanatban szerelmesek, végtelenül boldogok, másik pillanatban összpontosított figyelemmel megjárják a poklot, a hisztirohamban.
Kívánom mindenkinek, hogy elérje a teljes félelem mentes tudatállapotot, elérje a szerelmes tudatállapotot, bejusson a mennyországba. Nem a halál után jutunk a mennyországba. élve kell elérni. Ha meghalsz újra jössz, amíg be nem jutsz a mennyországba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése