Keresés ebben a blogban

Printfriendly

2019. július 7., vasárnap

Zene - Sardnargis

Zene


Karácsonyra vettem a fogadott lányomnak egy bluetooth-os JBL hangfalat. Fél év telt el, nem olyan rég megkérdeztem szokta-e használni? Juli most tíz éves, de mint a mai gyerekek, könnyedén használja a tabletet, okostelefonokat, persze csak amikor megvan engedve neki. Juli azt válaszolta, hogy olyankor használja amikor takarít, vagy néha amikor fürdik. Zenét hallgat.

Ahogy elmúltam húsz éves, egyre kevésbé kezdtem követni az aktuális előadókat, aktuális toplistákat. A nagy betűs élet, a hétköznapi mókuskerék, gondok, nem hagytak időt a zenehallgatásra. Vállalkozóként jobb szerettem a csendet az autóban, mert könnyebben tudtam gondolkodni a következő feladatokon. Csak a nyaralásokra, hosszú autópályás utazásokra raktam össze egy cd-ét, pendrive-ot, a kedvenc zenéimmel.

Húszéves koromig szerettem énekelni. Főleg amikor a barátokkal összejöttünk a Duna parti hétvégi háznál, tüzet raktunk, iszogattunk, énekeltünk. Volt erő a hangomban, többször énekeltem az iskolában is ünnepi alkalmakkal, és pár alkalommal falunapokon is. Akkor jöttem rá, hogy jó hangom van, amikor a zuhany alatt spontán elkezdtem énekelni. Húsz éves korom után beköszöntött a rohanó élet, egyre kevesebbet tudtam kikapcsolódni, egyre kevesebbet énekeltem. Csak olyankor szólaltam meg énekhangon, amikor túráztam a hegyekben. Spontán indult, mint a zuhanyzáskor.

Sokat írok a meditációról, kikapcsolt állapotról. Ha fenti információkat logikusan összekötöd, akkor felismerheted, hogy kikapcsolt állapotnál az ember vonzódni kezd a zenéhez.

Amikor takarítasz, olyankor kikapcsolsz. Megfigyeltem magamon, hogy csak olyankor takarítok, amikor lett időm, minden rendben, kicsit fellélegezhetek, nincs gond. Általában hétvégén, szabad napok előtti délutánokon. Ha nincs időm, ha nem tudok megállni, kikapcsolni, akkor káosz alakul ki körülöttem, úgy hogy észre se veszem. A rendetlenség jól jelzi a lelki állapotunk, erős jele annak, hogy eljött a kikapcsolódás ideje, túlhajtjuk magunk. Figyeltem embertársaimat, sokan beszámoltak arról, hogy a takarítás, rendrakás kikapcsolja őket. És megfigyeltem magamon, hogy takarítás alatt szeretek zenét hallgatni. Ahogy Juli is felismerte 10 évesen a kapcsolódást.

A filmek tele vannak olyan jelenetekkel, ahol az emberek zuhanyzás alatt énekelnek. Miért? Annyira nyilvánvaló, annyira egyszerű, hogy nem fordul meg a fejünkben, hogy feltegyük a kérdést, hogy miért van ez? Miért énekelünk a zuhany alatt? Nem csak az akinek van hangja, azok is akik hamisan tolják. Miért énekelünk?

Nagyon sok cikket írtam a vízről, elég ha csak leülsz a vízpartra, már akkor is hatással van rád, a víznek ugyanúgy aurája, energiatere van, mint az embernek. A víz boldog energiát hordoz, melyben megmerülve megnyugszunk, elménk elcsendesedik, kikapcsolódik. És kikapcsolva ösztönösen megjelenik a zene iránti vonzódás.


Miért van az, hogy a gyerekek éneklik a rádió slágereket, táncolnak, szeretik a zenét. Mert a gyerekek még sokat vannak kikapcsolt állapotban, amit felnőtt korban már csak nyaraláskor, vagy meditációval lehet elérni.

A következő megfigyelés az utazás. Miért szeretünk zenét hallgatni hosszú autópályás utakon. Több barátomat láttam, akik a horvátországi útra megírt cd-vel érkeztek. Miért vonzódunk a zenéhez hosszú utakon? A válasz a kikapcsolt állapot. Az utazás egy kiszolgáltatott helyzet, rá vagyunk kényszerítve a semmittevésre. Az elme ezt úgy fogja fel, hogy szünetet kap, kikapcsolhat. Nem jó dolog a mindennapos dugó, vagy a napi több órás utazás vonattal, busszal a munkahelyre. De ilyenkor az ember kicsit elbambulhat, majd kicsit kikapcsolhat. Ami aranyat ér. És ilyenkor vonzódik a zenéhez nyaraláson kívül is.

Miért van az, hogy hegymászás, erdei túrázás közben, hirtelen spontán dalra fakadsz? Több magyarázat is van, hogy mi az ami kikapcsol. Egyrészt a fizikai megterhelés, fájdalom megjelenése, mely leköti a figyelmünket, mely felér egy koncentrációs gyakorlattal, meditációval. Másrészt az erdő, fák, bokrok, hasonlóan élőek, mint a víz, hasonlóan boldogok, benne sétálunk az energiájukban, mely kimossa a miénket. Így érjük el a kikapcsolódást, így fakadunk dalra.

De miért a zene, miért az éneklés kikapcsolva? Az ember vagy gondolja a világot, vagy érzi. Amikor az ember képes tudatosítani a különbséget, az már bölcsesség. Csak akkor tudunk érezni, amikor kiürült az elménk, elcsendesedett az elménk. Ilyenkor finom érzeteink vannak a szívünk körül, érezni kezdjük a láthatatlan energiamezőt, mely mindent mindennel összeköt. Ez a mező maga az Isten. Beszédnél szavainkkal gondolatainkat közvetítjük, éneknél szavainkkal az érzéseinket. Érzelmeket. Energiát. Energiával kommunikálunk, nem információval. Ahogy az állatok teszik, újszülöttek, pici gyerekek. Minél jobban kikapcsolunk, annál jobban elmélyülnek az érzelmeink, annál mélyebbről hozunk fel energiákat szavainkkal. A szív és az ész harcol egymással. Az az ember, aki nagyon melyről érez, képes kikapcsolni egy másik embert pillanatok alatt. Ez történik az x-faktorban, amikor lúdbőrösek az emberek. A tekintetek elbambulnak, megnyílnak a szívek, az egész közönség érezni kezd. Mi nagyon szeretünk érezni, mert az érzelmek energiák, amelyek feltöltenek minket. Csak kikapcsolva vagyunk képesek töltődni.

Megfigyeltem magamon, hogy amikor kikapcsolok, elmélyülnek az érzelmeim, olyankor érzem a zenét. Nagyon gyorsan meghatódok, könnyezni kezdek egy érzelmes dalon. Spontán, nem azonosulok, nem élem át, nincs nehéz érzelmi időszakom, nem vagyok szomorú. Csak nyitott szívű, együtt érző. Ilyenkor a zenét nagyon erősen érzem, átérzem az énekes összes érzelmét, testem követi az energiát, ha kell, potyognak a könnyeim.

Nem véletlen, hogy az összes vallás használja a zenét a tudatfejlesztésre, kikapcsolásra. Még nagyon sok kérdés van, egy nap majd megértjük a bennünk lévő rejtett dimenziót, az energia világát. Egy nap majd tudatosan választhatunk, hogy az elektromágneses mező elektromos, vagy mágneses megnyilvánulásai akarunk lenni. Anyag akarunk lenni, vagy energia. Talán.

Csak akkor énekelsz amikor boldog vagy. Csak akkor vagy boldog, amikor kitudsz kapcsolni. Mert amikor kikapcsolsz, akkor a gondolataid félreállnak az energiaáramlás útjából, tested töltődni kezd. Fontos megtanulni úgy élni, hogy napjában minél többször elérjük a relaxált állapotokat, amikor dalra fakadunk, dúdolgatunk, fütyörészünk, vagy kedvünk van zenét hallgatni. Sok olyan munka van, ahol a kezünk tudja mit kell tenni, elménket kikapcsolhatjuk munka alatt, töltődhetünk közben. Hogy érdemes-e munkahelyet változtatni? Életet változtatni? Olvass el pár cikkemet, mi mindenben segít az életenergia töltődés. Szomorúan nem énekelünk, csak boldogan. Csak kikapcsolódva, ellazulva, relaxálva, töltődve.

Sardnargis


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése