Egyhegyű tudatállapot - Ékagra
Az elmúlt napokban írtam négy cikket. Egymásra épülnek, hogy a mai is érthető legyen, kicsit összefoglalom az eddig leírtakat.
Az első cikk a - " Tökéletes pillanat - Szamádhi " - volt. Ebben felhívom a figyelmet, egy olyan emberi megtapasztalásra, amit az emberiség már évezredek óta ismer. Az ősi védikus tudásban, szamádhinak nevezték el, a buddhizmusban szatorinak, a modern pszichológia flow-nak nevezte el a megtapasztalást. A kereszténység talán az elragadottság állapotának nevezi ezt a megtapasztalást.
A második a - " Szamádhi - szabadulás az elméből " - című cikk volt. Akik megtapasztalták a szamádhit, azok elkezdték kutatni, elkezdték felfedezni mi történt velük, válaszokat kerestek, szerették volna újra átélni a megtapasztalást. Ezek az emberek a kutatást úgy végezték, hogy hosszasan figyelték önmagukat. Rájöttek, hogy akkor jelenik meg az élmény, amikor az elméjük teljesen elcsendesül, gondolat nélkül marad. A második cikkben leírom, hogy az elménknek köszönhetően érvényesülünk a világunkban, vágyainkat, céljainkat elménk működésével valósítsuk meg. Használni akarjuk az elménket, minél többet akarunk gondolkodni, hogy minél hamarabb elérjük a világi vágyainkat. Pénzt, sikert, hatalmat. Leírom, hogy csak azokon a napokon tudunk nagyobb eséllyel kiszabadulni az elménkből, tudunk gondolat nélküli állapotba kerülni, amely napokon a világ megáll, az emberek nem dolgoznak. Mert ilyenkor az elme is megáll, lelassul. Vasárnapok, ünnepnapok, vagy a szabadság alatt önmagunknak megítélt szabadnapok. Ezeken a napokon az elme másképp viselkedik, sokkal csendesebb, sokkal könnyebb a megállítása, így sokkal könnyebb a szamádhi megtapasztalása.
A harmadik cikk, a " Mezítláb " című cikk volt. Azok az emberek akik megtapasztalták a szamádhit, majd hosszasan figyelték önmagukat, - felismerték, hogy akkor jelenik meg az élmény, amikor az elme elcsendesül, kiürül, - gyakorlatokat kezdtek kitalálni az elme elcsendesítésére. Amikor mezítláb sétálsz, olyankor sok érzést felfogsz a talpadon keresztül. Megbök egy kavics, puha a homok, forró az aszfalt, ezek az érzések eljutnak a tudatodig. Érzed őket. Amikor gondolk
A negyedik cikk, az " Érezni " című cikk volt. Ebben a cikkben részletesen elemeztem az érzés, érzelem fogalmakat. Úgy gondoltam, hogy nem vagyunk tisztában az alapfogalmakkal, nem tudjuk valójában, hogy mi mindent tudunk érezni, valamint mit jelent az érzelem fogalma. Az öt érzékszerv közül, a halláson, és a látáson kívül, érzünk. Érezzük a tapintást, érezzük az illatokat, és az ízeket is érezzük. De az öt érzékszerven kívül, más esetekben is használjuk az érzés kifejezést. Érezzük, ha fáj a testünk. érezzük belülről. Azt is érezni tudjuk, hogy épp laza, vagy feszült valamelyik testrészünk, vagy épp az egész testünk. Képesek vagyunk ellazítani egyes testrészeinket, és képesek vagyunk érezni, hogy laza. Majd egy másik csoportban képesek vagyunk érezni az érzelmeinket is. Érezzük a szeretetet, érezzük a félelmet. Minden egyes érzelem esetében, testünk azonnal változni kezd, lazul, vagy feszül, légzésünk mélyül, vagy felszínes lesz. Ezeket a változásokat érezzük, emlékszünk milyen felszabadító érzés a szeretet, vagy milyen nyomasztó, szorongató a félelem.
A mai cikkben először a gondolatot fogom megvizsgálni. Érzés - gondolkodás. Mint láthattuk, az érzés elég sok rétű, nem is olyan egyszerű, mint eddig gondoltuk. A gondolat, gondolkodás is rejt titkokat. Azt írtam, hogy az elmét kell elcsendesíteni, hogy megtapasztaljuk a szamádhit. Kézenfekvő a gyakorlat, figyelem valamelyik érzésem, és előbb-utóbb kiürül az elme, nem kap figyelmet, ezért leáll. De ehhez kitartóan éreznem kell, minél több figyelmet kell töltenem az érzésbe. A helyzet az, hogy a gondolkodás segítségével is megtapasztalhatjuk a szamádhit. Méghozzá két úton is. Ahogy írtam, az érzés, és a gondolkodás is a figyelés valamelyik formája. Az ősi jóga tanításban, egyhegyű tudatállapotnak - ékagrának, nevezték azt az állapotot, amikor a figyelem egy pontba összpontosult. Koncentrálnod kell a figyelmed egy pontba, hogy megszűnjön a szétszórtsága. Ezt megteheted az érzésen keresztül. Kitartóan figyeled, érzed, ahogy belégzésnél beáramlik a levegő az orrodon, kilégzésnél kiáramlik. Érzed ahogy simogat, érzed a levegő hőmérsékletét, érzed a beáramló illatokat. Vagy kitartóan figyeled, érzed séta közben, talpad alatt a talajt. Vagy arra figyelsz, azt érzed, hogy laza az egész tested. Vagy arra figyelsz, hogy egy lábon állva, fájdalmat érezve, furcsa pózban, megtartsd a testhelyzetet. Mindegy mit érzel, lényeg hogy kitartóan figyelj az érzésekre. Koncentráld a figyelmed az érzetekre. A gondolataid, gondolatképeid próbálnak majd ebben megzavarni, nagyon könnyen előfordulhat majd, hogy nem a talpadra figyelsz, hanem a bevásárlás jár az eszedbe, majd egy reggeli pillanatkép ugrik be a munkahelyedről. Ugrálni fog a figyelmed, csak pár másodpercre leszel képes egy pontba koncentrálni. Ezért jók a furcsa pózok a jógában, ott csak egy pillanatra nem koncentrálsz, és elveszíted az egyensúlyodat.
Az egyhegyű tudatállapotnál, egy pontba koncentrálsz, a figyelmed nincs szétszórva, hosszasan figyelsz ugyanarra. Amikor a nyaralás alatt kifekszel délelőtt a tengerpartra, majd nézegeted a felhők formáját, olyankor közel egyhegyű a tudatállapotod. Ha kezedbe adok egy kavicsot, hogy jó alaposan vizsgáld meg, akkor akár percekig is szótlanul nézegetni fogod, egyetlen pillanat sem fog úgy eltelni, hogy nem a kavicsra figyeltél volna. Az elme megnyugszik, elcsendesül, ha nincs feladat, ha kikapcsolhat.
Ahogy írtam, a gondolatok segítségével is elérhető a kikapcsolás, méghozzá két úton. Az első esetben gondolati koncentrációs gyakorlatokkal. Nem az érzésre figyelsz hosszasan, hanem egy általad meghatározott gondolatképre. Este lefekszel, és végig pörgeted a napodat visszafele. Nem olyan könnyű. Nagy valószínűséggel csak este ötig tekered vissza a napodat, utána már más dolgokon gondolkodsz akaratodon kívül. Az egyiptomi misztériumiskolákban a tanítványoknak le kellett ülni a pálma fa alá a templom udvarán, és mindent át kellett gondolnia, amit a pálmafáról tud. Ha elkalandozott a figyelem, akkor újra koncentrálni kellett a fára. Vagy arra koncentrálsz, hogy megfigyeled a gondolataidat, mint a macska az egérlyukat, úgy figyeled vajon melyik lesz a következő érkező gondolat. Ha befutott, akkor tovább engeded elemezés nélkül. Itt is megvan a koncentráció tárgya. Mindhárom elmegyakorlat koncentrációs gyakorlat, ahogy az érzések kitartó megfigyelése is. Mindhárom gyakorlat eredményességét az mutatja majd, hogy idővel elcsendesül az elme, megtartjuk a figyelmet a kívánt ponton.
Amint egyhegyű lesz a tudatállapot, megjelenik a szamádhi is. Megnövekedik az energiaáramlás, mivel a gondolatok, mint energiaegységek tömítik el az energiacsatornákat. Érzeni lehet, ahogy felerősödik az energiaáramlásunk, nagy kitágulásnál a szívnél olyan érzetünk van, mintha bimbóból kinyílt volna egy rózsa. A beáramlott energiát euforikus boldogságnak éljük meg. És szeretet érzelemnek. Mindeközben mindent érzünk, az összes figyelmünk szabad a gondolatainktól, felerősödik az érzés képességünk, tudatunkhoz ömlik az információ az érzésektől. Éberek vagyunk az érzelmeinkre. Az öt érzékszervünk is nagyon erős, erőteljesen jelen vagyunk a pillanatban, időben, és a térben is. Gondolatok híján nincsenek emlékek, csak a pillanat marad, csak a jelen marad, és csak a tér marad, megszűnik körülöttünk a világ.
A gondolkodás másik útja, a szeretet teljes gondolkodás. Amikor megtapasztaljuk a szamádhit, olyankor is vannak gondolataink, de nagyon ritkák. És főkként végtelenül kedvesek, jóságosak, szeretetteljesek. Ha akarattal elkezdünk szeretetre gondolni, hálára, értékelésre, szép dolgokra, olyankor erőteljesen elkezdjük elcsendesíteni az elmét. Addig fogunk szereteten gondolkodni, amíg azt vesszük észre, hogy gondolatok nélkül jól eső nyugalomban, csak bambulunk magunk elé, kiüresedett elmével. Egyszerre két gyakorlatot végzünk. Koncentrálunk arra, hogy szeretetteljes gondolatokon tartsuk a figyelmet, ez egy koncentrációs gyakorlat. A másik az energiára hat, szeretet teljes gondolatokkal gyorsan haladunk a kitárt szív felé. Ugyanilyen hatásos érzések esetében, a laza test figyelésének gyakorlata. Koncentráció, hogy folyamatosan az ellazult érzésre figyelek, a laza test pedig akkor jelenik meg, amikor egyhegyű a tudatállapot, megjelenik a szamádhi. Így ugyanúgy segítem a megtapasztalást, ahogy gondolatok esetén a szeretet teljes gondolatokra koncentrálással. Mindkét esetben a célban amúgy is ezek az eredmények várnak rád, így elősegíted az állapot elérését. A célban ha marad is gondolatod, az szeretetteljes lesz, a tested pedig nagyon laza lesz.
Az érzések, és a gondolatok is a tudathoz áramolnak. A tudat figyel. Figyel az érzésekkel, figyel a gondolatokkal. A testnek az a legjobb, ha a tudat nyugodt, egy pontba összpontosul. Ilyenkor van a testnek a legnagyobb energiaáramlása. Ilyenkor töltődik az energiamező, amely az ember lehetséges új teste, még élete folyamán átáramolhat a tudata az új testbe, ha sikerült elég energiával feltöltenie. Így az ember egy potenciális, lehetséges pillangó. A hernyó átalakulhat. Jézus, Buddha átalakult. A mennyországba Földi életünkből lehet eljutni. Itt van meg a lehetőség kifejleszteni a fénytestet, energiatestet, ha tudatosulunk, és uralni tudjuk a figyelmüket. Talán.
Sardnargis
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése