Az elhízás metafizikája
Amikor lefekvés előtt teleeszed magad, olyankor fáradtan ébredsz reggel. Úgy szállsz ki az ágyból, hogy alig várod, hogy vége legyen a munkának, haza gyere, és visszafeküdj.
Azért alszunk, hogy töltődjön a testünk életenergiával. Valami oknál fogva, amikor az emésztőrendszerünk leterhelt, olyankor nem tökéletes a töltődés. Hiába alszunk ugyanannyit, az energiának csak töredéke érkezik a megszokotthoz képest.
Amikor az ember nem töltődik fel rendesen, olyankor nem csak fáradt reggel, hanem kedvtelen is. Nem tud lelkesedni, nem tud örülni. Az oktalan életörömöt, alap jókedvet, a belénk töltődő életenergia adja. Hiányában nincs jó kedv, nincs kedvünk semmihez. Csak aludni, tovább töltődni. Az ilyen napok kényszernapok, szürkék, boldogtalanok.
Az ember kibírja valahogy fáradtan a munkában, délután hazaér, még mielőtt lefeküdne, eldönti, hogy eszik egyet. Mert az legalább örömöt okoz ilyen pocsék hangulatú nap után. Az evés gondolata feldobja a kedvünk, végre picit jókedvünk lesz. Eszünk egy jót, és elkezdjük a délutáni alvást. Már megszoktuk, tudjuk hogy délutánonként alszunk egyet. Viszont az alvás alatt megint nem tudunk tökéletesen töltődni, mert megint megvan terhelve az emésztőrendszerünk. Hiába aludtunk délután, újra fáradtan ébredünk, és a hangulatunk továbbra is pocsék. Gyorsan eszünk valamit, mert az picit feldobja a kedvünk. Majd pár óra után jön a szokásos lefekvés előtti vacsora, majd tévé előtti nassolások.
Ha hosszabb ideig folytatjuk az ilyen életmódot, akkor nagymértékben kimerítjük az energiaszintünk. Nem tud a testünk tökéletesen feltöltődni az alvások során. Tartósan alacsony energiaszint után betegségek jelenhetnek meg, valamint az alaphangulatunk elérheti a depressziós szintet. Oktalan a kilátástalanság, szomorúság érzetünk, nincs kedvünk élni, létezni.
Ez egy ördögi kör, mert a teleevés végett alváskor nem tud a test életerővel feltöltődni, ami biztosítaná az oktalan alap jókedv érzetet. Így az evéssel próbálunk örömhöz jutni, a teleevés viszont újra gátolja a töltődést.
Hosszabb idő után az ember azt veszi észre, hogy csak picit is eszik, rögtön elálmosodik, aludni szeretne. A környezete azt mondja, hogy lusta lett. Ez azért van, mert az emésztés életenergiát fogyaszt. Amikor már hosszabb ideje alig töltődik éjszakánként, az energiaszint nagyon lecsökken a testben. Ezen az energiaszinten már kevés étel feldolgozása is megterhelő. Ezért a szervezet úgy dönt, hogy szükség van az összes energiára, elaltatja az embert, hogy a gondolkodással, látással, beszéddel, egyéb funkciókkal, ideiglenesen ne fogyassza az életerőt. Az összes életerő az emésztéshez tudjon csoportosulni.
Megfigyelhetjük azt is, hogy amikor az ember nagyon boldog, kívülről sok olyan inger éri, melyek gondolati szinten örömérzetet váltanak ki, akkor többet ehet, mégsem kell ebéd után lefeküdnie. Például nyaralások alatt, sok ételt megtudunk emészteni úgy, hogy másra is bőven marad energia. Nem okoz fáradtság érzetet az emésztés. Ennek az a magyarázata, hogy az elménk, gondolkodásunk hatással van a töltődésünk mértékére. Minél több pozitívumra fókuszálunk, figyelünk, annál tágasabbra nyitjuk lényünkben az energiakaput. Tudatunk a tudatalattinknak köszönhetően éjszaka is aktív, éjszaka is szabályozza az energiakapu tágasságát. Ha másnap nyaralunk, olyankor alvás alatt tágas a kapu, sok energiával töltődünk alvás alatt. Reggel kinyitjuk a szemünk, eszünkbe jut hogy nyaralunk, pozitív gondolataink tágra nyitják a kaput. nappal, és éjszaka is sok energia árad belénk. Ennek köszönhetően másképp viselkedik a testünk, más a kedvünk, akkor is ha sokat eszünk.
A baj akkor van, amikor a dolgok nem jó irányt vesznek. Amikor hirtelen nagyon sok negatív gondolatunk lesz, sok gondunk lesz, sokat kezdünk aggódni. Ilyenkor gondolati szinten negatív hatással vagyunk az energiakapunkra, összeszűkítjük, gátoljuk az energiabeáramlást. Ilyenkor nagyon megmutatkozik a táplálkozási szokás. Pici ételtől is elfáradunk, aludnunk kell.
Van még egy jellegzetessége az energiaszintnek, mely kapcsolódik a táplálkozáshoz. Minél lelkesebbek vagyunk, azaz minél tágasabb az energiakapunk, és minél hosszabb ideje vannak tökéletesen töltődő éjszakáink, annál kevesebb, és könnyebb ételeket kívánunk. Lásd a szerelmes embereket, akiket nem érdekel az evés. Vagy a játékba belemerült gyerekeket, akiket még a palacsinta se tud asztalhoz ültetni. Fordított esetben, szűk energiakapunál, sok rossz éjszaka után, az ember egyre több ételt kíván, és egyre sűrűbbet. Talán azért mert az egyetlen örömforrás az evés marad, az evés gondolata képes pici időre megnyitni az energiakaput.
Több út vezet az ördögi körhöz. Van aki imád enni, elmúlt harminc éves, és elkezd hízni. Mi hatalmas energiatartalékkal születünk, amely körülbelül harminc éves korunkra kimerül. Ekkor megjelenik a délutáni fáradtság az emésztés végett, az ember egyre többet alszik naponta, így egyre kevesebbet mozog, hízni kezd. Éjszakánként nem tud tökéletesen töltődni, süllyed az energiaszintje, eléri a depressziót. Sötéten látja a világot, tele van negatív gondolatokkal az alacsony energiaszint végett. Egyre többet eszik. Egyre jobban hízik. Idővel megutálja a saját testét, nagyon negatív gondolatkép lesz, ha önmagára gondol. És az is nagyon negatív gondolatkép lesz, hogy nem ehet olyan sokat, és azt amit akar. Ezek a negatív gondolatképek tovább szűkítik az energiakaput, még fáradékonyabb lesz, és még több kaját fog kívánni. Egy ördögi kör a pokolban.
Van aki szeret enni, de nem a szenvedélye. Viszont bejön egy nagyobb gond, amivel nem tud heteken keresztül megbirkózni, egyre szűkebb az energiakapu, egyre alacsonyabb az energiaszint, minek következtében egyre jobban kívánja az ételeket. Az ember felismeri, hogy az étel altatóként működik alacsony energiaszinten. Ezért a gondolataik elől, az aggódás elől, a túlevés segítségével menekülnek az alvásba. Így viszont még kevesebb energiát kapnak alváskor, ami segíti a negatív gondolatok megmaradását. Az ember hízni kezd, sok esetben idővel megoldódnak a gondok, de marad egy újabb gond, az elhízott test. A maga sajátos negatív gondolatképeivel, melyek fenntartják az ördögi kört.
Azt tanácsolom, hogy ha gondjaid vannak, akkor böjtölj. Így segítheted a tested alvás alatt tökéletesen feltöltődni. Persze csak egy napot, vagy pár napot, amíg kiürül az emésztőrendszered. De utána is tarts diétát, keveset egyél. Ne használd altatónak az evést. Gondolati szinten feldolgozni a problémákat már nehezebb dió. De ezt a cikket olvasva megértheted, hogy boldogságod csakis az életerőszintedtől függ. Jó ha van minek örülni, jó ha gondolataiddal kitudod tárni a kaput. De egy szűkebb kapunál is elég sok energiához jutsz idővel, ha éjszakáid alatt odafigyelsz arra, hogy jól töltődj. Nem eszel lefekvés előtt. A beléd áramló energia segíteni fog, hogy újra elérd a pozitív gondolkodást, ötleteket, megoldásokat találj. És segíteni fog, hogy oktalanul is jól érezd magad, szeress élni, színesnek lásd az életed.
Pihend ki magad. Ha este teleetted magad, akkor miután hazaértél munkából feküdj le aludni. De ne egyél előtte. És estére is csak gyümölcsöt egyél, és sétálj, bicajozz, segítsd az emésztőrendszered kiürülését. Meglásd reggel szebb lesz egy fokkal a világ. Hetek múlva sok fokkal. Harcolj meg a negatív gondolatképekkel, melyek az evéshez kötődnek. Szeresd a tested elhízva is. Semmi se véletlen, az elhízás isten egyik iskolája. Miután megszoktad, hogy az emberek megítélnek, miután újra lefogysz, te már nem fogod méricskélni az embereket, nem fogsz ítélkezni. Az se negatív gondolat, hogy nem ehetsz amit akarsz, és annyit amennyit akarsz. Tarts egyensúlyt. Minden tizedik nap azt eszel amit akarsz, és annyit amennyi beléd fér. De kilenc napig étkezz szépen. Levesek, gyümölcsök, zöldségek. Vacsorára gyümölcslevek. Esti séták, bicajozások. Mindent bele.
Sardnargis
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése