Isten létezik - 5.rész: A jó körforgása
A jó körforgásában mindenkire egyenlően tekintesz, mindig arra törekedsz, hogy a kötelességed felett, még valami kis pluszt is adj. Nem azért mert kell, hanem azért, hogy örömet okozz.
Vasárnap a Bősi kompkikötőhöz mentem autóval, két barátom megkért, hogy menjek értük, kajakozni voltak a Dunán. A kikötőnél van egy kávéház, az üzemvezető egy nagyon kedves, közvetlen ember. Az embernek olyan érzése van a közelében, már az első alkalomnál, mintha régen ismernék egymást. Szeretek találkozni vele, szeretek beszélgetni vele. A kávéházból gyönyörű a kilátás, talán Csallóköz legszebb kilátása. A barátaim több napig kint voltak az ártérben, igazi dzsungelharcosok, nem érdekli őket a hideg sem. Pörköltet főztek, sok megmaradt, adtak Valinak is belőle. Az előző alkalommal gombát szedtek, abból is adtak Valinak. Az előtt halat adtak neki. Tudom, mert többször mentem már értük. Mindig amikor kikötnek, adnak valamit Valinak. Én ott álltam a kávézó teraszán, csodáltam a gyönyörű kilátást, és közben ezen a cikksorozaton gondolkodtam. Ha jól gondolkodok, akkor Vali egy olyan ember, aki sokat ad embertársainak önzetlenül. Csakis ez magyarázhatja meg a pozitív karmát, hogy barátaimtól, mindig kap valami kedvességet. Elmondtam az eszmefuttatásom Valinak, aki azt válaszolta, hogy ez könnyen lehetséges, mert például tegnap épp 300 fánkot osztott szét ingyen. Azon vendégek között, akik hozzá járnak. és kiderült, hogy sokszor önzetlen, sokszor meglepetést okoz embertársainak.
A karma jellegzetessége, hogy nem az adja vissza a jót, vagy a rosszat, akinek adtuk, hanem olyan helyről érkezik a válasz, olyan időben, amikor nem is sejtjük. A jó, és a rossz esetében is. Amikor az ember bekerül a jó körforgásába, akkor nem csak attól lesz boldog, hogy önzetlen, váratlan jó tetteivel örömet ad az embereknek, hanem olyankor is elönti őt a szeretet érzelem, amikor váratlanul megajándékozzák őt, boldogan meghatódik. Mi úgy érkezünk erre a Földre, hogy erős fény vagyunk. Gyerekként nem észlelünk különbséget a takarító, és az amerikai elnök között, számunkra minden élőlénnyel egyensúlyt érzékelünk. A jó körforgásában érkezünk, a jó körforgása szerint cselekedünk, egészen addig, amíg nem kezdnek nekünk mást mutatni, mást tanítani. Az egész pici gyermek odaadja a sütemény felét neked. Ha sétáltok apró meglepetéseket hoz neked, kavicsokat, kagylókat, törekedik arra, hogy örülj. Amikor felnőtt korban tudatra ébredünk, felismerjük az egót, a szerepeket, az elménk csapdáját, akkor tudatosan visszatérünk a jó körforgásába. Elkezdünk újra egyenlőségben élni, újra arra törekedünk, hogy megcsináljuk amit kell, és még valami pluszt is adni tudjunk. Ekkor egyre több alkalommal fogunk megfürödni az örömben, egyre többször fogjuk látni az általunk kiváltott örömet embertársaink arcán. Valamint egyre többször érkezik vissza hozzánk a karma, egyre többször meghatódunk, mély örömet érzünk. Ezekben a pillanatokban fényt engedünk a lelkünkben, melynek köszönhetően az életerő szintünk elkezd visszanövekedni a négy éves korunkban tapasztalt életerő szintre. Ahogy emelkedik az életerő szintünk, annál természetesebb lesz a késztetésünk az egyre több önzetlen jó cselekedetre, annál erősebben áramolni kezdünk a jó körforgásában.
Elkezdesz kiáradni, úgy fog belőled sugározni a szeretet, ahogy a napból, a napfény. Csillogni kezdnek a szemeid, határtalan belső békét, boldogságot kezdesz tapasztalni. Amint visszakerülsz a jó körforgásába, azonnal elindulsz a felemelkedés útján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése