Útmutató az emberi lényhez - III.

Útmutató az emberi lényhez - III.

Trauma, és szerelem nélkül is meglehet tapasztalni, egy jobban kinyílt állapotot. Nyaralsz a tengerparton, esti sétára mentek megtekinteni a naplementét. Hirtelen belélegzel egy mélyet, majd jólesően kisóhajtasz, csukott szemmel, mosollyal az arcodon. Szeretsz élni, szeretetet érzel.

Ahogy írtam, az egyes megnyílási fokokon változik a környezetünk megtapasztalása. Erőteljesebb megnyílásnál szépnek, gyönyörűnek kezdünk látni mindent. Erős hálát érzünk. Erős szeretetet érzünk. Elménk kiürül, elcsendesül.

Ha trauma ért, úgy érzed, hogy mindent elveszítettél, nem maradt semmid amit félthetnél, akkor nem maradtak teendőid sem, kiürült a határidőnapló. Ezzel egy időben kiürül az elméd is, megszűnik az állandó gondolkodási kényszered is.

Amikor nyaralsz, olyankor kikapcsolsz egy kicsit. Van előtted egy hét, melynek minden napja vasárnap. Vasárnap nincsenek muszáj teendőink, vannak dolgok amiket szeretnénk esetleg megcsinálni, de ha nem sikerülnek az sem baj. Nem leszünk felelőtlenek, nem veszítjük el a munkahelyünket, pénzünket, kapcsolatainkat. Biztosan van egy hetünk, amíg minden nap pihenhet a tudatalattink, határidőnaplónk, nincsenek teendőink, kikapcsolhatunk. Csendes lehet az elménk. Minél csendesebb az elme, annál jobban kinyílik a virág. Az ember így működik, ha valahol változtatsz a beállításon, a finom műszer többi egysége igazodni fog hozzá. Sétálsz a tengerparton a naplementében kikapcsolt, elcsendesült elmével, könnyű a tested, mélyeket lélegzel, egy ponton megállsz, és megbámulod a naplementét. Mely csodaszép.

Kinyílva az ember szépnek, gyönyörűnek lát mindent. Még a csúnya dolgokat is. Itt is az a helyzet, hogy visszahathatunk a szépségen keresztül az egész rendszerre, élőlényre. Ha aránylag eléggé be is vagy zárkózva, de elmész egy gyönyörű helyre, egy gyönyörű virágos parkba, arborétumba, erdőbe, mezőre, - ahol tekinteted akaratlanul is végigszalad majd a tájképen, - akkor azt tapasztalod, hogy elkezdesz megnyílni. A szépség visszahat. Ha mindezt egy esti sétánál teszed meg, amikor már vége a napnak, teendőid elvégezve, elméd már elcsendesülve, akkor a hatás még erőteljesebb. A csendes elme is hat már a beállításaidra, és a környezet szépsége is. Legyen az egy hétköznapi esti erdei séta, vagy egy vasárnapi séta, vagy egy nyaralás alatti séta, minden esetben működik. Az itt leírtakat megfigyelheted magadon, megtapasztalhatod magadon. Traumát, vagy szerelmet nehezen fogsz átélni. De a csendesebb elme hatását, szépség megfigyelésével ötvözve, könnyen megtapasztalhatod. Ha vége a napnak menj ki sétálni, tekintsd meg a naplementét egy szép helyen, parkban, erdőben. Tapasztalni fogod, hogy milyen érzés hirtelen jobban megnyílni.

A meditációnak is ez a lényege. Ott tudatosan csendesíted el teljesen az elméd. Ezzel egy időben teljesen kinyílik a virág. De visszahathatsz a szeretettel, hálával is. Szeress, adj valakinek pozitív figyelmet, dicsérd meg, értékeld, vegyél észre benne valami pozitívat, és add tudatára. Lásd ahogy örül, ahogy örömöt okoztál, örülj annak, hogy örömöt adtál. Ez szeretet. Vagy csinálj valami olyat, aminek tudod, hogy a másik örül. Adj ételt az éhezőnek, tisztítsd meg a Földanyát a szeméttől. Sok módod van szeretni. Meglásd megnyitódsz, kinyílsz, azonnal változni kezdnek a beállításaid. Hirtelen élő lesz a világ, energiát kapsz, felerősödnek az érzékszerveid, és pozitív lesz a tudatod. Visszahathatsz a hálával is. Kezdj el azon gondolkodni mi mindenért lehetsz hálás, mit köszönhetsz meg. Ezek a gondolatok is nyitni kezdik a virágot. Ötvözd ezeket a gyakorlatokat egybe, és megtapasztalhatsz egy nagyon erőteljes megnyílást. Csináld őket a nap végén, teendőid legyenek elvégezve, elégedetten kezdj bele a gyakorlatokba. Menj el egy szép helyre, ajánlom a naplementét, az mindig gyönyörű. Szedjél szemetet, vagy vigyél ételt egy menhelyhez. Majd gondolkodj el az életeden, adj hálát, amennyit csak tudsz. Meglásd egyre nagyobb nyugalom, belső béke fog elönteni, és egyre jobban megtapasztalod az itt leírtakat. Csináld ezt minél többször, törekedj arra, hogy minél jobban kinyílj, és nyitva maradj.

Sokaknak a templom segít, a hit segít, hogy Isten velünk van, minden lépésben mellettünk van. Ami igaz is, viszont az is igaz, hogy Isten nem félt minket a csalódástól, negatív tapasztalástól, mert tudja, hogy a dualitásnak köszönhetően egy nap tudáshoz jutunk. Egy nap megértjük az útmutatót az emberi lényhez. Vannak ismerőseim akik a templomban tapasztalják meg a nagyobb mértékű kinyílást. A templomban annyira erősen érzik isten jelenlétét, hogy legyőzik az összes félelmüket. Kiürül belőlük az összes félelem, megtelnek szeretettel, kinyílik a virág. De sokan közülük templomfüggők, a templomon kívül visszatér a félelem.

Sokak akkor tudnak megnyílni kicsit jobban, amikor kedvenc ételüket, italukat fogyaszthatják. A sütemény elfogyasztása alatt ők a legboldogabbak. Vagy az ital, drog elfogyasztása alatt ők a legboldogabbak. A saját auránk rezgéséért mi vagyunk a felelősök, tudatunk a felelős, rajtunk múlik hogy mennyi energiát áramoltatunk, milyen magas a rezgés. A csoda vár ránk, elérhetjük azt a rezgésszintet, energiaszintet, ahol az auránkon belül lévő anyag visszaváltozik a magas rezgésben a forrásenergiává, fénnyé. Ez a végső spirituális megtapasztalás anyagi világunkban. Ez a szabadulás, megvilágosodás. Sokáig kell teljesen félelemmentesen élni, nagyon kinyílt virággal élni. Ezen az úton csapda a fizikai anyag. Minden étel, ital rendelkezik rezgéssel, amely sokkal alacsonyabb az ember rezgésétől. A cukor, az alkohol, drogok, nagyon alacsonyan rezegnek. Befogadjuk őket a testünkbe, ahol lehúzzák az energiaszintünk, bezárják a virágunk. Nem értjük miért ébredünk másnap reggel rossz kedvűen. A tudatunkkal felülírhatjuk a hatásukat, ha épp nyaralunk, nincs semmi gondunk, nagyon szép helyen vagyunk. De a hétköznapokban nagy hatással vannak az energiaszintünkre, nyitottságunkra. Magasabb rezgésszinteken már csak gyümölcsöket, zöldségeket fogyasztunk. Keveset, és nyersen. Azoknak van még magasabb rezgése.

A mennyország körülöttünk van, a változó te vagy. Ahogy a mennyei próféciában van, úgy van valóban. Ha kinyílsz, tartósan nyitva maradsz, akkor érzékelni kezded, tested eléri a szükséges energiát, felébrednek magasabb érzékelő szerveid, amelyekkel megpillanthatod a mennyországot. Itt, élve a földön. Egy olyan környezetben élünk, ahol normális a félelem, a csapból is agresszió, félelem folyik. Tudatalattid bombázva van terrorizmussal, balesetekkel, háborúkkal, félelemmel. Nem egy olyan világban élsz, ahol az emberek jók egymással, a réten szelíd bambik játszanak a nyuszikkal. Ha kiakarsz nyílni, akkor neked ezt kell elérned. Ilyenek kell látnod a világot, változtatni kell a paradigmádat, felfogásodat. Neked kell elkezdened a változást. Elengedni a birtoklást, legyen az élő, vagy élettelen. Testvérként tekinteni az élőlényekre. Olyan munkát keresni ami nem a pénzről szól, ahol a munkaidő egyensúlyban van a szabadidővel. Ne legyen olyan amitől félsz az életedben, olyan amit rossznak látsz. Ha a mennyországba akarsz jutni, akkor itt kell megkezdened az utazást, élve kell kinyílnod, élve kell elkezdened mennyországnak látni a földi világot. Elengedni a félelmet, mely maga a pokol, ami a pokolban tart. Kinyílni, és felemelkedni a földi mennyországba. Majd azon túl.

Sardnargis

Útmutató az emberi lényhez - II.

Útmutató az emberi lényhez - II.

Nem csak a tested erősödik fel, sok minden más is megváltozik, amint kinyílt a virág, amint elmélyült a légzés. Nagyon fontos megérteni, hogy a virág nagyon kinyílhat, és nagyon bezárkózhat. Sok fokozat van, sok beállítási lehetőség van. Mi emberek éveket, életeket tölthetünk el az egyes fokokon, szinteken. Leélhetsz egy egész életet úgy, hogy egyszer sem nyíltál ki teljesen. Amiket most fogok leírni, azok az élmények egy nagyobb mértékű kinyílásnál tapasztalhatóak.

Egy bizonyos kinyílási fokon, gyönyörűnek kezded látni a világot. Ebben sokat segít a felerősödött látás is, a telítettebb színérzékeléssel, de nem ez a fő ok. Magas energiaszinten a tudatod gyönyörűnek értékeli ki a látványt. A másik nagyon furcsa tapasztalás, hogy van kedved szeretni. Hatalmas szeretetet érzel, amit szeretnél kiadni magadból, szeretnél adni belőle a többi élőlénynek is. És hatalmas hálát érzel. Mindezt látszólag oktalanul, elönt az euforikus boldogság, gyönyörűnek látsz mindent, hatalmas hálát érzel, szereted magadat, szereted az életed, szereted a világot, szeretsz mindenkit. Ezt mind az energia okozza. Annál nagyobb szeretetet érzel, minél nagyobb az energiacsere légzésenként. Úgyis lehet mondani, hogy az energiát érzed szeretetnek, akkor tudsz szeretni, ha elértél egy nagyobb mennyiséget légzésenként. Ha sikerült megnyitni a virágot. Még egy érdekes tapasztalás van ezen a szinten, a világot érezni kezded, és nem gondolni. Ezt nagyon nehéz megérteni, meg kell tapasztalni, hogy valaki értse ezt az állítást. Lényegében kiürül az elméd a gondolatoktól, teljes csend lesz az elmédben, szíved pedig hatalmasra tárul, nagyon érzékeny leszel az energiaáramlásokra, érzelmekre. Felfogod az érzelmeket, tudatosítod őket.

Ha ez egy útmutató az emberhez, akkor megértheted, hogy a teljesen kinyílt beállításnál, miket tapasztal az emberi lény. Persze a virág teljesen be is lehet záródva, vagy egy köztes állapotban is lehet. Minden egyes változásnál, változnak az emberi tapasztalások, élmények. A szélsőségeket megvizsgálva könnyen megértéshez jutunk. Láttuk mit tapasztalunk teljes megnyitódásnál, most nézzünk meg egy tartósan bezáródott állapotot. Könnyű lesz, mert az eddig leírtaknak az ellentéte.

A virág bezáródik, a légzés térfogata lecsökken. Egy liter levegőt áramoltatunk, azt is megerőltetve, nyögve. Testünk nehéz, fáradt. Látásunk gyengül, a színek kifakulnak. Ugyanígy a hallásunk, szaglásunk, tapintásunk, ízlelésünk. Agyunk teljesítménye is lecsökken, nem tudunk gondolkodni, nem tudunk figyelni. Szürkének, ridegnek kezdjük látni a világot. Nem érzünk szeretetet, viszont annál nagyobb oktalan félelmet kezdünk érezni. Panaszkodunk. Boldogtalanok vagyunk.

Miért van az, hogy alig van ember aki megtapasztalt egy jobban kinyílt állapotot, és miért vannak nagyon sokan, akik nagyon be vannak záródva? Legkönnyebben a szereteten és a félelmen keresztül érthetjük meg mi történik velünk.

Annál nagyobb szeretetet érzünk, minél jobban kinyílt a virág. Annál nagyobb félelmet, minél jobban bezáródott. A szeretet és a félelem szabályozza a virág kinyílásának a mértékét. Minél nagyobb szeretetet tapasztalsz, annál jobban kinyílsz. Minél nagyobb félelmet, annál jobban bezáródsz. A szeretet és a félelem, olyan az emberben, mint két folyadék, mely ugyanazon pohárért versenyez. Amint az egyikből több lesz a pohárban, azonnal kevesebb lesz a másikból. Az egyik kinyomja a másikat. Nem tudsz egyszerre félni és szeretni. Amint félni kezdesz, azonnal csökkenek a szeretet érzéseid. Amint szeretni kezdesz, azonnal csökkenek a félelem érzéseid. A kettő elválaszthatatlan egymástól. Ha egy ember elveszíti az összes félelemét, azonnal megtelik szeretettel. Ha a pohárból hirtelen kiürül az összes félelem, azonnal tele lesz a pohár szeretettel. Ez esetünkben azt jelenti, hogy a virág teljesen kinyílt.

A virág két úton nyílhat ki teljesen. Vagy elveszíted az összes félelmed, vagy nagyon szeretni kezdesz. Nézzük meg az emberi megéléseket, tapasztalásokat. Sokan beszámoltak arról, hogy a baleset előtti másodpercekben óriási nyugalom, béke öntötte el őket. Akik túlélték a frontális ütközést, azok közül sokan ezt mondták. Miért? Felfogták egy pillanat alatt, hogy mindenek vége. Megfognak halni. A halállal mindent elveszítenek ezen a földön. Ha többé nincs mit veszítened, akkor többé nincs mit féltened. Legyen az egy ember, érzelmi kapcsolat, birtoklás, vagy tárgyi birtoklás. Ha semmid, senkid nem marad, akkor nem marad mit féltened sem. Kiürül belőled a félelem, kiürül a pohárból a félelem, a szeretet azonnal kitölti a helyét. Kinyílik a virág. Ez az érzés annyira erőteljes, annyira csodálatos, hogy egy pillanat is emlékezetes marad belőle. A balesetet túlélők nem felejtik el sosem. Ugyanez történik a traumák elszenvedőivel is. Elveszítenek valami olyat, ami számukra nagyon fontos volt. Traumát okoz a veszteség, óriási fájdalmat, de miután megtörténik az elfogadás, beletörődés, a virág jobban kinyílik, mert a veszteséggel egy állandó félelem is távozott, ami foglalta a helyet a pohárban. Minél több mindent veszít el az ember, annál nagyobbra nyílik hirtelen a virág. Ezek az emberek mind beszámoltak a változásokat követő megjelenő belső békéről, mély nyugalomról, szeretetről. Ezek az emberek elindulnak a spirituális úton, mert hosszabb időt töltenek el kinyílva, felnőtt korban is visszakapják azt a felfogóképességet, amely gyerekkorban volt tapasztalható, amellyel már megértik, hogy lennie kell egy útmutatónak, mert nagyon furcsa állapotokat tapasztaltak. Keresni kezdnek.

A virág a szereteten keresztül is kinyílhat, de az általában nem tart sokáig. Ez a szerelem. Amikor az embert nagyon szeretik, és nagyon szeret. Ilyenkor annyi szeretetet érez az ember, amellyel már kinyomja a félelmet a pohárból, sikerül jobban kinyitni a virágot. Nézd meg jól a szerelmes embert, olvasd el az első részt, nézd meg mennyire ráillenek a leírások. Azt mondjuk, hogy rózsaszín szemüveg van rajtuk, mert mindent szépnek látnak. Mindenkit szeretnek, mindenért hálásak, állandóan mosolyognak boldogok. Annyi energia van bennük, mint a gyermekekben, szaladnak, majd el repülnek. Gyönyörűen mutatják a kinyílt virág jellegezettségeit.

Folytatás következik.

Sardnargis

Útmutató az emberi lényhez - I.

Útmutató az emberi lényhez - I.

Bemegyünk a boltba, megvásárolunk egy elektromos eszközt, kapunk hozzá egy termékleírást, útmutatót. Tudni fogjuk hogyan működik, hogyan változik a működése, ha változtatunk az egyes beállításokon. Ebben a cikkben írok egy rövid leírást az emberi lényhez, mert a felismeréseim alapján lehetséges jellemezni az emberi lényt. Megvan a pontos működésünk, megvan hogyan változunk az egyes beállítások megváltoztatásánál, és nagyon úgy tűnik, hogy ezekről a háttér információkról fogalmunk sincs. Útmutató nélkül használjuk a testünk, véletlenszerűen, kiszolgáltatva az egyes állapotoknak.

A legjobb hasonlat, amivel megérthetjük az emberi lény működését, az a virág hasonlata. Mi is olyanok vagyunk, mint egy virág. Lehetünk kinyílt állapotban, vagy lehetünk bimbó állapotban. Ahogy felkel a Nap, a virágok kinyílnak, ahogy besötétedik, a virágok visszazáródnak bimbóba. Mi is ilyenek vagyunk. Nem pont a Naptól függ a kinyílt állapotunk, de nagyon sok minden meghatározza. Perceken belül hatalmasat változhatunk, teljesen kinyílhatunk, majd félig visszazáródhatunk, vagy akár teljesen visszahúzódhatunk bimbóba.

A légzésünk tökéletesen követi a virág állapotát. A tüdőnknek van egy űrtartalma, mely felnőtt ember esetében átlag öt liter. A tüdő kitágulhat nyolc literesre is. Minél jobban kinyílik a virág, annál nagyobbra növekedik a tüdő. Nem mindegy, hogy légzésenként egy liter levegőt cserélünk, vagy nyolcat. Nyolc liternél sokkal több oxigén érkezik a testbe, ami egy sokkal egészségesebb állapot.

Biztosan megtapasztaltad már, hogy egy szép naplementés sétánál hirtelen belélegeztél egy jó mélyet, majd jólesően hangosan kisóhajtottál. Kis mosollyal az arcodon, talán azt is mondtad, hogy milyen szép az élet. Ez volt az a pont, amikor változtattál a tüdőkapacitásodon, hirtelen jobban kinyílt a virág. A kisóhajtás után légzésed elmélyült, légzésenként több levegőt kezdtél cserélni.

Most jönnek az érdekességek, változások, az egyes állapotok között. Az egyes állapotok alatt azt értsd, hogy milyen mértékben van kinyílva a virág. Mély levegő, nagy kisóhajtás, mosoly az arcon, jobban megnyílt a virág. Annak ellenére, hogy több levegőt szívsz be, és préselsz ki, könnyebbnek érzed a légzést. Pontosabban nem érzed a fizikai megterhelést. Ez azért van, mert minél jobban kinyílsz, minél több levegőt szívsz magadba, annál több életenergiát cserélsz légzésenként. Ez az energia hajtja a fizikai tested. Amikor sok energia van benned, olyankor légies a tested, nem érzed megterhelőnek a járást, végtagemelést, olyan, mintha nem is lenne tested. Könnyű, légies vagy. Izmaid bőségesen elvannak látva energiával a működésükhöz. Ellenkező esetben, amikor kevés az energiád, úgy lélegzel, mint egy öreg ember, olyankor tonnásnak érzed a tested, gyorsan elfáradsz, nehezen emeled a végtagjaid. Ez az oka annak, hogy kinyílt állapotban nem érzed megterhelőnek a nagyobb mennyiségű levegőcserét. Könnyed, finom a légzésed.

Tehát kinyílsz, mint egy metafizikai virág, elkezdesz sokkal több levegőt áramoltatni, légzésenként cserélni, miközben légies, könnyed lesz a tested. A fáradtság, fájdalmak hirtelen megszűnése, csak az egyik változás a sok közül. A következő változás amit tapasztalsz, olyan mintha bizseregne a tested, mintha elöntene egy energiaforrás, erőt érzel magadban. Légies testeddel, és a bizsergő energiaforrás érzettel, szinte olyan érzésed van, hogy készen állsz bármelyik pillanatban elszakadni a földtől, készen állsz a repülésre. Ez a megnövekedett életenergia szintnek az oka, amely azonnal megjelenik, amint jobban sikerült kinyílnod.

A további tünetek és nagyon érdekesek. Biztos volt már elemlámpa a kezedben, amely egyre halványabban kezdett világítani, ahogy merült ki az elemből az energia. Az ember is ilyen. Amikor hirtelen kinyílsz, olyankor beléd ömlik az energia, és elkezdesz újra erősen fényleni. Az izomszövetek erőre kapnak, tested légies lesz, erőt érzel magadban. A szemeid szuper érzékenyek lesznek, sokkal több színt képesek feldolgozni, a világ színesebb lesz körülötted, a zöld zöldebb lesz, a kék kékebb. Megszűnnek a fakó színek, megszűnik a kifakult szürke világ, telítettek lesznek újra a színek, mint gyerekkorodban. És mindez pár pillanat alatt megváltozik, ahogy jobban kinyílt a virág. Ugyanígy a hallás is élesebb lesz, hirtelen hangosabb lesz a világ, és hirtelen sokkal messzebbről is hallani kezded a madárcsicsergést. És hirtelen sok hangot képes vagy felfogni, aprólékosan, részletesen. Ugyanígy a szaglás is szuper érzékeny lesz. Nagyon felerősödik, olyan lesz a szaglásod, mint egy kutyáé. Vagy majdnem olyan, de hidd el nagyon felerősödik. Az összes érzékszervünk energiához jut, az összes fényleni kezd, az összes felerősödik. Ezt az élményt sokan megpróbálták már szavakba önteni, sokan úgy fejezték ki, hogy hirtelen élettel teli lesz a világ. Más, megváltozik.

Ami szintén nagyon érdekes, hogy nem csak az öt érzékszerv vált turbó fokozatra, hanem az agyunk is. Az agy ereje is megváltozik. Ami a felfogóképességben mérhető. A felfogás megnövekedik. Hirtelen nem okoz gondot egyszerre két beszélgetésre figyelni. Beszélgetsz valakivel a buszmegállóban, s közben azt veszed észre, hogy teljes figyelemmel megterhelés nélkül követed a melletted lévők beszélgetését is. Mindezt akaratlanul. Vagy ha emlékeket idézel fel, gondolkodni akarsz, logikai összefüggéseket keresel, akkor nem okoz gondot egyszerre sok emlékképet megnyitni, egymás mellé rakni, összehasonlítani. Az agy is energiához jut, az agy teljesítménye is megnövekedik.

Folytatás következik.

Sardnargis

A feszültséglevezető víz

A feszültséglevezető víz

Sokszor írtam már a dualitás csodájáról, hogy egy olyan világban élünk, ahol az ellentéteknek köszönhetően megértéshez jutunk. Ha nem történik meg veled a rossz, nem érted meg mit jelent a jó.

Este tízkor teleeszed magad, és lefekszel aludni. Egy órával később arra ébredsz, hogy forgolódsz, bőröd forró, furcsa álmaid vannak. Így se jó, úgy se jó, amint kiválasztottál egy alvópózt, már újra átrakod a lábad, majd fordítod a tested, majd vissza az egészet. És csak nem bírsz mélyen elaludni, pedig nagyon fáradtnak érzed magad. Már idegesít, megkeresed a telefont, megnézed mennyi az idő. Nem vagy jól, feszült vagy, feszült a tested, idegrendszered. Többször voltam ebben az állapotban életemben, végül nagy nehezen mégis elaludtam, viszont reggel úgy ébredtem fel, mint akit egész éjjel vertek.

Van erre az állapotra egy egyszerű megoldás. Felkelsz, és lezuhanyzol. Amikor forgolódsz az ágyban, olyankor pózváltásnál szinte rugdalódzol. Szinte akaratlan izomrángásod van. És a tested is forró, forrónak érzed a bőröd, hideg veríték is előfordulhat. Józan paraszt ésszel megvizsgálva ezt az állapotot, kicsit olyan mintha tele lennénk olyan elektromos töltésekkel, melyek nem találják a helyüket. Akaratlan mozgásokat indukálnak, és felmelegítik a testet. Ilyenkor egyszerű megoldásként leföldeljük magunkat. A nem kívánt töltéseknek utat nyitunk, így megszabadulunk a feszültségtől.

Beállsz a zuhany alá, és azonnal érzed, hogy fáradt tested végre megpihenhet. A víz magába fogadja az elektromos töltéseket, megszabadulsz tőlük. Azonnal ellazulnak, elernyednek az izmok, a test hőmérséklete normalizálódik. Ugyanígy segíthet ha mezítláb járkálsz nedves talajon, vagy leülsz a vízpartra a vízpárába.

Vegyük észre, hogy az izomszövet már fáradt, töltődni szeretne, de nem tud a feszültség végett. Ráadásul még jobban fárad, mert alvás alatt is be van feszítve, dolgozik. Ezért ébredünk ezeken a reggeleken fáradtan, agyoncsapva, mint akiket egész éjjel vertek.

Amikor meditálni akarunk, olyankor szintén el kell lazítani az izomszöveteket. A testnek minél jobban el kell lazulni, ernyedni, hogy minél mélyebbre mehessünk a meditációban. Én sokszor tapasztaltam, hogy kisebb zúgóknál, vízeséseknél a vízpárában ülve, sokkal könnyebben ellazulok, és elérem a meditatív tudatállapotot.

Amikor valaki hisztériás rohamot kap, olyankor segít ha lezuhanyozzák. A beáramlott elektromos töltések távoznak, az ember megnyugszik, visszanyeri a jelenlétét, eszét. Több nemzet ismeri azt a gyakorlatot, hogy ha nagyobb ütést, sérülést kap valaki, azonnal vizet öntenek, vizezik a sérült testfelületet. A magyar hagyományban is ott van a másnaposságnál a vizes zsebkendős fejborogatás. A feszültséglevezető víz. A fájdalom nem más, mint egy pontban sok felhalmozódott elektromos töltés. Az egyiptomi papok naponta háromszor fürödtek meg, nem azért mert koszosak voltak. Az ősi emberek tudása még ismerte az energiatestet, ismerte a víz hatását. Nem csak a fizikai koszt kell lemosnunk, hanem a negatív gondolkodás érzelmi, energia hatásait is.

Talán megértettem a reggeli erdei, vízparti séták pozitív hatását. Reggel még párás a levegő, párás az erdő. Feszültséglevezető.

Sardnargis

A tanulás metafizikája

A tanulás metafizikája

Ugye elgondolkodtató, hogy a kisgyerekek hogyan tudnak több nyelven megtanulni egy-két év alatt. Nem látjuk őket könyvek előtt ülni, magolni, ismételni, tanulni. Mégis tanulnak, méghozzá nagyon gyorsan. Hogyan csinálják? Már többször írtam erről a témáról, most megint megértettem valamit, egy újabb mozaik darabka, mely segíti a megértést.

Többször megtapasztaltam felnőtt koromban, hogy váratlanul jobban ment a tanulás, nagyobb lett a felfogó képességem, nagyobb lett a figyelmem, könnyebben ment a gondolkodás. Egyszóval nagyobb ereje lett az agyamnak. Hogy mikor vettem ezt észre? Például nyaralások után. Véget ért a nyaralás, egy hét kikapcsolódás után hétfőn elkezdtem a munkát, és azt vettem észre, hogy záporoznak az ötletek, az addig megoldhatatlannak tűnő problémákra. Sokszor volt olyan érzésem nyaralások után, mintha hirtelen felülről látnám a vállalkozásomat, mely olyan, mint egy labirintus. Nyaralás előtt csak bolyongtam benne, nem értettem, nem láttam át a pontos összefüggéseket, így sokszor felesleges utakat tettem meg. Nyaralás után tisztán láttam az egészet, egyértelmű volt merre kell mennem, mi a dolgom, hogy célomhoz a legrövidebb úton elérjek.

Vagy úgy vettem észre, hogy nyaralások után kezembe vettem egy könyvet, melyet azonnal félig kiolvastam. Olyan könyvek is voltak, amelyeket nyaralás előtt jóval nehezebben értelmeztem, sokszor vettem észre, hogy olvasom a betűket, de valahol máshol jár az eszem. Mikor észrevettem, hogy nem figyelek, akkor elkezdtem a lap tetejéről olvasni újra. De megint azon kaptam magam a lap alján, hogy újra csak a betűket olvastam, fel nem fogtam semmit, nem figyeltem, elkalandozott az agyam. Majd nyaralás után úgy olvastam el száz oldalt, hogy könnyen figyeltem, felfogtam az összes mondatot, összes sort. Nagyon könnyen. Valami megváltozott az agyamban, könnyebben ment a figyelés, felfogás.

Vagy úgy vettem észre a változást, hogy a bolt előtt állok, beszélgetek egy barátommal, s közben könnyedén figyelek arra is, hogy miről beszélgetnek a mögöttem állók. Nem azért mert kíváncsiskodtam, füleltem, odairányítottam a figyelmem, hanem egyszerűen azért mert akkora figyelmem volt, hogy ők is belefértek. Egy barátom úgy vette észre az agyi változást, hogy megértett egy olyan embert, akit addig senki nem értett. Ő se. Mert az az ember hadarva beszélt, és nem tartott szüneteket az egyes témák között. Nagyon oda kellett figyelni, ha valaki érteni akart, miről beszél. A barátom elkezdte megérteni őt megerőltetés nélkül, és erre felfigyelt, mert ez addig sose történt meg.

Az egyetemisták jól tudják, hogy sokat segít a tanulásban, ha elmennek sétálni egyet a közeli parkba, erdőbe. A séta után könnyebben tanulnak, nagyobb a figyelmük, felfogóképességük. Én sokat írok a meditációról, elmekikapcsoló gyakorlatokról. Melyeket ha jól végzi az ember, akkor a gyakorlat után jelenlétet tapasztal. A jelenlét azt jelenti, hogy felerősödnek az érzékszervek, erősebb a látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás, élettel telibb a világ. És az agy is felerősödik, ami a nagyobb figyelemben, felfogóképességben nyilvánul meg. Az ember olyan, mint egy virág. egy metafizikai virág, mely bezáródhat bimbó állapotba, vagy kinyílhat, kivirágozhat. A szépség látványa, a jóság tapasztalása, a hála tapasztalása, a szeretet tapasztalása elkezdik megnyitni a virágot. A légzés elkezd mélyülni, több levegőt cserélünk légzésenként, és több életenergiát is. Pránát, mely szintén a légzéshez kötődik. Ez az energia működteti az érzékszerveinket, izmainkat, és az agyunkat is. Ha több érkezik belőle, akkor nagyobb teljesítményen működünk. Relaxálni kell, szépre, jóságra, szeretetre, hálára kell figyelni, hogy a virág nyílni kezdjen, az energiaszint növekedni kezdjen. Egy hét nyaralás a csodaszép tengerparton, vagy a hegyekben elég jól kinyitja a virágot. Az ember erős jelenlétet tapasztal miután hazaért. Nekem sokszor volt furcsa a repülőtér hazaérkezéskor, sokkal több illatot éreztem, sokkal több látványra voltam figyelmes, mint induláskor. Majd ugyanígy a hazafele vezető úton is, más lett a táj, mások lettek a házak, sokkal több részletet felfogtam. Kinyílt állapotban, feltöltött állapotban váratlan a figyelem. Nem azért hallod az óra ketyegését mert akarod, hanem azért mert van rá felesleges figyelmed. Nem azért érzed a ház illatát mert akarod, hanem mert van rá figyelmed. Nem azért látod meg, hogy görbe a kép a falon, mert akarod, hanem mert van rá figyelmed. Erős a jelenléted. Amikor a diák elmegy egy erdei sétára, olyankor akaratlanul is szemléli a szép tájat, a szépség megfigyelése feltölti, megnyitja. Melynek következtében nagyobb a jelenléte. Erősebbek az érzékszervek, és erősebb az agy is. Könnyebben megy a tanulás.

Egy ideje németül tanulok. Felteszem a fejhallgatót, és hallgatom a relaxa német nyelvleckéket. Azt vettem észre, hogyha tanulni akarok, figyelni akarok, akkor korlátolt a figyelmem. Huszonöt percig tudom követni a tanítást, majd azt veszem észre, hogy kezd elkalandozni a figyelmem. Mint az olvasásnál. Látom a betűt, de az eszem már máshol jár, nem fogom fel. Hallgatom a tanítást, de eltelik úgy öt perc, hogy teljesen kiesik. Nem tudom felidézni az utolsó öt percet, talán csak a utolsó pár szót. Változtattam. Feltettem a fejhallgatót, elkezdtem hallgatni a leckét, de nem a leckére figyelés volt a legfontosabb. Fontosabb volt, hogy arra figyeljek, hogy tetőtől talpig ellazult legyen a testem, és figyeljem a légzésemet. Ekkor azt vettem észre, hogy a relaxált állapotban váratlanul képes vagyok a légzés mellett a leckére is könnyedén figyelni. Ekkor már órákon keresztül könnyedén követtem a leckéket, úgy hogy egy másodperc sem esett ki.

Állítom a gyerek ugyanígy tanul. A gyereknek nagyon nagy a jelenléte. Nekem csak halvány emlékeim vannak arról milyen volt a világ gyerekkorban. De néha bevillannak olyan emlékképek, amikor sétálok haza a panelházak közt, és érzem az ebédek illatát a nyitott ablakokból. Sok illatot. És közben látom a szöcskéket, kavicsokat, madarakat. Sok-sok hangot hallok. Hatalmas a figyelmem, felfogóképességem. és gondolom még kisebb korban még nagyobb. Mi gyerekkorban állandóan hallunk mindent, akaratlanul felfogunk mindent. Mint a bolt előtt, ahol egyszerre több beszélgetésre figyeltem. A gyerek egész nap hallgatja a nyelvleckéket. Hallgatja ahogy beszélgetnek körülötte. Lehet azt látjuk, hogy játszik, tologatja az autót, vagy babázik, de közben ránk is figyel. Nem akarva, hanem akaratlanul. Kell még egy lépés a tanuláshoz, hogy rögzüljenek a felfogott információk. Ki kell ejtenem a szavakat, mondatokat a több órás relaxált leckehallgatás után, hogy rögzüljenek. De mire odaérek, már értem a logikájukat, már értem melyik szó mit jelent, mikor használjuk. Sokszor értem a német szó jelentését, még mielőtt a szótár következne. Van figyelmem akaratlanul logikailag összekapcsolni az egyes szavakat. És ha új szó van, akkor jobban figyelek akaratlanul is. Ez a titka a gyerek gyors tanulásának.

És ez a titka a tudósoknak, felfedezőknek, zseniknek is. Einstein megbukott az iskolában. Edison meditációs gyakorlatokat végzett. Tesla naponta két órát sétált az erdőben. Ők rájöttek, hogyan tudják a saját agyuk teljesítményét megnövelni. Ahogy az utcán több beszélgetésre tudsz egyszerre figyelni, úgy gondolkodás esetén több gondolatképet tudsz egymással összehasonlítani, így nagyobb megértéshez jutsz.

Talán.

Sardnargis

Feszültség - IV.: A legfeszültebb emberek

Feszültség - IV.: A legfeszültebb emberek

Az előző rész végén azt írtam, hogy az embernek fel kell ismerni, mely negatív gondolatok okozzák a test feszültségét, vagy mi az amit megeszik, megiszik, elszív, mely fizikai anyagok váltják ki a test befeszülését.

Én a legfeszültebb embereket, az alkoholisták között tapasztaltam. Tudatlanok az állapotukra, nem a negatív gondolkodással váltják ki a negatív energiamezőt, az alkohol módosítja az energiamezőt. Ami aztán visszahat az elmére, az elme negatív gondolatgyárrá alakul, csak a negatív tudatalatti fiókokat húzzuk ki, csak a rossz emlékek ugornak be. A másnapos emberek teste nagyon feszült, kedvük nagyon lehangolt, gyorsan harapnak, kötekedők. Amíg az alkohol energiamezeje nem távozik az aurából, addig kiváltja negatív feszültségkeltő hatását. Ami hetekig is eltarthat. Függ attól, hogy mennyit ivott az ember, és mennyi nap egymásután. A függőségi negatív hatások az első órákban, napokban a legerőteljesebbek, majd fokozatosan veszítenek a hatásukból. Távoznak az energiamezőből. De még hetek múlva is lehet arrogáns, indulatos megjegyzése a leszokónak, az befogadott, távozó energiák végett.

Ugyanez vonatkozik a drogokra is. Ahogy a filmekből láthatjuk, a heroinfüggők hihetetlen agresszívak, sátániak tudnak lenni. Hetekig tombolnak az elvonókúrákon. De nem csak a drog, vagy az alkohol a ludas. A cigaretta, a csokoládé, a kávé. Minden anyag, amire rászokik az ember, amely nyugtató, lazító hatású. Ezek csapdák. Mert pillanatnyi hatásuk nagy mértékben fellazító, az ember megkönnyebbül, felszabadul, mély légzéshez jut, energiához jut, amitől boldog. Tény, hogy ezekkel az anyagokkal ellehet érni ébrenléti állapot alatt egy sokkal ellazultabb szintet a megszokottnál, ami már erőteljes energiabeáramlással jár légzésenként, amit már nagy boldogságnak tapasztal az ember. Tény, hogy heroinnal ellehet érni olyan szinteket, amely szinteket Sri Chinmoy tapasztalt mély meditációban. Euforikus a boldogság szint, óriási energiák húzhatók fel egyetlen kilégzéssel. Legalábbis Sri Chinmoy arckifejezése abban az állapotban ugyanolyan, mint a heroin függőké, a belövés pillanatában. Párszor én is elértem ezt a mélységet, az én arcom is szétfolyt, az összes arcizmom teljesen elernyedt, ellazult.

A kémiai, fizikai anyagok csapdák. Ha valaki boldogságot akar, akkor a helyes út a meditáció. Az embernek több lesz a gondja, befut az életébe valami tragédia, nem tudja elengedni, feldolgozni a helyzetet, hetek óta azon gondolkodik, miért történt vele a tragédia. Miért szerencsétlen, miért rossz neki. Reggeltől esti termeli a negatív gondolatokat, éjszaka folytatja horror álmokban. Állandóan befeszült a teste a sok negatív gondolat végett, erőteljes negatív energiamező végett. Alig kap energiát légzésenként, alig érez boldogságot. Nincs kedve élni. Ekkor megkóstolja a drogot, alkoholt, cigarettát, és hirtelen felszabadul, lélegezni kezd, erőhöz jut, boldogságot érez. Rászokik. Csak azt nem tudja, hogy a leszokás gyötrelmes lesz. A gondjai addigra megszűnnek. Nem azért fog reggelente negatív gondolatokkal ébredni, mert aggasztja valami, hanem az alkohol energiamezeje manipulálja a saját testélnek energiamezejét. Már nem csak a saját gondolataitól függ az érzelmi szintje, hanem befolyásolva van egy káros testi anyaggal. Amikor felismeri, hogy gond van, hogy le kell szoknia, akkor negatívnak látja a gondolatképet, úgy látja, hogy megfosztják az euforikus boldogságtól. Nem csak a testében maradt anyagok feszítik, hanem rásegít tudatosan a helytelen negatív elmehasználattal is. Bármiről amiről leakarunk szokni, csakis úgy lehetséges, hogy pozitívnak értékeljük ki a változást. Végre megérdemlem az egészséges testet. Végre szebb lesz a bőröm. És végre megszűnnek a tudatlan feszült reggelek. Amíg a leszokás tart, addig tudatában kell lennünk, hogy mi okozza a reggeli feszültséget, és ki kell bírnunk, meg kell vele küzdenünk, ha buták is vagyunk másokkal. Nem ismételni a káros szenvedélyt, az nem segít ha egy napra újra kedvesek leszünk. Nap folyamán azért mert ott a tudat, hogy este ihatunk, ami egy nagy pozitív feszültség csökkentő gondolatkép, majd este azért, mert a kémiai anyag tesz minket szeretetteljessé. De ott az agresszív, feszült másnap.

Sardnargis

Feszültség - III.: Feszültség csökkentés meditációval

Feszültség - III.: Feszültség csökkentés meditációval

Egy előadásban* hallottam a következő gondolatokat:

- Honnan tudom, hogy elértem az alfa tudatállapotot?

- Akkor tudja az ember, hogy alfa állapotba kerül, hogyha azt érzi, hogy nincs benne feszültség. Ha minden feszültség, energiától megtudtál szabadulni, és azt érzed, hogy nyugodt a légzésed, ellazultak az izmaid, nem vagy görcsös. Nincs benned görcsös akarás, nincs benned tettvágy, hogy valamit meg kell tennem most. Akkor vagy alfában, amikor azt érzed, hogy ellazult vagy, és egy fajta kellemes várakozás állapotában ingadozol.

A meditáció az egy eszköz, amelynek segítségével ellazíthatod a tested. És elérheted az alfa agyhullám szintet. Leülsz kényelmesen, bekapcsolsz egy nyugtató zenét, és elkezded tudatosan ellazítani a tested izomzatát. A fejed tetejétől a talpadig. A meditáció eredményeként egyre lazább, elernyedtebb lesz a tested, de sokat segít ha kezdéskor amennyire csak tudod, tudatosan is ellazítod az izmokat. Nagyon fontos, hogy ne fekve meditálj, vagy ne egy kényelmes fotelban, mert elalszol. Úgy üljél, hogy megtaláld a gravitációs középpontod, és kényelmesen megmaradj benne. Amint elkezdenél dőlni, azonnal érzékelni kezded, és visszajössz az alvás és ébrenlét közötti középpontba. Se aludni nem fogsz, se nem leszel éber. A kettő között vagy pontosan. Minél jobban megközelíted ezt a pontot, annál jobban elernyed a tested. Érzed majd, ahogy előre kezd dőlni a fejed, ilyenkor megigazítod, ahogy a tested is, vissza az egyensúlyi középpontba. Hiába leszel teljesen laza, elernyedt, megtudsz maradni ülve, a gravitációs egyensúly pontodban.

A meditációt akkor a legjobb végezni, amikor már vége a napnak, már nincsenek feladatok, gondok. Ilyenkor már csendesebb az elme, már nem termel annyi negatív gondolatot, annyi negatív érzelmet, félelmet. Ahogy tudatosan ellazítod a tested, az elméd követni fogja a változást, még csendesebb lesz. Ekkor elkezdesz pozitív gondolatokat létrehozni, elkezdesz pozitív energiamezőt létrehozni. Ez az energiamező fogja tovább lazítani a tested, egészen a teljes elernyedésig, alfa agyhullám állapotig. Minden amit a tudatod szépnek, jóságosnak, hálásnak, szeretetteljesnek értékel ki, az pozitív gondolat. A zene amit hallgatsz, az szép. A szép helyek ahova elképzeled magad az szép. Felidézel szeretetteljes pillanatokat. Hálás pillanatokat. Minél több pozitív gondolatot hozol létre, annál erősebb pozitív energia mezőt hozol létre magadban, annál jobban ellazul a tested, és elcsendesedik az elméd. Azaz egyre kevesebb lesz a kényszeres gondolatáramlásod, egyre kevesebb pozitív gondolatot kell termelned. Végül teljesen ellazulsz, teljesen elcsendesül az elméd, nem kell tovább gondolatokat termelned, eléred a meditatív állapotot, ahol dől beléd az életenergia. Teljesen feszültségmentes a tested, hatalmas szeretetet érzel.

Saját tapasztalatom, hogy csukott szemek nélkül is, törökülés nélkül is, állva, sétálva, - ellehet érni a meditatív állapotot. Az tény, hogy nagyon hülyén festhetünk egy szembejövőnek ebben az állapotban, mert épphogy csak megtudod tartani az egyensúlyodat séta közben, és tekinteted erősen bambuló. Azért bambuló, merengő, révülő, mert a szemizom is ernyedt, laza.

Amikor eléred a teljes megnyitódást, olyankor hatalmas szeretet érzeted van. Még az ellenségeidre is úgy gondolsz, mint az újszülött gyermekedre. Nem tudsz nem szeretni ebben az állapotban. Mivel tested nagyon laza, ezért a beszéded is nagyon lágy, csendes. Megerőltető használni a hangképző izmokat. Nagyon szelídek vagyunk ebben az állapotban, arcunkon enyhe mosoly látható. Béke van bennünk. Belső béke.

A belső feszültség ennek az állapotnak az ellentéte. Tested nem laza, hanem feszült. Ilyen állapotban az ember harapós. Nem szelíd, hanem agresszív, könnyen támad, könnyen felbosszantható. Olyan érzése van az embernek, hogy legszívesebben megpofozna valakit. Vagy valakinek jól beolvasna, megmondaná a magáét. A feszült ember kötekedik, keresi az alkalmat ahol kiadhatja a feszültséget ordítással, ütéssel, fizikai megterheléssel. De hiába adja ki, az elméje folyamatosan visszatermeli a negatív energiamezőt. Ilyen feszült állapotban az ember odacsap a gyereknek, állatnak, melyet aztán azonnal megbán, ahogy csökkent a feszültség. Ilyen állapotban nem tudunk senkit, és semmit szeretni. Fel kell ismerni, hogy mi az ami rossz, mi az amit rossznak látunk életünkben, mi az amitől félünk, mi az ami állandóan negatív gondolatokat termel az elménkben. Vagy fel kell ismerni, hogy mi az amit megeszünk, megiszunk, elszívunk, melyik anyag kémiai hatása váltja ki a testünk feszültségét.

Sardnargis

Feszültség - II.: Hogyan okoz testi feszültséget a helytelen elmehasználat, negatív gondolkodás?

Feszültség - II.: Hogyan okoz testi feszültséget a helytelen elmehasználat, negatív gondolkodás?

Az egyik legbiztosabb jel, - hogy tartósan sikerült elérned egy nagymértékben ellazult állapotot, - hogy ijedős lettél. Sokszor megijedsz, és nagyon megtudnak ijeszteni. Kicsiségek, váratlanul valaki belép a szobába, leesik egy könyv az asztalról. Azt tapasztalod, hogy úgy megijedsz, hogy majd kiugrasz a bőrödből. Ez azért van, mert a félelem befeszíti a testet, minél ellazultabb állapotból feszülsz be hirtelen, annál nagyobb energia mozdul meg. Mintha villámcsapás érne, vonaglik, ugrik egyet a tested. Amikor tartósan feszült időszakot élsz át, olyankor alig tudnak megijeszteni, csak picike feszültség különbség jön létre, mely alig üti meg a tested.

Ahogy a feszült test dualitásban van az ellazult testtel, úgy a zajos elme dualitásban van, a csendes elmével. Feszülten akaratlan gondolatáramlásaid vannak, akkor is kényszeresen gondolkodsz valamin, amikor nem akarsz. Lazán csend van az elmédben, legtöbbször bambulva, merengsz, révülsz. Feszülten olyan a belső világod, mint egy rock koncert küzdőtere, lazán olyan, mint egy csendes hegyi tó partja. Melyikben ijesztenek meg könnyebben? Nem értem még pontosan az akaratlan gondolkodás metafizikai hátterét, de könnyen előfordulhat, hogy itt is az van, mint az izmoknál. Ahogy az izmok kényszeresen munkát végeznek az összehúzódás végett, az agy is kényszeresen végezhet munkát az akaratlan feszültség, energiaforrás végett.

A tudatalatti határozza meg az akaratlan feszültségszintünk, a tudatalatti viszont a tudatos elménk használatától függ. Alapjában véve az összes negatív gondolat feszíti a testet, az összes pozitív lazítja a testet. Minden egyes létrehozott tudatos gondolatunknak van egy tömege, egy energiaértéke, mely érzelemként jelen marad a testünkben. Ez az energiamező, érzelemmező működik tudatalattiként. Visszahat az elménkre, a domináló energia hasonló energiaszintű gondolatok létrehozására készteti a tudatos elménk. A gondolatok átalakulnak energiákká, érzelmekké, melyek pozitív, vagy negatív érték szerint két nagy csoportba sorolunk. Szeretet, és félelem érzelem csoportba. A pozitív gondolatok, szeretet érzelmek ellazítják a testünk, a negatív gondolatok, félelem érzelmek befeszítik a testünk.

Most épp jó nekem, most szeretem azt amit csinálok. Ezek pozitív gondolatok, melyekből szeretet érzelmek, energiák jönnek létre a testemben. Elkezdek ellazulni, légzésem mélyül, energiacserém növekedik. Most nem szeretem azt amit csinálnom kell, nem szeretem ezt a munkát, de ki kell bírnom, mert kell a pénz. Az egész munkaidő alatt, az ilyen ember feszült lesz. A negatív gondolatai folyamatos utánpótlást kapnak egészen addig, amíg vége nem lesz a munkaidőnek. Negatív energiamezőt hoz létre, mely folyamatosan feszülten tartja a testét.

Most épp nagyon jó nekem, nyaralok, szabadságon vagyok, gyönyörű a tenger, vár rám a finom vacsora, csodás naplemente. Rengeteg erőteljes pozitív gondolatot hozunk létre, nagyon erős pozitív energiamezőt hozunk létre, megtelünk szeretettel. Testünk ellazul, légzésünk nagyon elmélyül, hatalmas lesz az energiautánpótlás légzésenként. Boldogok vagyunk. Most nagyon rossz nekem, elhagyott a párom, kidobtak a munkahelyemről, tönkrement az életem, nem tudom mi lesz most velem. Rengeteg erőteljes negatív gondolat, erőteljes negatív érzelem mező. Nagy félelmet érzünk, testünk elkezd lemerülni, kimerülni a korlátolt energiatöltődés végett, felületes légzés végett.

Látjuk az életben, hogy milyen gyorsan öregedni kezd valaki, akinek nagyobb gondjai vannak. Akik este se tudnak kikapcsolni, hosszabb ideje még éjjel is aggódnak, nem érik el a mély alvást, mély légzést. És látjuk azt, hogy mennyire kivirulnak azok az emberek, akiknek sikerült elfelejteniük a hétköznapi életüket, gondjaikat, kis időre az összes figyelmüket, pozitív gondolatokba öntötték. Egy hét nyaralásig nem gondoltak az életükre, teljes környezetet váltottak, és csak szépre, jóra, szeretetre figyeltek. Ugyanígy a szerelmesek, akik a párjukat csodásnak, gyönyörűnek, jóságosnak, nagyon pozitívnak értékelnek ki, az összes figyelmüket hosszabb ideig leköti a párjuk. Kicsit elterelődik a figyelmük a hétköznapokról, gondokról, negatív gondolatokról.

Az embernek minél több a gondja, annál feszültebb, minél kevesebb a gondja, annál lazább. Minél több a negatív gondolatunk, annál feszültebbek vagyunk, minél több a pozitív, annál lazábbak vagyunk. Minél nagyobb félelmet érzünk, annál jobban be van feszülve a testünk. Minél nagyobb szeretetet érzünk, annál lazább a testünk. Minél zajosabb az elménk, annál feszültebbek vagyunk. Minél csendesebb, annál lazábbak. Ebből az következik, hogy lazán nincsenek gondjaink, pozitívak a gondolataink, szeretetet érzünk, és csendes az elménk.

Folytatás következik.

Sardnargis

Feszültség - I.: A test izomzatának feszültsége - lazasága

Feszültség - I.: A test izomzatának feszültsége - lazasága

A testünk lehet feszült, vagy laza. Próbáld ki milyen érzés, amikor az összes izmod befeszíted a testedben. Mint amikor a gyerekek megmutatják a bicepszüket, felemelik a kezüket, alkarjukat behajlítják, és befeszítik a bicepsz izomcsoportot. Feszítsd be a bicepszedet, figyeld meg milyen érzés, majd próbáld befeszíteni az összes izmodat egyszerre az egész testedben. Mint amikor székrekedésed van, és erőlteted magad.

Most próbáld ki milyen érzés, amikor az összes izmodat ellazítod, elernyeszted a testedben. Lazítsd el a kezedet. Azt fogod észrevenni, hogy enged a gravitációnak, elernyedve lógni kezd. Lazítsd el a nyakizmaidat. A fejed előrebillen. Ha teljesen ellazítod az egész tested, akkor összessel, mint egy marionett bábú.

A helyzet az, hogy van bennünk egy tudatalatti vezérlőrendszer, amely folyamatosan állítgatja a testünk fezsültség mértékét. Azért tudatalatti, mert nem tudatos, nem akaratosan történik, nem mi határozzuk meg, mennyire feszítjük be az izmainkat, vagy lazítjuk el. Észre se vesszük, mikor változik a testünk feszültség mértéke. Vannak napjaink, amikor már reggeltől annyira be vagyunk feszülve, mintha közel székrekedésünk lenne. És vannak napjaink, amikor közel olyan lazák vagyunk, hogy épp csak megtartjuk a testünket járás közben.

Nem mindegy az egészségünk szempontjából, hogy milyen a feszültség szintünk. Feszítsd be a bicepszed, és tartsd addig befeszítve, amíg csak bírod. Azt fogod észrevenni, hogy egyre fáradtabb a karod. Amikor áramütés éri az embert, olyankor az izomszövetek összerándulnak, befeszülnek. Elektromágneses testünk befeszített izomzatnál munkát végez, energiát fogyaszt. Az emberi életenergia meglátásom szerint hasonló az elektromos áramhoz, annyi különbséggel, hogy egy magasabb frekvencián működik. Mint a szivárvány színei, ugyanaz az energiaközeg, csak egy oktávval feljebb létezik. Amikor feszítjük az izmainkat, olyankor munkát végeznek az izmaink, energiát fogyasztanak. Ebbe a munkába kifárad a testünk, elfáradunk. Úgy, hogy nincs is róla tudomásunk, csak azt vesszük észre, hogy már délelőtt fáradtak vagyunk.

Azért alszunk, hogy energiához jussunk, feltöltődjön a testünk. Nem csak az a gond a feszültséggel, hogy felesleges energiaveszteséget okoz, hanem az is, hogy csökkenti a töltődés mértékét. Az emberi életenergia a légzéssel érkezik a testünkbe. Egy átlagos felnőtt tüdőkapacitása öt liter. Befeszült testnél össze van húzódva a rekeszizmunk, hátizmunk, mellizmunk, hasizmunk. Ennek az az eredménye, hogy nem érjük el az öt literes légcserét, az összehúzódás végett, literes, kétliteres levegő cseréink vannak. Csak a tüdőnk felső részébe vesszük a levegőt. Amikor ellazul, elernyed a testünk, olyankor azonnal több levegőt kezdünk cserélni, mélyebbre kezdjük szívni a levegőt a tüdőnkbe, nem csak a felső részbe. Egy nagyobb mértékű ellazult állapotban, olyan érzésünk van, mintha a levegőt egészen a hasunk aljáig teleszívnánk, egészen mélyre. A metafizikai energiatöltődésünk ettől a mélységtől függ, minél mélyebbről fújuk ki a levegőt, annál nagyobb mennyiségű energiát húzunk fel egyetlen kilégzéssel. Mint egy rángatókút. Közvetlen a gyökércsakrától szívjuk fel az energiát a testünkbe.

Amikor egész nap feszültek vagyunk, olyankor folyamatos munkát végeznek az izmaink, energiát veszítünk. Közben mellkasunk feszes, csak felületes, kis energiatartalmú légzéseink vannak. Ez egyenes út a teljes lemerüléshez, kimerüléshez. Főleg akkor, amikor a tudatalatti rendszerünk még az éjszaka alatt sem engedi kilazulni a testet. Nem érjük el a mély alvást, nem érjük el a légzésenkénti nagyobb energiabeáramlást.

Sardnargis

Egy kicsit felejtsd el az életed

Egy kicsit felejtsd el az életed

Ezen a bolygón senki nem tud tartósan boldog maradni. A királynő azért nem, mert öregedik, és csúnyul. A gazdag ember azért nem, mert a másik gazdagabb lett. A filmsztár azért nem, mert kevesebb szerepet kap. A politikus azért nem, mert nem őt választották újra miniszterelnökké. Az átlagemberek azért nem, mert nincs pénzük, elhagyta őket a szerelmük, beteg a kutya. Az alkoholista azért nem, mert elfogyott a sör. Mindenkinek van valami gondja az életében.

Az energiarendszerünk engedelmeskedik a gondolatainknak, ahol a figyelmünk, oda töltődik az energia. Mi hozzuk létre a saját energiamezőnket, melytől a boldogságunk függ. Gondolatainkkal hozzuk létre, figyelmet, energiát öntünk a gondolatainkba, létrehozva pozitív, vagy negatív energiamezőt testünkben. Amitől a boldogságunk függ.

Mégis van pár ember a bolygón, akik tartósan boldogok tudnak maradni. Van kivétel. Ezek a buddhista papok, spirituális mesterek, megvilágosodott emberek. Nekik nincs életük, nekik nem kell mit elfelejteni. Ők mindig csak a jelen pillanatra figyelnek, mindig csak a jelen pillanatban megfigyelt gondolatképekbe töltik a figyelmüket, energiát.

Te ebben a pillanatban is tudod, hogy hétfő van, két hét múlva mész szabadságra, holnap ide, meg oda kell menned, és így tovább. Akaratlanul is tele van a fejed az életeddel. És ha te ebben a pillanatban rossznak értékeled ki, hogy munkában kell lenned, és a péntek még messze van, akkor figyelmed egy részét folyamatosan beletöltöd ezekbe a gondolatokba. Ezekbe a negatív gondolatokba, melyek negatív energiamezőt hoznak létre benned, negatív érzelem mezőt, melytől nem jól érzed magad. Ha történik valami olyan esemény, amely hirtelen leköti az összes figyelmed, hirtelen eltereli az összes figyelmed az életedről egy pici időre, akkor érzelmi változást tapasztalsz.

Leszáll egy helikopter, megjelenik egy TV stáb, elkérnek a munkahelyedről, kiderül hogy te vagy a kiválasztott, nyertél egy gyönyörű ebédet, egy híres énekes társaságában. A helikopter elrepül veletek a közeli hegyekbe, ahol egy öt csillagos hotel teraszán elfogyasztjátok az ebédet. Gyönyörű táj, gyönyörű a hotel, az étterem, minden puha, minden finom, minden gyönyörű. Majd két óra múlva visszavisznek. Játszunk a fantáziával, ez egy tv show része lesz, valami meglepetés műsor.

Azt fogod tapasztalni, hogy visszatérve megváltozott a világ. hatalmas energiát érzel magadban, hatalmas örömöt, boldogságot. Szebbnek látod a munkahelyed, jobbnak látod az embereket, van kedved kedvesnek lenni, szeretetteljesnek lenni. Boldog vagy.

Két óráig sikerült elfelejtened az életedet, az összes figyelmedet felszabadítottad, azokat a figyelemszálakat is, amelyek makacsul le voltak tapadva, egy-egy életeseményedhez, történésedhez. Az összes figyelmed szépre, jóra, csodásra, pozitívra irányítottad két órán keresztül. Létrehoztál egy hatalmas pozitív energiamezőt, amelynek megtapasztaltad az eredményét. A spirituális mesterek ebben nagyon jók, ők képesek folyamatosan felszabadítva tartani az összes figyelmet, nem kell hozzá helikopter, hirtelen nagyobb változás. Nincs életük amin gondolkodni kéne, nem élnek az időben ahol jövőbeli tervek vannak. Időn kívül élnek pontosan a múlt, és a jövő határán, az örök pillanatban. Ugyanígy a tekintetük is furcsa, nincsenek ébren, de nem is alszanak. Az ébrenlét, és alvás határán vannak, mély nyugalomban, viszont nagyon erős éberségben. Egyensúlyban, középpontban vannak.

Neked sem kell helikopter. Nap végén, amikor elvégezted a feladataidat, akkor menj ki sétálni, szép zenét hallgatni, virágokat fényképezni, naplementét nézni. Kicsit felejtsd el az életed, kicsit mozdulj ki a megszokott környezetből, válassz egy szép parkot, erdőt. Tapasztalni fogod a pozitív megfigyeléseid érzelmi eredményét.

A spirituális mestereknek nincs jövőjük. Állandóan a felhőket, virágokat, patakokat szemlélik, és élvezik a belső békét, csodás nyugalmat. Általában elvonulnak a természetbe, szép helyekre, ahol sok csodát, gyönyörűséget tudnak folyamatosan megfigyelni. Mindenki azt akarja, ami nekik megvan. Boldogságot. A hatalmas pozitív energiamező, hatalmas boldogság érzés.

Egy pillanat alatt megváltozhat az életünk. A katasztrófa sújtotta vidékeken, felborul a rend, megszűnik a holnap. Ha békében beletörődsz, akkor megjelensz a mostban, pillanatban. Az ember azt gondolná, hogy ez szörnyű nagy tragédia. De akik megtapasztalják a traumákat, azok arról számolnak be, hogy végtelen nyugalom érzet önti el őket. Ahogy megszűnnek a negatív gondolatok, megszűnik az energiamezejük is. A test izomzata felszabadul a feszültség alól, ellazul, elernyed. A tüdő kitágul, az ember több levegőhöz jut légzésenként. Majd egy idő után elkezd egyre boldogabb lenni, egyre több pozitív energiamezőt halmoz fel a negatív hiányában, amit egyre boldogabb érzésnek tudatosít. Ezt mind az elfogadás, a jelen pillanat adja, ahol elfelejtettük az életünk. Majd elérkezünk egy olyan energiaszintre, ahol felébrednek a magasabb érzékszerveink, amelyekkel beindul az intuitív gondolkodás, beindul a csodálatos önmegfigyelés. Ekkor elkezdjük megérteni, hogy nem veszítettünk el semmit, pont hogy megtaláltuk a helyes utat, a keskeny ösvényt, elkezdtünk hernyóból átalakulni pillangóvá. Az egyre nagyobb pozitív energiamező elkezdte kifejleszteni a lelkünket, elkezdtünk átalakulni a felsőbb énünké. Beléptünk a csodák világába. Talán.

Nem könnyű elfelejteni az életünk, a trauma idővel megszűnik, a tudatalattink visszaépíti a mátrixot. Az eszköz amivel trauma nélkül is sokat lehet koncentrálni az összes figyelmet pozitív gondolatokba, a meditáció. A legősibb spirituális eszköz az átalakuláshoz!

Sardnargis