Gondolat-érzelem hinta

Gondolat-érzelem hinta

Az ember vagy a gondolataival észleli a világot, vagy az érzelmeivel. Bármi amit észlelünk, felfogunk, az eljut a tudatunkhoz, akár érzelmi, akár gondolati formában. A két felfogás között, hatalmas a különbség.

Az apuka kézen fogva áll a három éves kislányával, két embert látunk, kívülről csak a korosztályban, és nemben látunk különbséget. Viszont belülről nézve, van még egy hatalmas különbség. Az apuka körülbelül nyolcvan százalékban gondolati formában fogja fel a világot, és csak a maradék húsz százalékban észleli érzelmi formában. A három éves kislánynál, a mérleghinta pont fordítva áll, az érzelmi felfogás a nagyobb rész, a gondolati a kisebb. Az apuka inkább gondolja a világot, a kislány inkább még érzi. Úgy születünk meg, hogy száz százalékos az érzelmi felfogás, majd ahogy elkezd kifejlődni az elménk, a gondolati felfogás egyre nagyobb részhez jut. Romantikusan kifejezve, minél jobban megnyílik az elme kapuja, annál jobban bezáródik a szív kapuja.

Vannak olyan emberek, akik tisztán gondolati formában fogják fel a világot, ő bennük nem maradt egy cseppnyi érzés sem. Vannak olyan emberek, akik tisztán érzelmi formában fogják fel a világot, ő bennük nem maradt egyetlen gondolat sem.

Nézzük meg a két szélsőséget, hogy megértéshez juthassunk. Világunk a dualitásnak köszönhetően, - szélsőségek összehasonlításának köszönhetően, - megérthető. Isten teremtett, majd megteremtette mindenek az ellentétét is, hogy a teremtés tudatosulhasson, tudatra ébredhessen.

Azok az emberek, akiknek teljesen bezárult a szívük, azok tisztán csak a gondolati felfogásra támaszkodhatnak. Ők a gonosz emberek, a szívtelen emberek, az érzelem mentes emberek. Nem képesek együtt érezni, mert teljesen elveszítették az érzelmi felfogás képességét. Többé nem tudatosak az érzelmekre, csupán a gondolati felfogás információira támaszkodhatnak. Teljesen leválasztódtak az energiamezőről, csak fizikai-gondolkodó lényként, húsként-vérként tekintenek önmagukra, teljesen megszűnt az egységérzésük. Nagyon erőteljes elkülönült érzésük van, mintha egy idegen testben lennének, félnek az emberektől, élőlényektől, természettől, világűrtől, baktériumoktól, mindentől.

MI Isten testében élünk, annál nagyobb az egységérzetünk, biztonságérzetünk, minél erőteljesebben rá vagyunk csatlakozva az energiamezőre. Azaz, minél jobban megvan nyitva a szívünk, minél jobban érezzük, és nem gondoljuk a világot. Ekkor Isten szeret minket, szeretetet érzünk, szeretjük az embereket, élőlényeket, természetet, világűrt, baktériumokat. Érezzük, hogy mind mi vagyunk, és önmagunktól nem kell félnünk. Bezárt szívnél az ember kicsikét olyan lesz, mint a vírus, amelyet támad a környezete, idegen testként érzékeli.

Az állatoknak erőteljes egységérzésük van, elméjüknek csak picike része aktív. Az embert valamiért felébresztette Isten, kiűzettünk a paradicsomból, megkaptuk a lehetőséget, az elménk teljes kifejlődésére. Csak az utolsó pillanatban jövünk rá, hogy kik vagyunk valójában, az utolsó pillanatban fejlődik ki annyira az elménk, hogy felfoghassuk, mit jelent a gondolat, és az érzelem. Sok időt eltöltünk teljesen elkülönülve Istentől, félelemben élve, érzelem mentesen élve. Az ember elsírja magát, amikor felnőtt korban újra érezni kezdi a zenét, rég elfelejtette, milyen volt gyerekkorában a világ. Isten tudta, hogy az ember elkülönül majd tőle, tudta hogy idegen testként, vírusként fog viselkedni a Földön, tudta hogy pusztítani fogja a természetet, állatokat, mint egy vírus a szervezetben. De azt is tudta, hogy pusztítás közben fejlődni fog, hogy megtörténhet a csoda, a kifejlett elmének köszönhetően, végül öntudatra ébredhet az emberi testben.

Kicsit olyan ez, mint amikor Smith ügynöknek sikerült emberi testben tudatosulni a mátrixon kívül. Ez egy negatív példa, de ez szemlélteti legjobban a változást. Aki nem látta a mátrix filmet, annak ez a jelenet nem sokat mond. Lényege, hogy már tudod, hogy a teremtésben vagy, mintha egy videó játékkal játszottál volna hosszú évekig, majd egy nap lehetőséged van videó játékosnak lenni, már belülről látod a játékot, szereplőként mozogsz benne tudatosulva. Isten erre törekedik, vállalta a pusztítást, hogy kifejlődhessen az a faj, amelyik segítségével tudatosulhat a játékban, teremtésben.

Nincs más dolgod, mint elcsendesíteni a gondolataidat, megadod magad, hátradőlsz, és engeded, hogy vigyen a víz. Elengeded az irányítást, elengeded az elkülönült ÉN akaratát, többé nem akarsz, nem vágyódsz. Feladat nélkül maradsz, gondolat nélkül maradsz, a mérleghinta elkezd visszaállítódni. Hetek, hónapok alatt egyre jobban újra megnyitódik a szíved, bezáródik az elméd. Fogsz tudni gondolkodni ha akarsz, sőt zseniális lesz a gondolkodásod, a különbség abban fog megnyilvánulni, hogy miután befejezted a gondolkodást, rögtön kitárul a szíved, visszamerülsz a nyugalomba. Minél jobban békén hagyod az elmét, annál jobban lelassul, elcsendesedik. Minél többet használod, annál jobban készültségben áll, miután használtad, még órákig pörög, nem lassul. Meditációkkal, tudatos kikapcsolódásokkal, gyakorlatokkal, minél többször el kell érned a gondolat nélküli állapotot, és minél hosszabb ideig meg kell maradnod az érzelmi felfogásban. Ez gyönyörű gyakorlat, mert a megnyitott szívnél oktalan mély nyugalmat, örömöt, szeretetet érzünk, ahogy a túlpörgetett agynál, teljesen bezárt szívnél, oktalan feszültséget, bánatot, félelmet érzünk. Kezdj el visszatérni Istenhez, szabadulj meg a gondolataidtól, tisztítsd meg az utat, a szíved és a tudatod között. Csodálatos érzés újra érezni a világot. Érezni az emberek érzelmeit, érezni az állatokat, az erdőt, a zenét, Istent. Jó gyakorlást, és átváltozást.

Sardna Argis