A boldogtalanságunk legfőbb forrása a túlzott elvárások.
De mi az hogy túlzott? Ki dönti el hogy mi is túlzott? Valójában nincsen egy megszabott minta vagy határ erre. Talán túlzott ha elvárom hogy a nap 24 órát süssön minden nap. De ha azt szeretném hogy télen is süssön reggeltöl estig, az már nem tartozik a túlzáshoz.
Valójában csak arra akarom felhivni a figyelmedet, hogy bármilyen elvárásod is van, az már a boldogtalanságod legföbb oka. Persze vannak más okok is, amik miatt valaki lehet boldogtalan, itt olvashatsz erröl.
Elvárásai mindenkinek vannak, még azoknak is akik boldogságót vagy boldog életmodot tanítanak. Igen, az elvárás az embernek egyik rossz tulajdonságai közé tartozik, és ezzel eggyütt kell élni. De van erre is egy jó megoldás, csak meg kell tanulni használni. Jól használni! Úgy hívják hogy: ELENGEDÉS.
Az ember már a születésétől fogva elvárásokkal van tele. Amíg kisbaba, addig ordít amig ki nem elégítik a szükségleteit. Vagyis ő elvárja hogy valaki segítsen rajta. Aztán ahogy nő-nődőgél, változnak az elvárásai. Már egyebekért is kezd elvárásai miatt sírni vagy akár hisztizni is. Mert kell egy játék, vagy mert nem kapott elég desszertet, nem engedték hogy eleget játszodjon. És mire felnő, máris tele van a tudatalattija elvárásokkal. Amiket ha nem kap meg, már nem fog hosztizni vagy sírni, hanem boldogtalanná válik. Mert a nap nem sűt eleget, mert épp esett az eső miközben ő sétálni készült, mert a párja nem hozott neki virágot, vagy elment a meccsre a barátaival, és nem vele töltötte az estét. Mert a kedvenc csapata nem győzőtt a meccsen, pedig milyen jó lett volna. S még ott vannak a szülök, akik elvárjék hogy a gyerekükböl is orvos legyen, vagy tanár, és majd ha felnő, akkor benőjőn a feje lágya, és szófógadobb legyen mint kiskorában. A gyerekek pedig elvárják hogy a szülök már végre hagyják szabadon, ne parancsolgassanak állandóan, hiszen már felnőttek lettek. És még rengeteg példát lehet felsorolni.
És azok akik nem tudják megtanulni az elengedést, azok állandóan boldogtalanok lesznek. Mert a dolgok nem mindig úgy alakulnak ahogy elterveztük. mindig valaki mást cselekszik mint amit mi elvárunk. És az időjárást sem tudjuk szabályozni, a kedvenc csapatunkat sem tudjuk az elvárásunkkal győzelemre vinni, és a párunk sem fogja azt tenni amit én éppen elképzelek. Sőt még a szüleink vagy a gyerekeink sem fognak mindig a mi elvárásaink szerint élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése