A nagy Ő-t vagy az igaz társat keresed.
Manapság ennek a sok biznisz embernek, akik varázsütésként megnövelik a bizalomszintedet, vagy éppen segítenek túlélni a mindennapokat, nekik köszönhetően, már nem igaz társat keressük, hanem olyan Hollywood-i filmekbe illő tündérmesés igazi társat. A nagy Ő-t. Mint egy álomképet, felcicomázzuk mindenféle jó tulajdonsággal, mert mi vagyunk az álmaink forgatókönyvírója. Álmainkban minden lehetséges. És szerintem a nagy feltalálok is álmukban kapták meg a megoldásokat, amikor olyan falakba űtkőztek, amin nem sikerült nappal átjútni. Így születtek meg a nagy felfedezések.
Este amikor a fejed a párnára hajtod, mielött álomba merülnél, probáld felidézni az aznapi eseményeket, megoldatlan feladatokat, és kezdj el siránkozások és sopánkodások helyett megoldásokat találni. Nem mindig sikerül, de idővel rájössz hogyan használd ezt a képességed és meglátod hogy mennyivel több feladatot tudsz ezzel a modszerrel megoldani. Főleg olyanokat amiket nappal nem sikerült. Erre mondják hogy aludjunk eggyet rá, aztán holnap meglássuk. Ez a holnap meglássuk, valójában ha használod ezt a módszert, te reggelre már tudod a megoldást.
Was Albert verse nagyon jól tükrözi a különbséget az igaz társ és az igazi társról.
"Az “Igazit” keresed?
Én is azt kerestem sokáig,
s mikor megtaláltam, rájöttem, hogy hiba volt…
Most már az “Igazat” keresem…
Mert az “Igazi” szárnyakat ad, s aztán letépi rólad, az “Igaz” odaadja a sajátját, ha zuhanni kezdesz… Az “Igazi” megcsókolja a kezed, az “Igaz” megfogja… Az “Igazi” álmodik veled, az “Igaz” virraszt melletted…
Az “Igaziba” belehalsz, az “Igaz” meghal érted, ha kell…
Ha kérhetnék az Istentől magam számára valami szépet és nagyot, azt kérném, hogy adjon nekem is egy egyszerű kicsi házat, négy szobával, vadszőlős tornáccal, öreg körtefával. Mohos legyen a teteje, s olyan kicsi legyen, hogy ne férjen el benne izgalom, perpatvar, békétlenség. Csak én s az, akit szeretek…”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése