A kövirózsa gyógyhatásai. Ági Soltész.

A kövirózsa gyógyhatásai.

Inkább gyógyhatásairól ismerik sokan, mint szépségéról.

Fülfájásra:

Tisztára mosott és megszárított levelét facsarjuk ki egy steril gézlappal körbefogva. Ezután a fülkagylót fel- és hátrafelé húzva könnyen a külső hallójáratba csepegtethetjük a növény nedvét.

Herpesz ellen:

A frissen facsart levet használják a herpeszes hólyagocskák leszárítására. Bárányhimlő esetén viszkető kiütéseket borogathatunk vele.

Arcápolás:

Leve táplálja, tisztítja a száraz, vízhiányos bőrt és gyulladáscsökkentő hatása a pattanásokat is elmulasztja.

Égési és fagyási sérülések:

Égési és fagyási sérüléseknél disznózsírral keverhetjük. Az így elkészített kenőcs berepedt aranyér kezelésére is használható. Egyes esetekben ugyancsak sikert értek el vele a golyvás nyak gyógyításában - természetesen csak kiegészítő terápiaként. A növény alkoholos kivonatát szájsebek kezelésére, illetve torokbántalmakra ajánlják.

Szemölcsök, tyúkszem:

Szemölcsök elmulasztására kössünk éjszakára a bőrrészre félbevágott kövirózsalevelet. Tyúkszem eltávolításához este áztassuk be a lábunkat sós vízbe (három liter vízhez egy marék só), amikor jól felpuhult, akkor kössük rá a félbevágott levelet.

-----------------------------------------------------------------------------

Kövirózsa krém készítése:

A kövirózsa krém égési, fagyási sérülések kezelésére, pigment foltok elhalványítására, sőt visszeres, aranyeres panaszok enyhítésre szolgál.

kb 20 darab alaposan megmosott kövirózsa leveleit nyomkodjunk ki, így kb. 1 dl sűrű folyadékot nyerjünk. Egy kis edényben olvasszunk meg 10 dkg méhviaszt és adjunk hozzá 0,5 dl mogyoró vagy mandula olajat, és 10 dkg kókuszolajat. Folyamatosan kevergetve hagyjuk kihűlni, amikor kézmeleg lesz, öntsük hozzá a kipréselt kövirózsa levét. Az így elkészített krémet hűtőben tároljuk.

Kövirózsa tinktúra készítése:

A kövirózsa alkoholos oldata kiváló a bőrbetegségek, kiütések, gyulladások, csípések kezelésére. Az elkészítéséhez szükség van ½ kg frissen szedett megmosott kövirózsa levélre, és 3 dl 96%-os gyógyszertári alkoholra.

A leveleket vágjuk nagyon apró darabora, majd tegyük jól záródó üvegbe és öntsük fel az alkohollal. Lezárva 7 napig érleljük sötét helyen, közben naponta egyszer rázzuk fel. Ezután sűrű szövésű textílián szűrjük le úgy, hogy a fennmaradó növénydarabkákat is alaposan kinyomkodjuk. Az elkészített tinktúra bármeddig eltartható.

Fontos! A kövirózsának nincsenek ismert káros mellékhatásai!

Otthon te is tartsd, bármikor leszedhető bármelyik kis levele...én is ezt csinálom.

Ági Soltész írása, köszönjük.

A spirituális csend fogalma

A spirituális csend fogalma

Mindenki tudja, hogy mit jelent a csend. Csendben lehetek egy zajos koncert közepén, azaz én nem adok ki hangot. És csendben lehetek egy hangszigetelt szobában, ahol nem csak én nem adok ki hangot, hanem a környezetem sem. Síri csend lesz, síri csendben leszek. De ez a csend nem az a csend, amelyről a spirituális tanítások szólnak. A spirituális csend belül van, az elménken belül van. Elménkben folyamatosan belső párbeszédet folytatunk, és mi erre nem vagyunk tudatosak. Nem vesszük észre, hogy vannak órák amikor folyamatos a belső párbeszéd, és vannak órák, amikor csak pár percenként szólal meg a belső hang. És vannak órák amikor nem szólal meg, csend van belül.

Amikor lefekszünk aludni, van körülbelül fél perc az elalvás előtt, amikor teljesen kikapcsol az elme, befejeződik a belső párbeszéd, megjelenik a belső csend. Ilyenkor szoktuk hallani a lélegzetünk, saját szuszogásunk. Csak akkor fogod hallani a saját szuszogásod egy hangszigetelt teremben, ha belül is megteremtetted a csendet, kikapcsoltad az elméd. Amikor az elme elcsendesül, olyankor rengeteg figyelem felszabadul, amely elérhető lesz a fülünknek, orrunknak, szemünknek, ízlelésünknek, tapintásunknak. Felerősödnek a külső érzékszervek, nem csak a hallásunk erősödik fel, hanem a szaglásunk is. Én nagyon sokszor tapasztaltam, hogy tudatos kikapcsoló elmegyakorlatok után érezni kezdem a virágok illatát, ugyanazon virágokét amelyek mellett egy órával korábban a gyakorlatok megkezdése előtt elsétáltam, és nem éreztem az illatukat, nem fogtam fel, nem figyeltem fel az illatukra.

Nem csak azért érdemes kikapcsolni az elmét, hogy felerősödjenek az érzékszerveink, hanem főleg azért, mert kikapcsolt állapotban bőségesen keresztül áramlik rajtunk az életenergia. Olyankor töltődünk életerővel, ezért is kell aludnunk. De alvás alatt nem kapcsol ki teljesen az elménk, főleg ha nagyon stresszes időszakot élünk meg. A meditációval lehetséges tudatosan teljesen kikapcsolni az elmét, elérhetünk olyan energiaáramlásokat, hogy egy óra meditáció helyettesíthet 8 óra alvás töltődést. Fel kell fognunk, hogy ugyanúgy energiára működünk, mint az elektromos eszközeink, és a töltődésünk az elménktől függ. Ha meg akarunk tanulni tudatosan feltöltődni, akkor meg kell érteni mit jelent a belső csend, és hogyan érhetjük el.

Kicsit olyan, mintha egy majom ülne az agyunkban, aki állandóan karattyol, hozzáfűz mindenhez, megjegyzéseket tesz, ismétli a megtörtént eseményeket, elképzeli a jövőbeli eseményeket, párbeszédeket rögtönöz, folyton aktív. Mi nem vesszük észre. Én három évig kutattam, mire pár olyan élethelyzetet találtam, amelyekkel egyértelműen rátudok mutatni a különbségekre. Olyan példákra van szükségünk, amelyek segítségével rádöbbenünk, hogy ez nálam is így van, ezt én is többször tapasztaltam már.

Amikor elmész nyaralni, a párod bemegy fizetni a benzinkúton, te kint maradsz egyedül az autóban, akkor elkezded megfigyelni a környezeted. Látod a melletted lévő autóban az embereket, megnézed milyen ruha van rajtuk, kire hasonlítanak, milyen autóban ülnek. Megnézed az idegen nyelvű feliratokat, megnézed a lámpaoszlopok formáját. Keresed a madarat, aminek hallod a hangját. Keresed a virágot, aminek érzed az erős benzinszag mellett is az illatát. Mikor a párod visszajön, elindultok, majd megkérdi mit láttál, akkor részletesen elmondod mit láttál, kiegészítve azzal, hogy milyen illatokat éreztél, milyen hangokat hallottál. Ha ugyanígy várakozol egy sima hétköznap ebédidő alatt a párodra, előfordulhat, hogy semmit nem fogsz fel. ha megkérdi mit figyeltél meg, akkor semmire nem fogsz emlékezni, mert nagyon nagy zaj volt a fejedben, nagyon sok gondolat lekötötte az összes figyelmed. Mi lesz délután, mi lesz a munkában, mi lesz munka után, hova mész bevásárolni, meggyógyul e a nagymama, stb.

Általában amikor minden rendben van, az elme kikapcsol, befejeződik a belső párbeszéd, megjelenik a csend. Nyaraláskor ez megtörténik. Megtörténik egy vasárnap délelőtti takarítás alatt is, vagy egy horgászás alatt. Bármikor amikor sikerül valamennyi időt felszabadítani önmagunkra, tudatosítjuk, hogy ez most ami időnk, most relaxálunk, pihenünk, azt csinálunk amit akarunk, nem hajt semmi, senki. Ilyenkor kikapcsol az elme. Minél hosszabb ideig kapcsoljuk ki minél jobban, annál tovább leszünk csendben, akkor is amikor már visszatértünk a hétköznapi kerékvágásba.

Ez nagyon jellegzetes nyaralások után. A nyaralást követő első munkanapokban sokkal jobban megy a gondolkodás, tervezés. Nyaralás előtt megpróbálsz megtervezni egy munkafolyamatot gondolatban, de azt veszed észre, hogy egy pici idő múlva lankad a figyelmed, nem tudsz koncentrálni, máson kezd járni az eszed. Zajos az elméd, nincs elég figyelmed a tudatos gondolkodásra. Nyaralás után szabad az összes figyelmed, azt veszed észre, hogy könnyedén tervezel meg napokat, heteket, komplex munkafolyamatokat, nem veszted el a fonalat, könnyen koncentrálsz. Sokkal jobban megy a tanulás, felfogás kikapcsolt elmével, mint hangos zakatoló elmével.

Én sokszor megfigyeltem, hogy más a repülőtér mikor hazaérkeztünk. Más az út hazafele. Sokkal részletgazdagabb a megfigyelt kép, több az illat, hang. Sokkal élettel telibb az egész. Nem tudtam miért van ez, csak azt tudtam hogy valami furcsa. Furcsa hogy érzem a fenyődeszka gyantás illatát mikor betoppantam a házba, leültem a fotelba és furcsa nagy csendet tapasztaltam. Hallottam a szuszogásom, az órát ahogy ketyeg, a környék hangjait. Ma már értem, hogy miért volt fura, értem hogy egy hét kikapcsolódás teljesen elcsendesítette az elmém, felszabadult a figyelmem.

Nagyon erőteljes a változás ébredés után is. Emlékszek gyerekkoromban a nagymamánál, hogy ébredés után azon gondolkodok, hogy milyen madárhangok szűrődnek be az ablakon. Lesem a plafont, a bútorokat, érzem a kakaó illatát, hallom ahogy a mama készülődik a reggelivel a konyhában. Nyaralások alatt is úgy ébred fel az ember körülbelül a harmadik nap után, hogy csend van az elmében, nincsenek gondolatok, az összes figyelem elérhető, szabad az öt érzékszervnek. A hotelban halljuk a tenger hangjait, a reggeli utca hangjait, érezzük az illatokat. Itthon felébredünk, és azonnal karattyol az elme, milyen nap van, mi lesz ma, hol fejeztük be, azonnal aktív a belső párbeszéd. Már félálomban halljuk a gondolatainkat, félálomban halljuk a belső párbeszédet.

Meditációval fél óra alatt teljesen kitudjuk kapcsolni az elmét. Ha naponta kikapcsoljuk, akkor egyre nyugodtabb lesz, egyre jobban fogunk tudni gondolkodni, egyre hosszabban, egyre koncentráltabban. Egyre több életenergia fog átjárni minket.

Nekem három éve kikapcsolt az elmém egy gombnyomásra, és három hónapig kikapcsolva maradt. Elvesztettem mindenem, és ez a trauma kikapcsolta az elmém. Három hónapot töltődtem, majd három hónap után elkezdtem gondolkodni azon, hogy mi történt velem, logikus válaszokat kerestem arra, hogy hol hibáztam. Meglepően könnyen gondolkodtam, nagyon hosszan koncentráltam, nagyon komplexen át tudtam gondolni a helyzetem. Hatalmasra nőtt a figyelmem, koncentrációképességem a három hónapos csend alatt. Majd kérdést kérdés követett, így jutottam el három év után ehhez a cikkhez is. Mindent meglehet érteni, a saját elménk, életenergia rendszerünk működését is, ha tudunk figyelni, koncentráltam gondolkodni, ha elég nagy a csend az elménkben. Tesla naponta meditált, több órás erdei sétákat vett, hogy kikapcsolva maradjon. Edison vasgolyókat vett a kezébe, hogy meditálás alatt ha elaludna, akkor lepotyogjanak a fotel melletti vastálcára. Bárki lehet zseni, aki tud gondolkodni, koncentrálni, elég nagy csendet csinál az elméjében.

Zsigray András

Pszichológia vagy spiritualitás?

Pszichológia vagy spiritualitás?

Előfordult már veled, hogy összejött a baráti társaság, kimentetek szórakozni, valakivel beszélgettél az asztalnál, közben akaratlanul is hallottad, felfogtad, - hogy a másik oldaladon épp miről beszélgetnek? Ha véletlenül a véleményedet kérték, akkor tudtál válaszolni, tudtad miről van szó? Egyszerre két beszélgetést is tudtál követni?

A gyerekek nagyon gyorsan megtanulnak beszélni, akár egyszerre több nyelven is. Énekelik a rádió slágereket. Mi csak azt látjuk, hogy ül a szoba közepén, szét van rakodva a játékokkal, épp autókkal játszik, vagy süteményt süt, - azt gondoljuk, hogy arra figyel amit épp csinál. Nem feltételezzük, hogy akaratlanul is hallja, hogy miről beszélgetünk, hogy felfogja miről beszélgetünk. De azt is hallja ami a Tv-ben megy, vagy a rádióban. A gyerek nem tanul beszélni, nem úgy tanul ahogy az iskolások, - a gyerek olyan sokszor hallja, olyan sokszor felfogja, hogy megtapad benne a szó, ő se tudja pontosan hogyan, de egyszer csak ott van, használatra kész. Eleinte kicsit hibásan mondja ki, még hibásan van rögzülve, majd egyre tisztábban. A felnőtteknél sincs másképp, ha valamit sokszor hallunk, felfogunk, akkor előbb-utóbb azt tudjuk.

Mi a különbség a gyerek és a felnőtt között? Miért nem tudunk felnőtt korban úgy tanulni, mindent felfogni, egyszerre mindenre figyelni, mint a gyerekek? A nyugati modern társadalomban a pszichológia feladata, hogy kutassa az elmét, a pszichológia feladata felismerni, hogy mi a különbség a gyermek és a felnőtt elméje között. A keleti vallásokban, spirituális tanításokban évezredek óta azt tanítják, hogy állítsuk vissza felnőtt korban az elmét a gyerekkori nagy felfogású szintre. A meditáció nem hókusz pókusz, a meditáció tudatos elmebeállítás. Szellemekben nem hiszünk amíg nem láttuk őket. Ufókban nem hiszünk, amíg nem láttuk őket. Úgy néz ki, hogy a saját elménk működésében se hiszünk, mert nem látható, nem megfogható. Nem lehet megmondani az utcán egy emberről, hogy épp mekkora figyelme van. Nem lehet megmérni tudományosan (egyelőre), mint a vérnyomást. A pszichológia még ezen a téren gyerek cipőben jár. Pedig óriási jelentősége van, hogy mekkora az elérhető figyelmünk. Nem csak a gyors tanulás, felfogás végett.

Ehhez az íráshoz is felfogás kell, figyelem kell. Ha nincs figyelmed akkor elolvashatod egymás után ötször is, nem fogsz fel semmit, nem lesz emlék semmiből. Azt szoktuk mondani, hogy fáradt az agyam, nehezen koncentrálok, elvesztem a fonalat. Én sokszor tapasztaltam, hogy vannak napok amikor Eckhart Tolle-t végig hallgatom úgy rendrakás közben, hogy végig felfogtam az összes mondatát. És vannak napok, amikor folyton vissza kell ugornom a felvételben, mert teljesen elvesztettem a fonalat. Ilyen a meditáció is, van amikor könnyen figyelem a légzésem, van amikor folyton vissza kell ugornom, hogy újra figyelni kezdjem, mert máson kezdtem gondolkodni akaratlanul. Egyetem alatt sokszor tapasztaltam, hogy reggel könnyebben felfogtam amit olvasok, este sokszor megtörtént velem, hogy már ötödször olvasom ugyanazt az oldalt, de egyetlen szavat se tudok felidézni.

Három éve két hónapig volt az elmém csendben, két hónapig voltam kikapcsolva, mint a gyerekek. Két hónap után elkezdtem olvasni olyan spirituális könyveket, amelyeket régen nem tudtam értelmezni, egy-egy lapot többször kellett elolvasnom, - majd azt tapasztaltam, hogy naponta két könyvet kiolvasok. Ha az ember hosszabb ideig kikapcsolja az elméjét, hosszabb ideig megjelenik a csendben, mint a gyerekek, akkor újra olyan felfogása lesz, mint gyerekkorban. Csak felnőtt korban az a különbség, hogy képesek vagyunk gondolkodni is, kérdéseket teszünk fel, - majd a megnövekedett felfogással válaszokat keresünk. És ekkor meglepődünk. Válaszok érkeznek, összefüggéseket ismerünk fel, megértéshez jutunk. Mindenki zseni lesz két hónap meditálás után. Az emberi elme nem a keresztrejtvényektől fejlődik, hanem a csendtől.

Én sokszor tapasztaltam, hogy egy-egy kirándulás után vág az eszem, mint a borotva. A vállalkozásaim hirtelen leegyszerűsödtek, hirtelen tudtam mit kell tennem. Hirtelen olyan érzés volt, mintha nyaralás előtt egy labirintusban bolyongtam volna, majd nyaralás után fentről látom a labirintust. Két hét után ismét a labirintusban voltam. A nyaralás alatt a megváltozott környezet, a sok szépség, újdonság kikapcsolja az agyat, egy hét kikapcsolt állapot már erőteljesen megmutatkozik. Egy hét meditáció már erőteljesen megmutatkozik.

Ideje felfogni a nyugati embernek aki csak az anyag világában hisz, hogy több minden van, mint amit megtudunk fogni. Én most az elménk működésén keresztül mutattam meg a változást, de a figyelmünk megnövekedésével, csökkenésével az életenergiánk is növekedik, csökken. Az auránk olyan, mint egy életenergia tároló rendszer, amely raktározni képes az életenergiát. Ha tartósan felhalmozunk egy bizonyos energiaszintet, akkor a test reagál, bekapcsol olyan magasabb energiaigényű érzékszerveket, amelyek következtében megváltoznak a tapasztalásaink. A harmadik szem, hatodik érzék, tudatkivetítés, asztrális utazás, nem csodák, hanem emberi képességek, melyek a természet törvényei, a metafizika törvényei szerint aktiválódnak az emberben.

Van mit tanulnunk, rengeteg tudás van már felhalmozva az emberi önismeretről. A nyugati embernek fel kell fogni hogy az elméje változó, képes megtanulni tudatosan beállítani. Időt kell szánni az önismeretre, tanulásra. Ez a fejlődés útja, ezért vagyunk itt, és nem azért hogy mindent megvásároljunk, tönkre tegyük tudatlan életünkkel a Földet. Ez tudomány, ez pszichológia, ez nem csak spiritualitás. Nemsokára eljön az idő, hogy felismerjük az összefüggéseket, és az iskolákban új tantárgyak jelennek majd meg az emberi önismeretről.

Zsigray András

Jin és jang félreértelmezve?

Jin és jang

Jin és Jang, vagy a jó és a rossz, vagy a menyország és a pokol.

Ez az írás Sámuel Jós-nak a kommentjére született meg válaszként.

Ime a komment, Sámuel Jós részéről: "Bocs, de ez MESE, hiszen világunk kétpólusú, jin & jang, azaz ffi és nő, éjszaka és nappal, jó és rossz. Persze az már más téma, hogy minden szubjektív, így a jó és a rossz is! De, ha ez nem lenne elég, akkor írom, hogy a világon MINDENNEK meg kell történnie, jónak és rossznak is. Tehát ha mindenki jónak születne, akkor ki végezné el a szükséges rosszat??? (a rossz szükséges ahhoz, hogy valóban tudjuk értékelni a jót!) Szóval az az első tévedésünk, amikor azt hisszük, hogy mindenki jónak születik!"

Éppúgy mint sokan mások, félreértelmezik a jin és a jang, avagy a jó és a rossz fogalmát. Abban a tévhitben élnek hogy vannak jó és vannak rossz emberek. Majd talán idővel megtanulják valamikor, hogy minden ember tiszta lappal születik. Csak útólag lehet belöle jó vagy rossz, jin vagy jang. Köszönöm neki az ötletet, úgyanis miatta született meg ez az írásom.

A jin és a jang megvan minden emberben. És mindenki szabadon dőntheti el, hogy melyiket részesíti előnyben. Melyiknek ad energiát, azzá válik. Ha a jónak, akkor jó ember lesz, ha a rossznak akkor rossz ember. Épp olyan mint az indián legenda a jó és a rossz farkasról. Itt olvashatsz egy előbbi írásomban.

Mert a lehetőség ott van mindenkiben. A döntés a miénk. Én dőntőm el, hogy most hogyan reagálok egy bizonyos dologra. Vagyis melyik farkast etetem. Aki pedig nem tudja ellenőrízni a reakcióit, annak még böven van mit tanulnia. Úgyanis nem irányíthatjuk, mi történik velünk, de azt igen, ahogyan reagálunk rá.

Ezért ne mondjad soha valakire hogy csak rossz ember. Nem. Mindenki lehet jó ember is. Csak akarnia kell. Döntenie, hogy ő jó vagy rossz akar lenni. 

TE légy jó ember!

Levviking